Málnás községA helyes írásmód forrása Kovászna Megye Tanácsának honlapja szerint | Kovászna Megye Tanácsa – A borvizek útja
https://www.kvmt.ro/hu/a-borvizek-utja-1-es-csoport.htm () község Kovászna megyében, Romániában. Központja Málnás, beosztott falvai Málnásfürdő, Zalánpatak. 2004-ben kivált belőle Mikóújfalu és Sepsibükszád, amelyek külön-külön önálló községgé alakultak.
Fekvése Málnás község az Olt és a Málnás-patak völgyében, a Bodoki-hegység lábánál, Sepsiszentgyörgytől 18 km-re északra fekszik. A községhez a községközponton, Málnáson kívül Málnásfürdő és Zalánpatak tartozik. Körülötte a Tusnádi-szorosig a gidófalvi Oltfej kapujától felfelé összeszoruló erdős övezet található. Mikóújfalu és Sepsibükszád környékét az erdővagyon és az erdőkitermelés tette népessé. A kiterjedt bükkerdők szolgáltatták az üveghutáknak a kvarctartalmú nyersanyag megolvasztásához szükséges hamuzsírt és energiát. Később az erdőgazdálkodást folytató székelység is megjelent a területen. A régi kis halmazfalvak – Gohán, Rakottyás és Almás – lakói idővel közös települést alkottak. A kenyér alakú Herec-tető meredek lejtővel hajlik le az Olt keskeny árterére. Magassága 706 méter.
Népessége Benkő József Erdély című könyvében egy 1722-ben készült összeírás alapján 3 armalistáról, 6 lófőről, 33 jobbágyról, 6 zsellérről és egy molnárról ír Málnás lakóit számba véve.Benkő József: Erdély. Az egykor Dacia Mediterraneának mondott, a világ előtt még nem eléggé ismert Erdély vagy Erdélyi Nagyfejedelemség. Fordította Szabó György. Sepsiszentgyörgy–Barót: Székely Nemzeti Múzeum–Tortoma Kiadó, 2014. ISBN 978-973-8995-25-3.
https://mek.oszk.hu/24600/24681/24681.pdf
A korabeli lexikon szerint az akkorra már "vasúti állomással, postahivatallal és telefonállomással rendelkező" színmagyar lakosságú községet 1910-ben 854-en lakták.
1992-ben társközségeivel együtt 5133 lakosából 5039 magyar, 88 román és 6 cigány volt.
A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 1087 fő volt.
A 2021-es népszámlálási adatok szerint teljes lakossága 533 fő volt, melynek több mint 93 százaléka magyar. Története
Mikó család Málnást 1366-ban egy Nagy Lajos határozatait tartalmazó kódex említi először Malnas néven. Oltszem felé az Olt bal partján emelkedő Vártető nevű hegyen állnak Herecz várának maradványai. A várat valószínűleg a tatárjárás után építtette a Mikó család, amely tehetős földbirtokosként uralta ezt a vidéket. A várat Mikóvár néven emlegetik az oltszemiek, mert falait a zsarnokként elhíresült gróf Mikó Miklós (1783–1839) bontatta le 1827-ben, és köveiből emeltette a Mikó-kastélyt, valamint az azt övező kőkerítést. Kövein ma is látható a rájuk égett forrómészréteg.
Református templom
Málnás mai református templomának elődje a szájhagyomány szerint egy kolostor helyére épült kisebb istenháza volt. Az épülettől távolabb álló harangtorony arra enged következtetni, hogy ezt a régi kis templomot várfal övezte, s a mai torony annak egykori kapubástyájára épült. Amikor a templom életveszélyessé vált, akkor Benkő János lelkész ösztönzésére 1853 márciusában a régi épület lebontásáról és egy új, nagyobb templom megépítéséről döntött az egyházközség. Az új templom Benkő János vezetésével három év alatt elkészült.
Ezt követően a templomot többször is renoválták. 1956-ban, a templomépítés centenáriumára felújították. Az 1977-es nagy földrengés a templom északi falát rongálta meg, amely ezért jelentős javításra szorult. 2004-ben a tornyot, 2007-ben a templomot újította fel a gyülekezet; a munkálatok nem jártak formai változtatásokkal.
A Benkő János által építtetett templom fennállásának 170. évfordulója alkalmából 2026 augusztusában a világ különböző pontjairól közel húsz családtag érkezett Málnásra. A résztvevők a Balla Barna Márton helyi lelkipásztor vezette megemlékezésen idézték fel közös felmenőjük alakját; az eseményen a község képviseletében Szotyori Angéla polgármester vett részt. A megemlékezést Benkő ükunokája, Szabó Mihály címzetes egyetemi docens szervezte. Az ünnepi istentiszteleten Benkő János másik ükunokája, Bálint Klára maglódi református lelkész hirdette az igét. Az évfordulóra a családtagok felújíttatták Benkő János sírkövét."170 éves református templomunk történelmére és áldásaira emlékezünk ezen a vasárnapi istentiszteleten" Szatyori Angéla, Málnás polgármestere meghívója https://www.facebook.com/photo/?fbid=27483489301351073&set=a.680710755388958
Katolikus templom Málnás római katolikus temploma 1887-ben épült. Harangtornyában egy 1926-ban Apoldában öntött különleges acélharang található. A templomban található az első világháború hőseinek emlékműve is.
A Kálnoky család és a brit király A Kálnoky család a 13. századig visszavezethető, köröspataki grófi székely család, amelynek tagjai elsősorban Erdély történetében játszottak jelentős szerepet. Az 1680-as években, a korábban Egyedmezejének nevezett területen Kálnoky Sámuel üveghutát, más néven üvegcsűrt létesített Zalán falu erdőbirtokán. Az üzemet zaláni üvegcsűrként, németül Zalaner Glashütte néven ismerték. A későbbi település az üveghuta körül alakult ki.Nagy Iván: Magyarország családai; Magyar Múzeumok, 2023; Háromszék, 2023
A rendszerváltást követően a család egyik leszármazottja, gróf Kálnoky Tibor gróf házat vásárolt Zalánpatakon, amelyet vendégházzá alakított. Közvetítésével ismerte meg a települést az akkor még brit trónörökös, Károly walesi herceg, a későbbi III. Károly brit király. Károly 2006-ban látogatott először Zalánpatakra, később pedig birtokot vásárolt a falu bejáratánál.
Éghajlat, időjárás A mérsékelt övi kontinentális éghajlat hegyvidéki változata jellemző. Az éves középhőmérséklet 5–6 Celsius-fok között ingadozik.
Közigazgatás Málnás község a trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott, ma Kovászna megye része.
Málnás községhez három település tartozik: a községközpont, Málnás, valamint Málnásfürdő és Zalánpatak.
Gyógyturizmus Már a 18. században ismert volt Málnás 156 méteres mélységből feltörő gyógyhatású vize; első fürdője 1750-ben épült meg. 1833-tól indult fejlődésnek.
Az 1848–1849-es szabadságharcot követően a Málnásra nősült Semsey Tamás volt Málnásfürdő igazi fejlődésének elindítója. Felesége után „Semseyné bugyogójának” hívták a helybeliek a bugyogókkal, fortyogókkal teli mocsaras vidékre épült, primitív faházakból álló gyógyfürdőt. 1873-ban egy részvényes közbirtokosság tulajdonába került a fürdő; kádfürdőt építettek, és felépítették a kor színvonalán modernnek számító fedett hidegtükör- és légfürdőt, a Herkulesfürdőt. Vizét 1904 óta palackozzák.
1915-ben Révai nagy lexikona azt írta, hogy „a Háromszék vármegye Sepsi járásában található Málnástól negyedórányira fekszik Málnásfürdő (584 m.), melynek vasas savanyúvizét vérhiányos és csúzos betegek sikerrel használják; borvízforrásai (a Mária- és Siculia-forrás) az emésztő és lélegzőszervek bajaiban is jó szolgálatot tesznek. Fürdői közül a Herkulesfürdő legnevezetesebb, melynek medencéjét az előtörő szénsavbuborékok állandó mozgásban tartják. A fürdő állomása mellett az előtörő széndioxidgázok felhasználásával szénsavsűrítőgyár keletkezett, melynek gázai 156 m. mély fúrásból szállnak fel.”
Híres emberek
Itt született Málnási László (1722–1797) gróf Bethlen Kata udvari papja, egyházi író, kora híres szónoka.Kisgyörgy Tamás Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016 (26.o.)Kovács Endre: Málnás, Charta, Sepsiszentgyörgy (2012), Itt volt templomépítő református lelkész 1850 és 1890 között Benkő János (1822. december 26.–1890) , tudós erdélyi református lelkészek, Benkő József nyelvész, történész, botanikusGróf Mikó Imre. Benkő József élete és munkái. Pest, Ráth Mór bizománya, 1867 https://mek.oszk.hu/07600/07674/pdf/benko1.pdfHERMANN GUSZTÁV MIHÁLY Benkő József és a székely eredetkérdés Erdélyi Múzeum Egyesülethttps://api.eda.eme.ro/server/api/core/bitstreams/e1482d75-c6ae-4d43-a0a7-29a38ebc1b7e/content és Benkő Ferenc mineralógus utóda; Szabó Mihály volt mohácsi református lelkész dédapja, Szabó Mihály címzetes egyetemi docens és Szabó Mónika karmester üknagyapja és Brandenburg Ádám Erkel Ferenc-díjas zeneszerző szépapja. Málnáson született 1845-ben Bartók György kolozsvári református püspök, egyházi író.Kisgyörgy Tamás Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016 (35.o.) Málnáson született (1872. február 25. – 1950. január 11.) Semsey Tamásnak, Málnásfürdő fejlődésének elindítójánakKisgyörgy Tamás Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016 (29.o.) utóda Semsey Aladár, aki 1922 és 1930 között Újpest polgármestere volt. Málnáson élt és szolgált Tőkés József (1884–1951) református esperes lelkész, Tőkés László nagyapja. Itt született Fazakas János (1910. augusztus 26. – Kolozsvár, 1979. augusztus 3.) orvos, a kolozsvári Ortopéd és Traumatológiai Klinika vezetője. Szaktanulmányai magyar, román, német, francia, orosz, angol és bolgár nyelven jelentek meg. Az Experta Medica c. amszterdami szakfolyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt.Kisgyörgy Tamás Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016 (36.o.) Málnáson született (1916. augusztus 8. – Kolozsvár, 2016. január 15.) Tőkés István református lelkész, egyházi író, teológiai professzor, Tőkés László édesapja. Itt született Keresztes Sándor (1919–2006) közgazdászKisgyörgy Tamás Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016 (37.o.)
Kapcsolódó szócikkek
Málnás Málnásfürdő Zalánpatak Málnási református templom
Jegyzetek
Források Benkő József: Erdély. Az egykor Dacia Mediterraneának mondott, a világ előtt még nem eléggé ismert Erdély vagy Erdélyi Nagyfejedelemség. | Az eredeti latin mű 1778-ban jelent meg Transsilvania sive Magnus Transsilvaniae Principatus címmel. | Fordította Szabó György. Sepsiszentgyörgy–Barót: Székely Nemzeti Múzeum–Tortoma Kiadó, 2014. ISBN 978-973-8995-25-3. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása 2. kötet. Békéscsaba, 1982. Orbán Balázs. Kiegészítések a Székelyföld leírásához, Háromszék, Sepsiszentgyörgy Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2002 Balogh Edgár. Romániai Magyar irodalmi lexikon Kriterion, Bukarest. 1981 Kisgyörgy Zoltán, Dukrét Lajos. Baróti-hegység, Bodoki-havasok. Turistakalauz. Palas-Akadémia Könyvkiadó, Csikszereda, 2001 Kisgyörgy Tamás (szerk.) Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016
További információk
Kategória:Kovászna megye községei Kategória:Bottal létrehozott román község cikkek