Schwarz Artúr, névváltozata: Schwartz Artúr, Schwarz Arthur (Pest, 1855. július 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1915. december 24.) ideggyógyász, egyetemi magántanár, Schwarz András Bertalan (1886–1953) jogász, egyetemi tanár apja.
Életpályája Schwarz Ármin (1826–1911) és Lederer Júlia (1829–1859) fiaként született pesti zsidó családban. Apja az Első Leánykiházasító Egyesület elnöke volt. Testvérei Szászy-Schwarz Gusztáv (1856–1920) jogász, egyetemi tanár, Schwarz Félix, az Athenaeum igazgatója és apja második házasságából származó féltestvére Szász Endre Hugó (1871–1952) szájsebész, egészségügyi főtanácsos.
A Pesti Királyi Katolikus Állami Főgimnáziumban tanult (1866–1874), ahol kitüntetéssel érettségizett. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte. 1878–1880-ban a Korányi Frigyes igazgatása alatt működő II. sz. Belgyógyászati Kóroda gyakornoka, majd 1880 és 1883 között a bécsi közkórház gyakornoka és másodorvosa volt. 1884-ben visszatért Budapestre és a következő évtől a Nyilvános Ambulatóriumban az ideggyógyászati osztály vezetőjének nevezték ki. 1889-ben az idegkór és gyógytan című tárgykörből magántanári képesítést nyert. 1892 és 1899 között tagja volt a Magyar Orvosi Archivum szerkesztőségének. 1895 után az Általános Poliklinika VI. ideggyógyászati osztályának főorvosaként praktizált. 1895-ben a kultuszminiszter kinevezte a közoktatási tanács tagjává.Budapesti Hírlap, 1894. július 17. (14. évfolyam, 196. szám) Az Országos Közegészségügyi Tanács tagja volt. 1915. december 24-én leugrott második emeleti lakása ablakából. Súlyos sérülésekkel a Herczel Szanatóriumba vitték, ahol még aznap elhunyt.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik. Temetésén a Poliklinika nevében Lichtenberg Kornél, a pályatársak nevében Schächter Miksa egyetemi tanár mondott búcsúbeszédet.
Családja Felesége Reinitz GizellaHalotti anyakönyvi bejegyzésében Regina utónéven. (1864–1954) volt, Reinitz József orvos és Prager Paulina lánya, akivel 1885. május 10-én Budapesten kötött házasságot.
Gyermekei: Schwarz Magdolna (1888–1987). Férje Eller Károly (1887–1945) egyetemi tanársegéd. Schwarz Emmy (1895–1980) középiskolai tanár. Férje Frigyes Béla (1884–1936), a Budapesti Áru- és Értéktőzsde főtitkára.
Művei A hörgőterek lefutása a tüdőben. (Orvosi Hetilap, 1881, 41.) Az agy hatásáról a gerinczagy visszahajlási működésére. (Orvosi Hetilap, 1886, 46–47.) Utánzó choreának egy halálos kimenetelű esete. (Gyógyászat, 1887, 26.) Idegkórtani casuistica. (Orvosi Hetilap, 1888, 13–15., 17.) Az ideggyógyászat jelen állása. (Gyógyászat, 1889, 7–10.) Az ideggyógyászat haladása. (Gyógyászat, 1890, 1.) Az ideggyógyászat haladása. (Gyógyászat, 1891, 4.) Az ideggyógyászat haladása. (Gyógyászat, 1892, 5.) Az ideggyógyászat haladása. (Gyógyászat, 1893, 14.) A heveny ideges kimerülésről. (Gyógyászat, 1894, 1–2.)
Jegyzetek
Források Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
Kategória:Magyar ideggyógyászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1855-ben született személyek Kategória:1915-ben elhunyt személyek Kategória:Pestiek Kategória:Öngyilkos tudósok Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek