A bosznia-hercegovinai szerb népszavazás a Bosznia-Hercegovinai Szerb Nemzetgyűlés által szervezett referendum volt, melyet 1991. november 10-én tartottak Bosznia-Hercegovina jelentős szerb lakosságú részein a Jugoszláviában maradásról.Bosnien-Herzegowina, serbischer Teil, 10. November 1991 : Unabhängige Serbische Republik in Bosnien-Herzegowina Direct Democracy

Előzmények 1990 novemberében Bosznia-Hercegovinában megtartották az első szabad választásokat, amelyek során három nacionalista párt került hatalomra. Az Alija Izetbegović által vezetett Demokratikus Akció Pártja (SDA), a Radovan Karadžić által vezetett Szerb Demokrata Párt (SDS), valamint a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), amelyet Stjepan Kljuić vezetett. Izetbegovićot megválasztották Bosznia-Hercegovina Elnökségének elnökévé, a Minisztertanács elnöke a HDZ-s Jure Pelivant, míg a Bosznia-Hercegovinai Parlament elnöke az SDS politikusa, Momčilo Krajišnik lett.

1990-ben a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) szerb tisztjeiből és a JNA pszichológiai műveleti osztályának szakértőiből álló csoport kidolgozta a RAM tervet, melynek célja a Szerbián kívüli szerbek megszervezése, az SDS ellenőrzésének megszilárdítása, valamint fegyverek és lőszerek előkészítése volt. 1990-ben és 1991-ben a horvátországi szerbek, illetve a bosznia-hercegovinai szerbek Szerb Autonóm Területeket (SAO) hoztak létre azzal a céllal, hogy később egy Nagy-Szerbia létrehozása érdekében egyesítsék őket. A JNA már 1990 szeptemberében vagy októberében megkezdte a boszniai szerbek felfegyverzését és milíciákba szervezését. Ugyanebben az évben a JNA lefegyverezte a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság Területvédelmi Erőit (TORBiH). 1991 márciusára a JNA a becslések szerint 51 900 lőfegyvert osztott szét szerb félkatonai szervezetek, és 23 298 lőfegyvert pedig az SDS tagjai között. 1991-ben és 1992 elején a szerb politikai ellenőrzés fokozása érdekében az SDS erőteljesen szerbesítette a rendőrséget. Noel Malcolm szerint „Karadžić és pártjának lépései – [szerb] autonóm régiók kikiáltása, a szerb lakosság felfegyverzése, kisebb helyi incidensek provokálása, a folyamatos nacionalista propaganda, a szövetségi hadsereg „védelmének” kérése – pontosan megegyezett azzal, amit a szerbek korábban Horvátországban tettek. Kevés megfigyelő kételkedhetett abban, hogy itt ugyanaz terv működik.”

A népszavazás 1991. október 15-i ülésén a boszniai parlament, a RAM-tervről értesülve és attól megriadva, a parlament újbóli megnyitása, Krajišnik bezárása és a szerb képviselők távozása után parlamenti frakciója segítségével jóváhagyta a „szuverenitási memorandumot”. 1991. október 24-én az SDS megalakította a bosznia-hercegovinai szerb nép nemzetgyűlését, mely népszavazás kiírása mellett döntött. Ezzel egyidejűleg kiadta az „Útmutató a bosznia-hercegovinai szerbek szerveinek szervezésére és tevékenységére rendkívüli körülmények között” című kiadványt, amely felszólította az SDS tisztviselőit, hogy hozzanak létre szerb önkormányzati testületeket és válságstábokat, biztosítsák a szerbek ellátását, és hozzanak létre kiterjedt kommunikációs hálózatokat.

A népszavazáson két kérdést tett fel a szerbeknek:

Egyetért-e a Bosznia-Hercegovinai Szerb Nemzetgyűlés 1991. október 24-iki döntésével, miszerint a szerb népnek közös jugoszláv államban kell maradnia Szerbiával, Montenegróval, a Krajinai Szerb Autonóm Területtel, a Szlavóniai, Baranyai és Nyugat-Szerémségi Szerb Autonóm Területtel és másokkal, akik a bennmaradás mellett döntöttek?Steven L Burg & Paul S Shoup (2000) The War in Bosnia-Herzegovina: Ethnic Conflict and International Intervention M.E. Sharpe, p74

A nem szerbeket arról is megkérdezték:

Egyetért-e Ön azzal, hogy Bosznia-Hercegovinának, mint egyenrangú köztársaságnak, Jugoszlávia közös államában kell maradnia minden mással, aki ezt az álláspontot képviseli?

A népszavazás eredménye A Jugoszláviában maradást szavazók 98%-a jóváhagyta, és ezt követően 1992. január 9-én megalakult a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság.

KérdésMelletteElleneÉrvénytelen/üresÖsszesszavazatÖsszesszavazóSzázalékEredménySzavazat%Szavazat% Az összes szerb Jugoszláviában marad 1,161,14698.002.00 1,550,00085.00Jóváhagyva Bosznia-Hercegovina Jugoszláviában marad 48,845JóváhagyvaForrás: Direct democracy adatbázis

Következmények 1992 januárjában a Bosznia-hercegovinai Szerb Nemzetgyűlés deklarálta a Bosznia-Hercegovinai Szerb Népköztársaság kiválását a Bosznia-Hercegovinai Köztársaságból. A boszniai kormány alkotmányellenesnek és önjelöltnek nyilvánította a népszavazást, melyet nemzetközileg sem ismertek el.Később 1992. február 29. és március 1. között országos függetlenségi népszavazást tartott, amelyet a szerbek többsége bojkottált.Prosecutor v. Karadžić – Judgement, 24 March 2016, p. 20. Steven L. Burg és Paul S. Shoup a népszavazáson feltett kérdést, amely arra inspirálta a választókat, hogy a Szerbiával, Montenegróval, valamint a szerb autonóm régiókkal közös államban maradásra szavazzanak, gyakorlatilag egy Nagy-Szerbia létrehozására tett kísérletként értelmezte.

Április 7-én az Egyesült Államok és az EGK független államként ismerte el Bosznia-Hercegovinát, és április elején a nemzetközi közösség többi tagja is elismerte az országot. Azon a napon a boszniai szerb vezetők is kikiáltották a függetlenséget, és államukat Szerb Köztársaságra keresztelték át. Május 12-én a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés elfogadta „A szerb nemzet hat stratégiai célját”; Radovan Karadžić azt mondta: „Az első ilyen cél a két nemzeti közösség szétválasztása – az államok elválasztása, azoktól az ellenségeinktől való elválasztás, akik minden lehetőséget felhasználtak, különösen ebben a században, hogy megtámadjanak minket, és akik folytatnák ezt a gyakorlatot, ha ugyanabban az államban együtt maradnánk.” Május 22-én Bosznia-Hercegovinát felvették az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjai közé. Az elismerést követő egy hónapon belül megkezdődött Szarajevó ostroma, és az év végére a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) már Bosznia-Hercegovina 70%-át ellenőrizte.

Jegyzetek

Források Könyvek

Egyebek

Fordítás

Kategória:Bosznia-Hercegovina történelme Kategória:A délszláv háború politikai eseményei