Hübner Emil (Cegléd, 1879. április 24.–Cegléd, 1956. március 3.), ügyvéd, ceglédi lapszerkesztő, a ceglédi városi könyvtár alapítója, Cegléd városi takarékpénztár ügyésze, római katolikus egyházközség világi elnöke, tartalékos hadnagy, a Signum Laudis tulajdonosa.
Élete Hübner János, ceglédi igazgató-tanító fia, anyja Nájer Jozefa. 1896-tól a „Czegléd” című lapnak a belső munkatársa, 1904-ben pedig felelős szerkesztője lett. A hírlap irodalmon kívül történelmi tanulmányokkal foglalkozott. E szakba vágó értekezései, cikkei és bírálatai a Ceglédben, az Archaeologiai Értesítőben, a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében, a Katholikus Szemlében jelentek meg. Budapesten jogot végzett, 1904-ben ügyvédi oklevelet szerzett és 1907-ben irodát nyitott Cegléden, amely 1944-ben is fönnállott. 1907-ben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége részéről rendezett könyvtári szak-tanfolyamon vett részt. 1916 és 1919 között hadifogoly Olaszországban.
Az első világháború alatti fogsága visszatérése után újra nyitotta ügyvédi irodáját (a Pesti úton, a Szent. Imre herceg úti kereszteződés után), ügyésze lett a takarékpénztárnak, könyvtár szervezésére kapott megbízatást a közgyűléstől és 1921. elején ő lett a katolikus egyháztanács világi elnöke. Két éven át egy negyedévente megjelenő egyházi lapot szerkesztett, az egyházközség értesítőjét. Színes külső borítója volt! Könyvtárszervezési megbízásával a későbbi városi könyvtár alapjait teremtette meg. „A könyvtár megszervezését Hübner Emil ügyvéd vállalta, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Segítője Szalisznyó Lajos volt. A függetlenített könyvtáros nélküli munka csak nagyon lassan haladt. Végre a könyvtárt négyévi készülődés után, 1924. november 1-jén ünnepélyesen átadták a közönségnek. Az olvasókat kissé szűkös olvasóterem fogadta [a városházán], a könyvtáros ide hozta át a folyosó túlsó oldalán lévő raktárból a könyvet.” Azért alapító volt, könyvtár-alapító. Ezt a munkáját a második világháború alatt hagyta abba, amikor feldúlták és megsemmisítették a gyűjtemény legértékesebb részét. – 1931-ben a Magyar Városok sorozatban megjelent Cegléd önálló monográfiája. A kötetben Szilágyi Imre plébánossal közösen írták meg a katolikus egyház és iskola történetét. 1936 májusában, az egyháztanács világi elnökeként J. Molnár Zsigmond plébánossal, nagy energiával szervezte meg a kétnapos „katolikus napot” Cegléden.
Házassága 1912. július 15-én CeglédenCzeglédi Közlöny, 1912 (2. évfolyam, 1-53. szám). 1. 1912-07-14 / 29. szám feleségül vette a polgári származású Hunyadi Ilona Emília Anna (Cegléd, 1882. augusztus 6.–Cegléd, 1947. március 15.) kisasszonyt, akinek a szülei Hunyadi Ferenc (1836–1890) ceglédi városi adótiszt, gőzmalom tulajdonos, földbirtokos, és a római katolikus nemesi származású persai Persay családból való persai Persay Anna Amália (1850–1928) voltak.Ceglédi Kisgazda, 1928 (9. évfolyam, 1-52. szám) 2. 1928-01-28 / 5. szám Hunyadi Ferenc eredetileg "Sztratimirovits Ferenc"-ként született és az 1848-49-es szabadságharc után megváltoztatta vezetéknevét "Hunyadivá". A menyasszonynak az apai nagyszülei Sztratimirovits Ferenc, ceglédi pintérmester, és Szunyogh Terézia (1803–1886) voltak;Fővárosi Lapok 1886. augusztus (211-241. szám)1886-08-18 / 228. szám az anyai nagyszülei persai Persay István (1822–1892), ceglédi kisiparos, és Szabolovics Anna (1823–1874) voltak.
Hunyadi Ferencné Persa Anna Amáliának az anyai nagyapai ükszülei persai Persay Sándor (1788–1850), abonyi uradalmi ispán (spanus dominalis) a gróf Szapáry családnál és brezányi Brezányi Zsuzsanna (1788–1830) voltak. Az anyai nagyapjának, Persay Istvánnak a fivérei Persay János (1813–1870), áporkai földbirtokos, valamint Persay Sándor (1818–1885) okleveles gyógyszerész, ceglédi gyógyszertártulajdonos voltak. Hunyadi Ferencné Persay Anna elsőfokú unokatestvérei: Persay Sándor fia, dr. Persay Ferenc (1854–1937), Bars vármegye alispánja, jogász, valamint Persay János fia, Persay Gyula (1855–1924) gyógyszerész, gyógyszertár-tulajdonos, a "Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság" vezérigazgatója, a Tulipán Szövetség novai fiók társelnöke.Boldogfai Farkas Ákos András. A Persay család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2021. XVII. Évfolyam. Budapest.) 191.o. Hübner Emilné Hunyadi Ilonának a leánytestvére Hunyadi Mária Anna (1880–1929), akinek a férje Gombos Lajos (1881–1949), Cegléd város polgármestere 1907 és 1918 között, a Ceglédi Gazdasági Egyletet alapítóelnöke. Hübner Emil és Hunyadi Ilona frigyéből nem származott gyermek.
Munkái A czeglédi róm. kath. egyház története. Czegléd, 1900. II. Rákóczi Ferencz és Czegléd városa. Czegléd, 1906. Jelen monográfiába ő írta a Czegléd városát ismertető fejezetet. Jegyzetek
Kategória:1879-ben született személyek Kategória:1956-ban elhunyt személyek Kategória:Ceglédiek Kategória:A Signum Laudis kitüntetettjei