Tolnay Gábor (Öcsöd, 1931. január 18. – Mezőtúr, 2023. január 1.) pedagógus, könyvtáros, agrártörténész, múzeumigazgató, szerkesztő, címzetes főiskolai tanár, az MTA köztestületi tagja.
Családja Édesapja, Tolnay Antal Gábor (1907–1933Öcsöd állami, halotti anyakönyv, 87/1933. folyószám – Familysearch.org) nagygazda, az öcsödi képviselő-testület tagja, a helyi Hangya Szövetkezet elnöke 1933-ban halt meg.Halálakor 89 holdas gazdaként említik.Kis Ujság, 1933. szeptember 3. 200. szám, 10. o. Ekkor Tolnay Gábor még csak két és féléves volt. Nagyapja, Tolnay Antal (1877–1926Öcsöd állami, halotti anyakönyv, 111/1926. folyószám – Familysearch.org) sem élt már születésekor. Mindketten az Öcsödön több nemzedékre visszatekintő földbirtokos Tolnay család tagjai voltak.1861-ben a Békés megyei Gazdasági Egylet üléséről szóló jelentésben alapító tagokként a hátralék beszedésére jelölték ki többek között Tolnay Gábort is.Sürgöny, 1861. november 21. 267. szám
Édesanyja, Golián Ilona (1905Öcsöd állami, születési anyakönyv, 20/1905. folyószám – Familysearch.org – 1995) egy jelentős helyi értelmiséginek, Golián Lajosnak (1861–1938)Golián Lajos (1861. május 2.–1938) keresztelési bejegyzése a Szarvasi evangélikus egyházi anyakönyvbe, 325/1861. folyószám alatt. (Apa: Golián János csizmadia, anya: Dispiter Mária)„Egy nehéz anyagi körülmények között élő sokgyermekes szarvasi csizmadia legkisebb gyermeke volt, aki már felnőtt korában magánúton végezte el tanulmányait.” Tolnay Gábor: A Nagyatádi-féle földreform végrehajtása Öcsödön az 1920-as években In: Agrártörténeti Szemle 17. évfolyam 1975. 1-2. szám, 178. oldal, 37. lábjegyzet a leánya. Golián Lajos az öcsödi önkormányzatnak az 1890-es évek elejétől másodjegyzője, adóügyi jegyzője, egy ideig anyakönyvvezetője volt. 1913-tól 1928. évi nyugdíjazásáigBékésvármegye Hivatalos Lapja, 1928. december 12. 404. oldal községi főjegyző, az Öcsödi Ipari és Gazdasági Hitelszövetkezet igazgatója, nyugdíjazása után, 1938-ban bekövetkezett haláláig az öcsödi „házhelyjuttatottak” érdekeinek sikeres képviselője.Tolnay Gábor: A Nagyatádi-féle földreform végrehajtása Öcsödön az 1920-as években In: Agrártörténeti Szemle 17. évfolyam 1975. 1-2. szám, 182. o.
A család férfitagjainak korai halála miatt édesanyja, anyai nagymamája, és nagynénje (Golián Róza, 1896–1988) között nevelkedett.Arcvonások. 2011. augusztus. 6. (Életútinterjú dr. Tolnay Gáborral) Szerkesztő: Füstös Jenő. Operatőr-Vágó: Billédi Géza. (Idézett hely − Interjú 46:30) Archiválva.
1955-ben nősült meg, feleségével, Varga Margit (1936–2008) pedagógussal, csaknem 54 évig voltak házasok. Gyermekei: Gábor (1956–) és Ferenc (1959–). Tanulmányai
Az Öcsödön elvégzett négy elemi után 1940-től a szarvasi evangélikus Vajda Péter Gimnázium és internátusban folytatta tanulmányait.Vajda Péter Evangélikus Gimnázium értesítője, Szarvas, 1941/42. Osztályfőnöke ekkor Gyarmati András volt.Gyarmati András. In: Pedagógusok arcképcsarnoka, 12. kötet. Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület, Debrecen, 2013. 131–133. o. Negyedikes korában, 1944-ben a front közeledtével a leventékkel együtt elvitték Pozsonyig és ezért halasztania kellett két évet, de egyet bepótolva, 1946-ban dr. Hanzó Lajos osztályfőnökségével Pedagógusok arcképcsarnoka, 12. kötet. Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület, Debrecen, 2013. 150–151. o. újra beült az iskolapadba, s már a 6., majd a 7. osztályban folytatta tanulmányait.Vajda Péter Evangélikus Gimnázium értesítője, Szarvas, 1948/49. 1949-ben tette le az érettségit az ekkorra már államosított gimnáziumban.
1949–1950-ben a Szarvasi Tanítónőképző IntézetbenAz államosítás után (1948) egy ideig tanítónőképzőként működött a főiskola. Tolnay Gábor visszaemlékezése szerint csupán 9 fő férfihallgató volt az évfolyamában. tanult tovább, és szerzett oklevelet, hogy minél előbb kereső foglalkozáshoz jusson.A pedagógushiány miatt származástól függetlenül fogadták a jelentkezőket.Arcvonások. 2011. augusztus. 6. (Életútinterjú dr. Tolnay Gáborral) Szerkesztő: Füstös Jenő. Operatőr-Vágó: Billédi Géza. (Idézett hely − Interjú 19:29)Archiválva.
1957–1963 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán munka mellett végezte el a magyar–történelem szakot (megemlékezése szerint Szabad György volt történelem tárgyban az egyik kedvelt tanára). Középiskolai tanári diplomájának megszerzése után 1970–1973 között politológiai tanulmányokat is végzett. 1970-ben szerzett doktorátust az ELTE Bölcsészettudományi Karán,Doktori disszertációja: A Nagyatádi-féle földreform végrehajtása Öcsödön az 1920-as években. 1971. (156 o.) „Ismerteti az 1920-as öcsödi birtokviszonyokat, a paraszti gazdálkodás jellegét, a terméseredményeket, a földreform nyomán bekövetkezett változásokat. Figyelmet szentel a házhelyek kiosztásának, a földreform során juttatott szántó- és legelőterületnek. Nyomon kíséri a falu és az uradalom egész negyedszázadot betöltő permanens harcát s igyekszik a falu különböző társadalmi rétegeinek magatartását a megfelelő iratok felhasználásával dokumentálni.” Századok – 1974. Krónika. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelemből elfogadott doktori disszertációk az 1971/72. évben (Összeáll. D. Szabó Mária) 1028/IV 1036. oldal. Részben közzétéve Tolnay Gábor: A Nagyatádi-féle földreform végrehajtása Öcsödön az 1920-as években. Agrártörténeti Szemle 17. évfolyam, 1975. 1–2. sz. 172–204. o. kandidátusi értekezését 1994-ben védte meg.Kandidátusi értekezése: A Nagyatádi-féle földreform végrehajtása – különös tekintettel Jász-Nagykun-Szolnok vármegyére. Kandidátusi értekezés. Mezőtúr, 1993. Gépirat, 274 oldal
Pályafutása 1951–1962 között tanyai igazgató-tanító volt. Öcsöd-Bábockán kezdett tanítani 21 évesen 60 fős osztatlan iskolában, innen vonult be katonai szolgálatra.Kuláknak minősülő származása miatt a katonaságnál inkább – saját szavai szerint – „munkaszolgálatnak” tekinthető 27 hónapot töltött el. 1954-től 1963-ig Tolnay Gábor és (1955-től már felesége) Varga Margit a gödénylaposi két-tanítós iskolában oktattak. 1963-tól 1973-ig Öcsöd belterületi általános iskolai tanár és gimnáziumi „Öcsödön a gimnázium 1963 őszétől 1971 tavaszáig a kunszentmártoni gimnázium kihelyezett tagozataként működött. E rövid, nyolcévnyi idő alatt kirepültek a Ratkó-korszak gyermekei, így nem volt célszerű a gimnáziumi oktatást tovább fenntartani Öcsödön. Az a kevés diák, aki Öcsödről vagy a szomszédos településekről bejárt az öcsödi gimnáziumba, a környező nagyobb városok oktatási rendszerét választotta. Az egykori öcsödi gimnázium 1971-ben felvette a József Attila nevet és a továbbiakban általános iskolaként működött.” Bolyán Sándor, földmérő, egykori tanyasi diák: Gondolatok a gödénylaposi iskolánkról Öcsödi Hírek, 27. évf. 188. szám, 2018. december, 17–21. oldal igazgató-helyettes volt. Magyartanári elhivatottságára, élményt adó óráinak hangulatára még nyugdíjas korában is szívesen emlékezett a mesterszállási Kovács János könyvtárvezető, helytörténész, a Jászkunság évkönyvAz 1954-től 2012-ig folyóiratként megjelenő periodika 2013-tól évkönyv formában jelenik meg. állandó írója.Kovács János: Szomszédolás. Ahol József Attilát Pistának nevezték – adatok Öcsöd kultúrtörténetéhez In: Jászkunság. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület évkönyve 9. Szerk. Örsi Julianna. Szolnok, 2022. 233–234. o.
1973-ban Mezőtúrra került, s a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kara könyvtárvezetői állását töltötte be 1978-ig, Patkós IstvánPatkós István a Mezőgazdasági Gépészüzemmérnöki Főiskolai Kar megszervezője, gépészmérnök, 1997-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzor emeritusa. felkérésére elvállalta a főiskola főigazgatói hivatalának vezetését is. 1978-tól a Dózsa György Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola tanáraA szakközépiskola jogelődje a nagy múltú, 1530-ban alapított mezőtúri gimnázium volt, mely 1948. évi államosítása után 1951-ben vette fel Dózsa György nevét, majd a gimnáziumi képzés 1973/74-re megszűnt, s szakközépiskolaként működött tovább. 1992-től a református egyház kezelésébe került, és Szegedi Kis István Református Gimnáziumként működött tovább. A Mezőtúri Református Kollégium honlapja és könyvtárosa volt. Utóbbi munkakörében a főiskola akkor több mint 40.000 kötetes könyvtárának, melyben 400 darabot meghaladó 16–18. századi muzeális értékű mű is fellelhető volt, megfelelő raktári elhelyezést, restaurálást és részben feldolgozást biztosított.Fekete Sándor: A mezőtúri középiskolai könyvtár gondjai. Szolnok Megyei Néplap (33. évf.) 1982. november 13. 267. szám, 7. o.; Tiszai Lajos: Ritkaságok a mezőtúri Dózsa György Gimnázium és Szakközépiskola könyvtárából. Szolnok Megyei Néplap (34. évf.), 1983. december 31. 307. szám, 7. o.; P. Kovács Imre:Nagy becsben tartott iskolai könyvtárakban. Köznevelés, 44. évf. 1988. október 21. 34. szám 1985-ben Kiváló Munkáért díjat kapott itteni tevékenységéért.Művelődési közlöny (29. évf.), 1985. augusztus 1, 15. szám, 652. o.
42 évi pedagógusi pálya után 1992-ben ment nyugdíjba. Mint búcsúztatójában elhangzott: „Feleségével együtt meghatározó egyéniségei voltak (Öcsöd és) Mezőtúr pedagógus társadalmának, évtizedeken keresztül generációk tanultak tőlük az iskolákban. Mindig a legkedvesebb, legemberségesebb tanárok között tartották őket számon.” Oroszné Szamos Margit szertartásvezető, Mezőtúr: Dr. Tolnay Gábor (1931 – 2023). Dr. Tolnay Gábor temetési búcsúztatója. 2023. január 16. Öcsöd, Izbéki-féle temető.
1991-től 1994-ig a szolnoki Kárpótlási Hivatal főtanácsosaként tevékenykedett. 1994-ben Tálas László (1935−2004)Károly Nóra: Tálas László Zoltán (1935−2004). Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Könyvtárportál, Helyismereti Wiki megyei múzeumigazgató felkérte, hogy vállalja a mezőtúri Túri Fazekas Múzeum vezetését, s e munkakörben 1994-től 2007-ig,Nyugdíjazása 2006. november 1-jén történt. Magyar történész-muzeológus ki kicsoda, 2010. (Szerk. Bodrits István, Zombori István.) Budapest – Szeged, Magyar Nemzeti Múzeum – Móra Ferenc Múzeum, 2010. 125. o. majd még közel 10 évig részmunkaidős történészként dolgozott. Jelentőségét a múzeum életében utóda, Pusztai Zsolt méltatta: „Elévülhetetlen érdeme van abban, hogy 2004-ben a múzeum megkapta a felújított, kibővített Bolváry-házat. A Túri Fazekas Múzeum a nehéz körülmények után hirtelen a térség egyik legjobb adottságokkal rendelkező közgyűjteménye lett.”Pusztai Zsolt: Búcsú a múzeumigazgatótól. Mezőtúr és Vidéke, 95. évf. 2. szám, 2023. február 3. 4. o. 1999–2002 között a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának tudományos titkára is volt, ahol saját kutatómunkája mellett egy, vagy kétévente konferenciákat szervezett, sorozatokat szerkesztett és adott ki a megye történetéről.