Vitéz Földváry Béla Lajos (Szül: Finger Béla Lajos) (Szomolnok, 1886. május 25. – Kaposvár, 1969. április 25.), reálgimnáziumi tanár, a Dombóvári Társaskör tagja, csillagász, geológus, barlangkutató.Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)1922-02-11 / 7. szám Családja és származása bélyeg|jobbra|250px|Földváry Béla emléktáblája Kaposváron. Egy Szepes vármegyei római katolikus polgári családban született. Apja idősebb Finger Ede (1839–1921), királyi kincstári tanító, Szomolnok volt bírája, az arany érdemkereszt tulajdonosa, a szepesi tanító egyesület dísztagja, anyja Krompaszky Emília. Földváry Béla fivérei: Földváry Alfréd (1873–1945), miniszteri osztálytanácsos, valamint Földváry Oszkár (1874–1939), ítélőtáblái bíró, tanácselnök,Uj-Somogy, 1939. május (21. évfolyam, 99-126. szám) 1939-05-25 / 122. szám akinek a neje mechelni Mechtler Adolfin (1885–1960) asszony volt.
Élete 1904-től folytatott egyetemi tanulmányokat a fővárosban, elsősorban a földrajz és a természetrajz területén. A Fáy család vette szárnyai alá, később európai utazásait is támogatta; az egyetemi tanulmányok után Olaszországban, Ausztriában, Németországban tett tanulmányutakat. Gyűjtéseket végzett a Magyar Nemzeti Múzeum számára. Később bejárta Skandináviát, Szentpétervárt, Moszkvát, a Kaukázust, a Fekete-tenger környékét, Bulgáriát, Görögországot, Angliát, Skóciát. Angliában olyan leveleket gyűjtött, amelyeket angol utazók írtak Magyarországról. Kutatómunkáiért a Magyar Tudományos Akadémia elismerésben részesítette. Tudott oroszul, franciául, latinul, görögül, németül. Lóczy Lajos professzor hatására a Balkán-hegységben folytatott jelentős geológiai kutatásokat. A Barlangkutató Bizottság megbízásából Finger Béla 1911-ben és 1912-ben folytatta az ásatásokat: utóbbi évben a Csontházban, ahol 44 m2 területet tárt fel.Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958) A bükki kultura elterjedése magyarországon Az első világháborúban hadi szolgálatba lépett; 1916-ban a cs. és kir. 67. gyalogezrednél hadnagyként, majd főhadnagyként szolgált és érdemei elismeréséül vitézzé avatták.Iskolai értesítők, Dombóvár - Katolikus Esterházy gimnázium Katolikus Esterházy gimnázium, Dombóvár, 1923Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1916 (43. évfolyam, 82-169. szám) 1916-08-05 / 98. szám
Az I. világháború után Budapesten az egyetemi gyakorlóiskolában, a Trefort utcai gimnáziumban tanított, majd Dombóvárra került. Lóczy Lajos professzor 1920-ban bekövetkezett halála után Cholnoky Jenő professzor munkatársa lett. 1924-ben vezetéknevét "Földváry"-ra változtatta.Budapesti Hírlap, Budapesti Közlöny Budapesti Közlöny, 1924. június (58. évfolyam, 112-134. szám)1924-06-18 / 125. szám Tanítói pályája során az 1930-as években áthelyezését kérte Kaposvárra, ahol a Somssich fiúgimnáziumban tanított 1946-ig. Később a Kodály Zoltán iskolába került, ahol 1956-ig okította tanítványait. Ekkor töltötte be 70. életévét. Ezután még óraadóként három éven át dolgozott. 1969-ben hunyt el. Személyisége azért is külön figyelemre méltó, mert gimnáziumi tanárként is tudós volt, és megjelenítette azt a ritka tudós-tanár típust, amely a két világháború közötti időszakban a neves kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó eszményképe volt.Tanulmanyok - 2003 - 24 - Rosta Tudos emlekhelyek Kaposvarott
Házassága és leszármazottjai bélyeg|jobbra|150px|A boldogfai Farkas család címere. Kaposváron, 1929. november 23-án,Uj-Somogy, 1929. április (11. évfolyam, 74-97. szám). 1929-04-25 / 93. szám feleségül vette a zalamegyei tekintélyes római katolikus nemesi származású boldogfai Farkas családból való boldogfai Farkas Györgyi (Nagycsákány, 1900. április 25. – Kaposvár, 1973. február 11.) kisasszonyt, akinek a szülei boldogfai Farkas József (1866–1927),Magyarság, 1927. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)1927-09-04 / 200. szám MÁV felügyelő és borszörcsöki Egressy Gizella (1874–1973) voltak. Az apai nagyszülei boldogfai Farkas László (1842–1901), vármegyei írnok, földbirtokos,Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám) • 1901-12-26 / 52. szám és kurtakeszi Baranyay Lujza (1848–1898) voltak. Az anyai nagyszülei idősebb borszörcsöki Egressy László (1833–1914), posta- és távírda főtiszt,Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám). 1914-10-06 / 247. szám és kiscsepcsényi Sántha Regina (1836–1908) voltak. Az apai nagyapai dédszülei boldogfai Farkas Ferenc (1779–1844), Zala vármegye táblabírája, jogász, zalaboldogfai, andráshidai, hagyárosi, és felsőbagodi földbirtokos, salomvári közbirtokos, és Joó Borbála (1811–1881) voltak. Földváry Béláné boldogfai Farkas Györgyi nagyapjának, boldogfai Farkas László (1842–1901) földbirtokosnak a fivére boldogfai Farkas Ferenc (1838–1908), Zala vármegye számvevője, pénzügyi ellenőre, földbirtokos volt.Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. (Zalai Gyűjtemény, 50.) (333. o.)Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 405. o. Földváry Béláné boldogfai Farkas Györgyinek a leánytestvére Kovács Jenő József festőművészné boldogfai Farkas Klára (1898–1944) magyar festő- és iparművész, leánygimnáziumi tanár, a Berzsenyi társaság tagja volt. Földváry Béla és boldogfai Farkas Györgyi frigyéből született: Földváry Zoltán (1931–2003).
Jegyzetek
Kategória:1886-ban született személyek Kategória:1969-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar geológusok Kategória:Magyar csillagászok Kategória:Barlangászat