Jean-Marie Constant Duhamel francia matematikus és fizikus. Az École Polytechnique és a párizsi Tudományos Kar professzora, az Académie des Sciences tagja, a parciális differenciálegyenletekről, az akusztikáról és a hőterjedésről szóló munkák szerzője.
Tanulmányait a napóleoni korszak gondjai befolyásolták. Megalapította saját École Sainte-Barbe iskoláját. Duhamel elvét, az inhomogén lineáris evolúciós egyenletek megoldásának módszerét, róla nevezték el. Elsősorban matematikus volt, de tanulmányokat folytatott a hő, a mechanika és az akusztika matematikájáról.John J O'Connor and Edmund F Robertson. The MacTutor History of Mathematics archive Végtelen kicsinyek segítségével végzett számítással is foglalkozott.A matematikában a végtelenül kicsi szám olyan mennyiség, amely közelebb van a nullához, mint bármely standard valós szám, de ez nem nulla. Az infinitesimal szó egy 17. századi modern latin infinitesimus pénzverésből származik, amely eredetileg a "végtelen" tételre utalt egy sorozatban. Duhamel infinitezimális tétele azt mondja, hogy az infinitezimálisok sorozatának összege változatlan marad, ha az infinitezimálist a fő részével helyettesítjük.H. J. Ettlinger (1922) "A Simple Form of Duhamel's Theorem and Some New Applications", American Mathematical Monthly 29(7): 239–50
1853-ban publikált egy korai felvevőkészülékről, amelyet vibroszkópnak nevezett. Más hasonló eszközökhöz hasonlóan a vibroszkóp az oszcilloszkóphoz hasonló mérőeszköz volt, és nem tudta lejátszani az általa rögzített rézkarcokat.
Családja Jean-Marie Duhamel Alexandre Bertrand orvos nővérének volt a férje, Alexandre Bertrand régész és Joseph Bertrand matematikus apja, akinek tehát ő volt a nagybátyja. Charles Hermite, aki feleségül vette Joseph Bertrand húgát, szintén rokonságban állt vele.
Publikációk Problèmes et développements sur diverses parties des mathématiques, 1823 (avec Reynaud). De l'influence du double mouvement des planètes sur les températures de leurs différents points, Paris, Guiraudet, 1834 (A bolygók kettős mozgásának hatásáról különböző pontjaik hőmérsékletére ) Physique mathématique. Théorie mathématique de la chaleur, Paris, Guiraudet, 1834 (Matematikai fizika. A hő matematikai elmélete ) Cours d'analyse de l'École polytechnique, 1840-1841, 2 vol. Cours de mécanique de l'École polytechnique, 1845-1846, 2 vol. Éléments de calcul infinitésimal, 1860. Réédition BiblioLife, 2010 Mémoire sur la méthode des maxima et minima de Fermat et sur les méthodes des tangentes de Fermat et Descartes, Paris, Firmin-Didot, 1860. Des Méthodes dans les sciences du raisonnement, 1866-1872, 5 vol. Articles et mémoires dans le Journal de l'École polytechnique, 1832-1840. Contributions au Journal de Mathématiques Pures et Appliquées de Joseph Liouville, 1839-1856. Contributions dans les Mémoires des savants étrangers, 1834-1843. Comptes rendus de l'Académie des sciences, 1836-1866.
Kitüntetések 19617 Duhamel, Kisbolygó-t róla nevezték el
Jegyzetek
Lásd még Duhamel two-point functionNyikolaj Nyikolajevics Bogoljubov inner product Raabe–Duhamel's test
További információk Rue Jean-Marie Duhamel
Fordítás
Kategória:1797-ben született személyek Kategória:1872-ben elhunyt személyek Kategória:Francia matematikusok Kategória:Francia fizikusok