A Myoviridae a bakteriofágok Caudovirales rendbe tartozó rendszertani családja. Az ide tartozó vírusok baktériumokat és ősbaktériumokat fertőznek. A családba 625 ismert faj tartozik, amelyeket 8 alcsaládba és 217 nemzetségbe sorolnak.

Szerkezetük A családba tartozó bakteriofágok virionjai lipidburokkal nem rendelkeznek, fej- és farokrészből (köztük egy "nyakkal") állnak. Genomjuk 33-244 ezer bázispárból álló, lineáris, kettős szálú DNS, ami 40-415 fehérjét kódol. A genom végén ismétlődő szakaszok találhatók. GC-aránya kb. 35%. Génjei operonokba rendeződnek. Egyes helyein timin helyett 5-hidroximetilcitozint tartalmaz.

A 16-20 nm átmérőjű farokrész a helikális szerkezetű központi csőből, egy összehúzható tokból, egy gallérból, egy alaplemezből, hat faroktüskéből és hat hosszú szálból ("lábból") tevődik össze. Hasonlít a Tectiviridae farkára, de attól eltérően ez állandóan a virionhoz kapcsolódik.

A farok összehúzódása ATP-igényes folyamat. A tok összehúzódásakor annak alegységei egymásra csúsznak és a farok 10–15 nm-esre rövidül.

Életciklusuk

A miovírusok baktériumokat és archeákat (ősbaktériumokat) fertőznek. A gazdasejtet passzív diffúzióval közelítik meg. A felszínéhez kapcsolódva a fág fecskendőként használja összehúzható tokját és központi csövével átszúrja annak sejtfalát, majd a fejben található genom átkerül a citoplazmába. A vírus ezután a baktériumgazda enzimjeit és nyersanyagait felhasználva nagy tempóban elkezdi előbb mRNS-sé, majd fehérjévé átírni a génjeit. Az új virionok összeszerelődése után a vírus holin, endolizin és spanin enzimjei segítségével szétbontja a sejthártyát és a sejtfalat és a gazdasejt pusztulásával járó lízissel kiszabadul a sejtből.

Néhány faj elvesztette a lízishez szükséges génjeit és lizogén életmódra váltott: genomja beépül a gazdasejtébe vagy cirkuláris formában a citoplazmában marad (ún. "temperált" fágok) és átkerül a baktériumsejtek következő generációiba.

Folynak a kutatások a patogén baktériumok fágjainak a terápiában történő felhasználására.

Osztályozása

A családon belül nyolc alcsaládot különítenek el: Emmerichvirinae Eucampyvirinae Gorgonvirinae Ounavirinae Peduovirinae Tevenvirinae Twarogvirinae Vequintavirinae

A következő nemzetségek nincsenek alcsaládba besorolva:

A Tevenvirinae (szinonimája a Tequatrovirinae) típusfaja a T4 fág. Az alcsalád tagjai morfológiailag nagyon hasonlóak: 110 nm-es fejrészük közepesen nyújtott, 114 nm-es farokrészük galléral, tüskés alaplemezzel és hosszú farokszálakkal van ellátva.

A Peduovirinae alcsaládban a fejrész 60 nm átmérőjű, a farokrész 135 × 18 nm-es. Jellegzetessége, hogy az összehúzódott tok lecsúszhat a központi csőről. A típusfaj a P2 fág.

Kapcsolódó cikkek A vírusok osztályozása

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Vírusok