Szepesi Scholcz Rezső (Leibic, 1832. augusztus 29. – Innsbruck, 1896. július 17.) erdőmérnök, erdőigazgatóság-vezető, miniszteri tanácsos.
Pályafutása A középiskoláit Miskolcon, és a késmárki evangélikus főgimnáziumban végezte el. 1852-től a Selmecbányai erdészeti akadémia hallgatója volt, s 1854-ben sikerrel zárta le itteni tanulmányait. Erdészjelöltként az alsó-magyarországi bánya-, erdő- és jószágigazgatóság kerületébe, a zólyomi királyi erdőhivatalhoz nevezte ki a pénzügyminisztérium. Itt a belső és külső erdészeti szolgálatnál, valamint a számvevőségnél és birtokrendezésnél is alkalmazták. 1856-ban helyettes erdőgondnokként a felsőstubnyai erdőgondnokság vezetésével bízták meg.
1856 őszén letette az erdészeti államvizsgát, s ekkor az igazgatóság 1857 elején erdőgyakornokká, majd még ugyanezen évben II. osztályú erdésszé nevezte ki. 1858 márciusában a kisgarami, nagy kiterjedésű és fontos erdőgondnokság kezelését és berendezését bízták rá. 1862-ben a selmecbányai bánya-, erdő- és jószágigazgatóság erdészeti fogalmazója, 1865-ben az igazgatóság erdészeti szakosztályának vezetője lett, s a birtokrendezési és tagosítási ügyeken kívül főfelügyelőként az erdőbecslést és erdőrendezést is vezette. 1867-ben a pénzügyminisztériumba került I. osztályú pénzügyminiszteri fogalmazói beosztásban, 1868-ban erdőtanácsossá és az alsó-magyarországi fő-bányagrófi hivatal erdészeti előadójává nevezték ki. 1871 elejétől kezdve osztálytanácsosi rangban a Besztercebányai Jószágigazgatóság vezetését végezte, majd 1880-ban a Besztercebányán újonnan felállított erdőigazgatóság vezetésével bízták meg. Itteni működéséért 1883-ban Arany Érdemkeresztet,Budapesti Közlöny, 1883. január 28. 22. szám 1885-ben a III. osztályú Vaskorona-rendet adományozták számára.
1891-ben a Földművelési Minisztériumban a kincstári erdők kezelését végző ügyosztály vezetője lett miniszteri tanácsosként, s az Erdészeti főosztály vezetőjének Bedő Albertnek is helyetteseként működött.
1894. december 12-én 40 évi szolgálati idejét letöltve, betegségére való tekintettel nyugdíjazását kérte. Kérelmének teljesítése mellett 1895-ben magyar nemességre emelte az uralkodó Szepesi előnévvel.1895.01.07 Szepesi előnévvel nemesség adományozása. Színes címerrajzzal. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár. K 19. Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára. Királyi könyvek – 69. kötet, 620–624. oldal bélyegkép|200px|Sírja a Fiumei úti sírkertben, Bal oldali falsírboltok 577. Louis Wethli alkotása Felesége Kachelmann Károly leánya, Emília Apollónia Ágosta volt, fia Aladár Rezső Arnold, leányai: Etelka Hermina Gizella, Mária Anna Sarolta és Ida Laura Judit voltak. 1892-ben három leányukról és fiukról (Etelka, Mariska, Judit, Aladár) van adat,Kachelmann Károly gépgyáros gyászjelentése. OSZK–Pannon Digitális Egyesített Archívum 1900-ban pedig Judit leányuk esküvőjéről adtak hírt a lapok.Budapesti Hírlap, 1900. március 30. 88. számA Fiumei úti sírkertben található síremléke, melyet Louis Wethli zürichi szobrászSzepesi Scholcz Rezső síremléke. Orbán Róbert műlapja. Köztérkép.hu alkotása díszít.
Jegyzetek
Forrás Erdészeti Lapok, 1895. 34. évf. 4. füzet, 436-441. o.
Kategória:Magyar erdőmérnökök Kategória:1832-ben született személyek Kategória:1896-ban elhunyt személyek Kategória:Innsbruckiak Kategória:Leibiciek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek