Békásmegyer

Békásmegyer, a köznyelvben csak „Békás” (németül Krottendorf) jelenleg Budapest III. kerületének északi része, 1950 előtt önálló település volt. Az 1950 előtti Békásmegyer nagyközséghez hozzátartozott Csillaghegy is, ma azonban szűkebb értelemben Csillaghegy és Békásmegyer két különálló városrésze Budapestnek.

Fekvése, részei Keleten a Szentendrei-Duna (azon túl Szigetmonostor és Káposztásmegyer), délen Csillaghegy (a III. kerület szomszédos része), nyugaton a Pilis Ürömhöz tartozó keleti nyúlványa (Róka-hegy), északon pedig Budakalász határolja, amitől a Puszta-domb választja el.

Békásmegyer nyugati részén, a Puszta-hegy és a Berdó-dülő lejtőin fekszik az Ófalu, a régi Békásmegyer megmaradt magja, amit délről a Józsefhegy, északról pedig az Ezüsthegy nevű kicsiny hétvégi telkes övezetek határolnak. A mai Békásmegyer nagyobb részét a H5-ös (szentendrei) HÉV és a 11-es út által két különböző jellegű részre osztott lakótelep teszi ki. A lakótelep központja két ikertér, a Csobánka tér (nyugati oldal) és a Heltai Jenő tér (keleti oldal) körül terül el, melyeket egymással és a HÉV-állomással gyalogos aluljáró köt össze. A városrész Duna-parti peremén üdülőövezet található.

Határai a főváros határvonala a Kőbánya utcától a Pünkösdfürdő utcáig, majd Árpád utca, Álmos utca, Kert sor, Márton út, Óbor utca, Tamás utca és a Kőbányai utca Budapest határáig.

Természeti környezete Békásmegyer a nevét annak köszönheti, hogy agyagos talaja a felszínen tartja a csapadékvizet, ami kedvez a békák számára kellemes élőhelyet biztosító kisebb tavak, pocsolyák fennmaradásának. Vízrajzi szempontból Budakalásztól a Barát-patak, Csillaghegytől pedig a Csillaghegyi-árok Dunába torkolló és régebben nagyobb vízhozamot levezető medre választja el.Szávoszt-Vass Dániel - Miről mesél a Csillaghegyi-árok torkolata? (Dunai Szigetek blog, 2025.07.26.) A lakótelep délnyugati csücske és a Róka-hegy között bújik meg a Gőtés-tó.

Az uralkodó szélirány északnyugati. A Pilis felől érkező friss szél itt lép be a városba, ezért Békásmegyer Budapest legtisztább levegőjű városrészei közé tartozik. Ezt a tiszta levegőt sokan féltették az M0-s körgyűrű északi szakaszától, ezért országos visszhangot kiváltó tiltakozások kísérték a körgyűrű épülését.

Története Békásmegyer már az ókorban is lakott hely volt; az itt folytatott ásatások alapján az eraviszkuszok magas fokú kultúrája egyik fontos lelőhelyének minősül. A Megyer törzs neve a hely nevében honfoglalás kori településre utal. Az első említés, amely falu történetéhez kapcsolódik, 1368-ra datálható, ekkor a terület tulajdonosai az óbudai apácák voltak, majd 1477-ben egy csere által a pilisi apátságé lett. A török hódoltság első évtizedeiben a falu még virágzott. Az 1580–81-es török adólisták nem kevesebb, mint 35 adófizető házról tanúskodnak. A XVII. század második felére a helység teljesen megsemmisült. Az 1690–95 közötti népszámlálások meg sem említik Békásmegyert, a későbbi, 1727-es is mint kietlen helyet jegyzi, amely ekkor a Zichy család birtokához tartozott.

Az 1740-es évek körül kezdődött meg e terület német telepesekkel történő benépesítése. Az ideérkező telepesek úgy tapasztalták, hogy a hely fekvése, a talaj adottsága tökéletesen megfelel egy virágzó község létrehozásához. A keleti irányba nyitott völgykatlan kiváló lehetőséget nyújtott a gyümölcs- és szőlőtermesztéshez. A Dunáig nyúló földeknél jobbat kívánni se lehetett volna a letelepedéshez. Gyönyörű panoráma tárul elénk akár a Puszta-dombról, akár a Róka-hegyről tekintünk körbe. Rögtön szembetűnik, hogy a kialakult közlekedési és kereskedelmi útvonalak mennyire előnyösek voltak Békásmegyer számára. Így lett a XVIII. század első felében Krottendorf 1054 hektárnyi, végső soron tiszta német ajkú közösség. Ettől kezdve a falu rohamos fejlődésnek indult.

A falu telkei jellegzetes sváb elosztású nadrágszíjtelkek, ahol szőlő- és gyümölcstermesztés folyt. A falu utcái szélesek voltak, a házak előtt dió-, akác- és szederfák állottak, melyek nyaranta hűs árnyat kínáltak az utcai padokon pihenő, tereferélő falusiaknak. Az időjárás viszontagságai ellen vastag házfalakat építettek terméskőből. A parasztházakhoz a hátsó udvar irányában terménytároló kamra, istálló tartozott. Nagyra becsülték a hideg pincét. A ház mellett álló nyári konyha, amelyben tavasztól őszig főztek és étkeztek, központi helye volt családi együttlétnek. A lakások berendezése nem volt hivalkodó. A falusiak többsége egyszerű, igen szegény ember volt. A legfontosabb társadalmi szerepet a múlt század első felében a bíró, a doktor, pap illetve a tanító töltötte be a faluban.

Az egyik legmegrázóbb időszak a falu életében a II. világháború végén az itt élő német ajkú családok kiutasítása. 1946-ban 575 sváb családot telepítettek ki Németországba; a helyükre magyarokat hoztak Mezőkövesdről, Csehszlovákiából és Romániából.http://www.bppiac.hu/palyazat/pdf/bekasmegyer_szulofalum.pdf (PDF dokumentum) A magyar lakosság betelepítése nagy változást hozott a falu életében. A sváb hagyományok nagy része feledésbe merült. Az erőteljes magyarosítás hatására a német nyelv használata is háttérbe szorult. A falu lakosságának a többsége ekkor a rohamosan fejlődő környező ipari üzemekben dolgozott, például Csillaghegyi Téglagyár, Óbudai Hajógyár, a budakalászi és az óbudai textilszövő és -festőgyárak. A mezőgazdasági termelés megszűnt a falusiak fő tevékenysége lenni. A kitelepített svábok helyére részben képzőművészeket telepítettek.Lásd az Ungváry Krisztián előadásának elején bejátszott korabeli filmhíradót.

1950. január 1-jén hét várost és tizenhat községet csatoltak Budapesthez. Ekkor szűnt meg Békásmegyer önállósága is, azóta Budapest része. 1971-ben kezdték el építeni a lakótelepet, kezdetben a 11-es főút Duna felőli oldalán, 1978-tól a hegy felőli oldalon is. Az első ütemben épült tízemeletes panelházak a Madzsar József utca – Pünkösdfürdő (akkor Munkácsy Mihály) utca – Hatvany Lajos (akkor Bogár Ignác) utca – Juhász Gyula utca által határolt négyszögben még teljes mértékben az óbudai lakótelep házainak mintájára készültek. A később épült házak már változatosabb képet mutatnak, megjelent néhány négy- és tizenöt emeletes ház is. A nyugati oldal tervezésekor már a lakótelep szerkezetének kialakítására is nagyobb gondot fordítottak. (Az épületek többsége a 43. számú Állami Építőipari Vállalat budapesti házgyárainak kivitelezésében, a Füst Milán utca és a Madzsar József utca négyemeletesei a veszprémi házgyár elemeiből készültek.) A lakótelep építésének áldozatul esett az Ezüsthegy és a Dózsa György utca Duna felőli földszintes házsora, amelyet lebontottak. A mai Pünkösdfürdő utca például a hetvenes évek végén még Munkácsy Mihály utca néven egyenesen keresztezte a 11-es út és a HÉV vonalát és a megmaradt falurész főutcájáig, a Kőbánya utcáig vezetett. Az új lakótelepen olyan sok fiatal család jutott otthonhoz, hogy az első időben az általános iskolák nem is tudták befogadni az összes itt élő gyereket. Az egész lakótelep 1983-ra készült el, összesen 13394 lakással. A korábbi Békásmegyer-Pünkösdfürdőt és Békásmegyer felsőt felváltó, a kettő közt felépülő HÉV-állomást és az új gáton a Duna-parti sétányt 1981-ben, a szakorvosi rendelőt pedig 1986-ban adták át.

1993 szeptemberében szomorú esemény kapcsán került az országos figyelem középpontjába Békásmegyer: a Jós utca egyik kilencedik emeleti lakásában egy férfi vegyszereket és robbanóanyagokat tárolt, s a mosógépben kigyulladt anyagok okozta tűz hatalmas, több ember életét követelő robbanást okozott. Egy tizenhat éves testvérpár ijedtében kézen fogva ugrott ki a nyolcadik emeleti erkélyről, amikor látták, hogy a hátuk mögött lángol a lakás és a szüleik meghaltak. A tűzoltóság ekkor még nem rendelkezett az életmentéshez megfelelő eszközökkel, és a sok tízezres városrésznek tűzoltólaktanyája sem volt. Ez és az 1998-as paneltűz tragédiája is hozzájárult a békásmegyeri tűzoltóság létrejöttéhez. Az Ipartelep utcai laktanya átadásáig 2005-ig kellett várni.Átadtuk az Óbuda-Békásmegyer Közbiztonságáért Díjakat – Gratulálunk a díjazottaknak, köszönjük a munkájukat! - Óbuda.hu, 2024.05.05.

A 2000-es évek második felében elindult a panelházak energiahatékonysági programja, azóta folyamatosan szigetelik a házakat. A 2010-es évek első felében több utcát felújítottak. 2017-ben átadták a multifunkcionális Traianus teret a Duna felőli oldalon. Ugyanebben az évben vette kezdetét a Heltai Jenő téri piac felújítása, amelyet két ütemben, 2019-ben és 2020-ban adtak át.

2018 novemberében elkezdték acél szádfalak beépítésével megerősíteni a pünkösdfürdői gátat. A mobilgáttal kiegészített védmű 2019-re, a mentett oldal tereprendezése 2020-ra készült el.Tenczer Gábor - A pünkösdfürdői gát elkészül, a park csúszik (Index.hu, 2019.09.17.) Rajta a békásmegyeriek körében hamar kedveltté vált Pünkösdfűrdő Park 2022 márciusában nyílt meg.Átadtuk a Pünkösdfürdő Parkot, Budapest legújabb parkját - obuda.hu, 2022. március 22.

Népesség

Békásmegyer népessége 2006-ban mintegy 35-40 ezer fő volt, Csillaghegyen további 10-15 ezren laktak.

Közlekedése

Közúton (gépjárművel) Békásmegyer forgalmának nagy részét három párhuzamos út hordozza: nyugatról kelet felé haladva a „régi Szentendrei út” (1115-ös út), amelyet a Pünkösdfürdő utca vonalától hivatalosan Ország útnak neveznek; a 11-es főút bevezető szakasza (Csillaghegytől a városhatárig Batthyány utca, de a köznyelvben csak „Szentendrei út”), s végül a Duna közelében a főként környékbeli lakók által használt Királyok útja.

A főváros legújabb Duna-hídját, a Megyeri hidat 2008-ban adták át. A híd onnan kapta a nevét, hogy Békásmegyert köti össze Káposztásmegyerrel, valójában azonban Budakalászon van a jobb parti vége. Ez a híd – a környék első kelet–nyugati főútjaként – megteremti a kapcsolatot a pesti oldallal és eltereli a Dunakanyar felől érkező forgalom egy részét. A híd megépülte előtt Békásmegyeren haladt át az észak-budai agglomeráció és a Dunakanyar jobb parti részének szinte teljes forgalma. Pest felé legközelebb az Árpád hídon lehetett átjutni.

Békásmegyert teljesen kettévágja az H5-ös HÉV vonala. Közúton csak egy ponton, a Pünkösdfürdő utcai szűk vasúti átjárón áthaladva lehet átkelni az egyik városrészből a másikba.

Közúton (autóbusszal) Óbuda központjával a BKK 34-es valamint 134-es autóbuszjáratai, Szentendrével a Volánbusz 869-es járata biztosítja a kapcsolatot. Újpestre, Káposztásmegyerre, és Rákospalotára a Megyeri hídon át közlekedő 204-es és 296-os busszal lehet átjutni. A lakótelepen és az Ófaluban helyi buszjárat (243-as buszjárat) szállítja az ott élőket a HÉV-hez. A 160-as busz az Óbudai temetővel és a 10-es úti BKK- és Volánbusz-járatokkal biztosít kapcsolatot. Éjszaka a háromféle útvonalon át közlekedő 923-as, 934-es és 960-as busz köti össze a városrészt a belvárossal.

Közúton (kerékpárral)

Békásmegyer

Źródło i licencja