Orosz Tudományos Akadémia

A Orosz Tudományos Akadémia (tkp. Oroszországi Tudományos Akadémia; ) a legrégibb akadémia az orosz nyelvterületen. Nagy Péter alapította 1724-ben. 1925 és 1991 között Szovjetunió Tudományos Akadémiájának (Академия наук СССР) hívták. Székhelye eredetileg Szentpéterváron volt, de 1934-ben Moszkvába költöztették.

260px|bélyegkép|jobbra|Az Akadémia egykori székhelye Szentpéterváron. Az 1734-ben épült barokk palota ma a Kunsztkamerának ad otthont. 260px|bélyegkép|jobbra|Az egykori szentpétervári akadémia épülete

Osztályok Matematikai osztály Matematikai szekció Alkalmazott matematikai és számítástechnikai szekció Fizikai osztály Általános fizikai és csillagászati szekció Atomfizikai szekció Energiagazdasági, gépészmérnöki és mechanikai osztály Mechanikai szekció Gépészmérnöki szekció Energiagazdasági szekció Nanotechnológiai és információs technológiai osztály Kémiai és Anyagtudományi osztály Kémiai szekció Anyagtudományi szekció Biológiai Tudományok Osztálya Fizikai-kémiai biológia szekciója Biológiai szekció Földtudományi osztály Társadalomtudományi Osztály Filozófia, Szociológia, Pszichológia és Jog szekciója Közgazdaságtani szekció Történeti és Nyelvészeti osztály Orvostudományi osztály Mezőgazdaságtudományi osztály Fiziológiai osztály Globális kérdések és nemzetközi Kapcsolatok osztálya

A könyvtár

Az Akadémia ismert tagjai (válogatás) Külföldi tagok Daniel Bernoulli (1700–1782), matematikus Nikolaus II Bernoulli (1695–1726), matematikus Manfred Eigen (1927–2019), német biofizikus–kémikus. Richard Ernst (1933–2021), kémikus Leonhard Euler (1707–1783), matematikus Johan Gadolin (1760–1852), kémikus Christian Goldbach (1690–1764), matematikus Paul Henri Thiry d’Holbach (1723–1789), filozófus, természettudós és enciklopédista Otto Ville Kuusinen (1881–1964), politikus Franz von Löher (1818–1892), történetíró Gerhard Friedrich Müller (1705–1783), historiográfus, geográfus és felfedező Peter Simon Pallas (1741–1811), német zoológus és botanikus Segner János András (1704–1777), matematikus és fizikus Friedrich Georg Wilhelm von Struve (1793–1864), csillagász

Orosz/szovjet tagok Alekszej Alekszejevics Abrikoszov (1908–1961), fizikus Zsoresz Ivanovics Alfjorov (1930–2019), fizikus Nyikolaj Gennagyijevics Baszov (1922–2001), fizikus Nyikolaj Nyikolajevics Bogoljubov (1909–1992), fizikus és matematikus Vitalij Lazarevics Ginzburg (1916–2009), fizikus Szergej Vlagyimirovics Iljusin (1894–1977), repülőgéptervező Alekszandr Szergejevics Jakovlev (1906–1989), repülőgéptervező Mihail Kuzmics Jangel (1911–1971), rakétatervező Leonyid Vitaljevics Kantorovics (1912–1986), matematikus Pjotr Leonyidovics Kapica (1894–1984), fizikus Andrej Nyikolajevics Kolmogorov (1903–1987), matematikus Szergej Pavlovics Koroljov (1907–1966), rakterületező Ivan Andrejevics Krilov (1769–1844), költő, író Igor Vasziljevics Kurcsatov (1903–1960), fizikus Lev Davidovics Landau (1908–1968), fizikus, Nobel-díjas Valerij Alekszejevics Legaszov (1936–1988), kémikus Alekszandr Mihajlovics Ljapunov (1857–1918), matematikus Mihail Vasziljevics Lomonoszov (1711–1765), polihisztor Andrej Andrejevics Markov (1856–1922), matematikus Ilja Iljics Mecsnyikov (1845–1916), biológus Artyom Ivanovics Mikojan (1905–1970), repülőgéptervező Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev (1863–1956), geológus Ivan Petrovics Pavlov (1849–1936), orvos és fiziológus Andrej Dmitrijevics Szaharov (1921–1989), magfizikus Mihail Alekszandrovics Solohov (1905–1984), elbeszélő, regényíró Nyikolaj Nyikolajevics Szemjonov (1896–1986), kémikus Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin (1918–2008), író Igor Jevgenyjevics Tamm (1895–1971), fizikus Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj (1883–1945), író Pafnutyij Lvovics Csebisev (1821–1894), matematikus Pavel Alekszejevics Cserenkov (1904–1990), fizikus Pjotr Andrejevics Vjazemszkij (1792–1878), költő és irodalmi kritikus

Jegyzetek

Kategória:Orosz kultúra Kategória:Tudományos intézmények Kategória:Az 1720-as években alapított szervezetek