A töröktől felszabadult Baranya vármegyében a korábbi örökös főispáni címet birtokló pécsi püspökök mellett több, örökletes főispánságra törekvő család (Draskovich, Végh) került a főispáni székbe, de valójában Baranya vármegyében nem lehet beszélni az örökletes főispánság kiépüléséről. A pécsi püspök a 16. század elejétől – több-kevesebb megszakítással – 1777-ig Baranya vármegye élén állt. A püspök-főispánok után kinevezett arisztokrata, majd köznemesi családokból származó főispánok – miután őket egyéb országos tisztségeik, főrendiházi tagságuk elszólították, illetve birtokuk sem volt a vármegyében – jórészt címként viselték a főispáni kinevezést, helyettük adminisztrátorok látták el a feladatokat. Majláth György volt a megye első főispán-helyettese, majd főispánja, aki valóban Baranyában élt.

II. József 1785-ben megszüntette a megyei autonómiát, az országot 10 kerületre osztotta és élükre kerületi főispánokat (biztosokat) állított, a régi főispánokat felfüggesztette. Halála előtt „nevezetes tollvonásával” visszavonta a rendeleteit, és visszaállította a megyék önkormányzatát.

1848-ban a kormány által kinevezett főispánok állami tisztviselők voltak, akiknek megyéjükben kellett tartózkodniuk.

Az 1849. január−áprilisi katonai kormányzatot váltó Bach-rendszer megszüntette a régi megyerendszert, az öt kerület élére állított kerületi főispánok és a megyénként vezetői posztra kinevezett megyefőnökök vették át a főispáni hatásköröket.

Az 1860. október 20-án kibocsátott Októberi Diploma elrendelte a régi rendszer visszaállítását, de csak rövid időre, mert az 1861. november 5-i ún. Schmerlingi provizórium ismét visszarendezte az önkormányzatok megszüntetését, de kevésbé abszolutisztikus kormányzással. „E szerint a főispán (főispáni helytartó, királyi biztos) a kormány megye területére kirendelt legfőbb közege, aki közvetlenül a Magyar Kancellária és Helytartótanács alárendeltségébe tartozik. A megye területén lévő szabad királyi városokat (pl. Baranya megye esetében Pécs) is a határkörébe rendelték, ezekben királyi biztosként működött.

A főispánok jogkörét a kiegyezés utáni törvényhatósági törvények (1870: 42. tc., majd 1886: 22. tc.) szabályozták, melyek lényegében 1950-ig érvényben voltak. A főrendiház átszervezésekor (1885: 7. tc.) megszűnt a főispánok hivatalviselés idejére szóló automatikus főrendiházi tagsága.

Az első világháborút követő politikailag zavaros években a baranyai és pécsi főispánok „a főispáni teendők ellátásával is megbízott kormánybiztos” címet viselték.

A belgrádi fegyverszüneti egyezmény alapján 1918. november 14. és 1921. november 22. között antant-szerb erők szállták meg Pécs várost és a megyének a Mecsek északi lejtője alatti területét. Az egyezmény a közigazgatást magyar kézen hagyta, de 1919. január 27-én a szerbek átvették azt, és csak a megye meg nem szállt részén, Sásd központtal működött tovább a magyar közigazgatás, így a magyar és szerb kormány külön-külön kormánybiztosokat nevezett ki.A szerb közigazgatás Vladislav Pandurović (Pandurovits László) – magyar baranyai szerb jogi doktor, író – osztrák-magyar tisztet (1919. januártól 1919. decemberig) kormánybiztosként, majd Rajić Svetislav (Rajits Szvetiszláv) baranyai szerb alispánt nevezte ki. Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai (1688−1950). In: Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006−2007 (BML, 2007) 92–93. oldal

A második világháború ideje alatt a főispánok ismét kormánybiztosi (közellátási, országmozgósítási, hadműveleti kormánybiztosi stb.) megbízatásokat kaptak.

1945 után a főispánok hatásköre az ország politikai balra tolódásával párhuzamosan 1947 nyarától fokozatosan csökkent, 1948 nyarától már kevés befolyással rendelkeztek, végül a tanácsrendszer 1950. évi bevezetésével „véglegesen megszűnt az évezredes főispáni tisztség” is.

2022. július 19-én az országgyűlés elfogadta az addig megyei kormánymegbízott elnevezésnek vármegyei főispán elnevezésre módosítását.Módosították az alaptörvényt, elfogadták a költségvetést, jönnek a főispánok és a vármegyék. Hetek Közéleti Hetilap, 2022. július 19.

Baranya vármegye főispánjai 1688–1950

Név (általa betöltött egyéb főispáni pozíciók)Baranya vármegyei beosztásHivatali idő tartamaDraskovich János (Iván), trakostyáni gróf (IV.) Valkó vármegye főispánjafőispán1688. december 31. – 1692 Draskovich Péter, trakostyáni grófDraskovich János fia, született kb. 1665. (Draskovich Péter a geni.com oldalán.) 1693. március 12. – 1694 Valkó vármegye főispánjafőispán1693. március 13. – 1698 Draskovich János, trakostyáni gróf 1695— Valkó vármegye örökös főispánjafőispán1698. december 31. – 1705 Nesselrode Vilmos gróf 1705. szeptember 12. – 1732. szeptember 29. Tolna vármegye örökös főispánjapüspök-főispán1705. szeptember 12. – 1732. szeptember 29. Thurn Antal gróf 1732. december 5. – 1734. december 24. Tolna vármegye főispánjapüspök-főispán1732. december 5. – 1734. december 24. Cienfuegos Alvarez 1736. május 2. – 1739. augusztus 19. Tolna vármegye főispánjapüspök-főispán1736. május 2. – 1739. augusztus 19. Berényi Zsigmond, karancsberényi gróf 1736 – Tolna vármegye főispán-helyettesefőispán-helyettes (adminisztrátor)1736. május 2. – 1739. december 4.Berényi Zsigmond, karancsberényi gróf 1739 – Tolna vármegye főispánjapüspök-főispán1739. december 4. – 1748. szeptember 25.Betöltetlen a főispáni szék (1748–1751) Klimó György 1751 – Tolna vármegye főispánjapüspök-főispán1751. július 30. – 1777. május 2.Festetics Pál, tolnai gróf főispán1777. május 16. – 1782. április 7. Végh Péter, verebi 1784. október–november Pécs város királyi biztosafőispán1782. április 19. – 1785. március 1. Széchényi Ferenc sárvár-felsővidéki gróf Mint a Pécsi kerület királyi biztosa hatásköre kiterjedt Baranya, Somogy, Szerém, Tolna, Verőce vármegyékre. 1798. április–1811 Somogy vármegye főispánja 1807–1811 Vas vármegye adminisztrátorakirályi (kerületi) biztos1785. április 17. – 1786. augusztus 29. (II. József 1786. augusztus 29-én mentette fel, de utódja kinevezéséig el kellett látnia a hivatalát, melyet december 24-én adott át.)Splényi József, miháldi báró 1777–1786 Csanád vármegye főispánja Mint a Pécsi kerület királyi biztosa hatásköre kiterjedt Baranya, Somogy, Szerém, Tolna, Verőce vármegyékre. 1791–1798 Temes vármegye főispánja királyi (kerületi) biztos1786. december 11. (december 24.) – 1790. februárVégh Péter, verebifőispán1790. február 25. – 1807. március 5. Végh István, verebifőispán-helyettes1805. augusztus 23. – 1807. június 12. Végh István, verebifőispán1807. június 12. – 1834. szeptember 30. Somssich Pongrác, saárdi gróffőispán1835. július 6. – 1847. november 4. Majláth György, székhelyi, ifjabbfőispáni helytartó1845. március 19. – 1847. november 4. Majláth György, székhelyi, ifjabbfőispán1847. november 4. – 1848. március 19. (megszűnt a pozíció)Batthyány Kázmér, németújvári gróf 1848. augusztus 9. Pécs város főispánja is 1848. szeptember 17. Pécs és Baranya kormánybiztosa 1849. február 12. Bács és Csongrád megye, Pest megye alsó része, a Kiskunság, Szeged, Szabadka és Zombor város teljhatalmú országos biztosafőispán1848. április 22. – 1849. Majláth György, székhelyi, ifjabbcs. kir. biztos 1849. január 30. – 1849. október Cseh EdeCseh Ede adatai a Csorba Győző Könyvtár Baranyai Digitár oldalánmegyefőnök1849. október 20. – 1850. február 21. Eckstein Rudolfmegyefőnök1850. február 21. – 1851. április Cseh Edemegyefőnök1851. április – 1858. december 8. Szalay NikodémSzalay Nikodém adatai a Csorba Győző Könyvtár Baranyai Digitár oldalánmegyefőnök1859. augusztus 15. – 1860. november Scitovszky Márton főispán1860. november 26. – 1861. november Szalay Nikodémkirályi biztos1861. november – 1864. szeptember 2. Csernyus Andor kőkeszi és nagymezeiCsernus Menyhért fia. Életrajzi adatai. Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai (1688−1950). In: Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006−2007 (BML, 2007) 111–112. o. főispán1864. október 23. – 1867. április Lipthay Béla báró főispán1867. április 24. – 1867. november Perczel Miklós 1875. január 5. – 1887. április 10. Pécs sz. kir. város főispánja isfőispán1868. május 24. – 1887. április 10. Kardos Kálmán Egyidejűleg Pécs sz. kir. város főispánja is.főispán1887. április 10. – 1896. december 17. Fejérváry Imre, komlóskeresztesi báró Egyidejűleg Pécs sz. kir. város főispánja isfőispán1897. március 7. – 1905. december 27.Benyovszky Móric, benyói és urbanói gróffőispán1906. április 23. – 1910. február 12. Szily Tamás, nagyszigeti főispán1910. február 17. – 1917. június 11. Benyovszky Móric, benyói és urbanói gróf Egyidejűleg Pécs sz. kir. város főispánja is.főispán1917. július 7. – 1918. november 22. Kerese György, kereseszegifőispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos1918. november 22. – 1919. március 24. Svachulay Zoltánfőispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos-helyettes1919. szeptember 11. – 1919. december 3. Blaskovich Iván 1919 – Pécs thj. város kormánybiztosafőispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos1919. december 3. – 1920. március 31. Prakatur Tamásfőispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos1920. március 31. – 1921. október Klein Antalfőispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos1920. augusztus 15. – 1921. július 15. Kiszely Gyulafőispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos1921. szeptember 27. – 1921. október 10. Keresztes-Fischer Ferenc főispán1921. október 10. – 1931. augusztus 24. Szapáry Lajos, muraszombati, széchyszigeti és szapári gróf Egyidejűleg Somogy vármegye főispánja Egyidejűleg Pécs sz. kir. város főispánjafőispán1931. október 23. – 1935. március 8. Benyovszky Móric, benyói és urbanói gróf Baranya vármegye és Pécsfőispán1935. március 8. – 1936. február 4. Horvát István Baranya vármegye és Pécsfőispán1936. február 12. – 1938. március 18. Blaskovich Ivánfőispán1938. március 18. – 1943. január 20. Nikolits Mihály főispán1943. január 20. – 1945. január 20. Boros István Baranya vármegye és Pécs 1946. július – 1947. november 12. Pécs sz. kir. város főispánjafőispán1945. január 4. – 1945. december Kertész Endre főispán1945. december 11. – 1947. november 12. Gyetvai János Baranya vármegye és Pécsfőispán1947. november 12. – 1949. február Bors Antal Baranya vármegye és Pécsfőispán1949. február – 1949. július Bobánovics Jenő Baranya vármegye és Pécsfőispán1949. július – 1950. március 15.

Baranya vármegye főispánjai 2023- Név Tisztségviselés ideje Megjegyzések Horváth Zoltán, dr.Horváth Zoltán pályafutásának főbb adatai a Kormányhivatal weblapján. Megtekintve 2023-04-14. 2022. július 22. – napjainkban 2014 – 2022 Baranya Megyei Kormányhivatal, kormánymegbízott

Jegyzetek

Forrás Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai (1688−1950). In: Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006−2007 (BML, 2007) 79−160. o. 96–98. oldal Baranyai neves személyek. Csorba Győző Könyvtár, Pécs — Baranyai Digitár keresője

Kategória:Főispánok listái