Jánosvölgyi Münnich Aladár magyar építész.

Élete Münnich Aurél (1856–1906) jogász, országgyűlési képviselő és Sesztina Ilona (1860–1945) fiaként született. Középiskolai éveit a Budapesti Evangélikus Főgimnáziumban töltötte, egyetemi tanulmányait Berlinben és Münchenben végezte. 1913-ban szerzett mérnöki oklevelet Münchenben. Az első világháború kitöréséig Londonban és Budapesten folytatott gyakorlatot. A háborúban 50 hónapig tűzvonalszolgálatot teljesített és a III. osztályú vaskoronarenddel, a III. osztályú katonai érdemkereszttel, a Károly-csapatkereszttel, 3 ízben legfelsőbb dicsérő elismeréssel tüntették ki. IV. Károly magyar király a koronázás alkalmával aranysarkantyús vitézzé avatta.A magyar társadalom lexikonja, 396. o

1919-ben a Magyar Királyi Posta vezérigazgatóság építészeti osztályán működött. 1921-től magánépítészeti és tervezői gyakorlatot folytatott. Számos középületet és magánbérházat tervezett Budapesten és az ország egyéb tájain. 1933-tól az Országos Középítési Tanács, 1936-tól a Közmunkatanács tagja volt, majd 1942-ben kormányfőtanácsosi címet is kapott. Részt vett Liber Endre kislakásépítési programjában egy kislakásos bérház tervezésével.Liber Endre: Középítkezések Budapesten 1920–1930, Budapest Székesfőváros Házinyomdája, Budapest, 1930, 25-26. o. (Valószínűleg a Lenke-udvar lehet ez az alkotása.)

Felesége Éber Vilma, Éber Antal közgazdasági író és Dobránszky Vilma lánya volt, akivel 1922. január 16-án Budapesten kötött házasságot. 1945-ben elváltak.

1947-ben elhagyta Magyarországot, és Kanadában telepedett le. Közel 30 évvel később hunyt el, de addig is aktív társadalmi életet élt, irodalmi kört irányított, és magyar nyelvű lapokban is publikált. 1975-ben érte utol a halál 85 éves korában.

Ismert épületei 1923: a korábbi katonai kaszárnya átépítésehttp://epa.oszk.hu/03000/03018/00245/pdf/EPA03018_honismeret%20_2017_4_041-045.pdf Vármegyeházzá (ma: Bányai Júlia Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Szakközépiskola),https://bajaiertektar.hu/index.php/ertekeink/kulturalis-orokseg/254-volt-bajai-varmegyehaza Baja, Köztársaság tér 1.Gönczi, i. m. 1923–1929: Déri Múzeum, Debrecen, Déri tér 1. (Györgyi Dénessel közös alkotás)https://www.kozterkep.hu/44941/debrecen-angyalos-cimere 1924–1926: Vásárcsarnok, Miskolc, Búza tér 1. (Wellisch Andorral közös munka)https://minap.hu/cikk/akkor-es-most-buza-teri-vasarcsarnok 1926–1927: a Magyar Agrár és Járadékbank Rt. bérháza (korábbi kétemeletes lakóház három emeletessé átépítése), Budapest, Thököly út 26.https://epiteszforum.hu/print/dinasztiak-fejer-es-danos--sogorok-a-nagy-magyar-epitok-https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/07/30/thokoly_ut_26 1926 : Emelet ráépítés, háromszintes eklektikus házból öt emeletes épület, Budapest, Király utca 85. 1927: fővárosi kislakásos bérház (Lenke-udvar), Budapest, Bocskai út 43-45.http://napraforgoutca.hu/portfolio/1629/https://budapest100.hu/house/bocskai-ut-43-45/ 1928: bérpalota, Budapest, Benczúr u. 39. 1929: Kereskedők Háza (ma: Békéscsabai Városi Ügyészség), Békéscsaba, József Attila utca 2. (Györgyi Dénessel közös alkotás)https://www.kozterkep.hu/43246/hermesz-fejek 1929: Galamblövő Klubház, Budapest, Margit-sziget (az épület elpusztult) 1929: a Nemzeti Lovarda bérházsora, Budapest, Szentkirályi utca 27–29. 1929: bérház (Attila-udvar), Budapest, Győző utca 5.https://budapest100.hu/house/gyozo-utca-5/ 1920-as évek: a Hungária Evezősklub dunai sportháza, Budapest 1925/1929–1931: Postaszékház (ma: Magyar Posta Kelet-magyarországi Területi Igazgatóság), Debrecen, Hatvan utca 5-7.https://www.kozterkep.hu/5300/postapalota-epuletdiszito-fejei – 1913-ban még ifjabb Bobula János kezdte el az épület tervezését, de a munkálatok elhúzódtak. Bobula halála után, 1925-től Münnich Aladár fejezte be az épületet.https://varosvedo.hu/2021/06/22/bobula-janos-epitesz-csalad/ 1930–1932: a Budapesti Sertésközvágóhíd nagy méretű csarnoka, Budapest, Gubacsi út 6/a-b. 1930–1932: a Nagyvásártelep nagy méretű csarnoka, Budapest, Hídépítő u. (Obrist Vilmossal közös alkotás)https://epiteszforum.hu/nagyfesztavu-csarnokok-metamorfozisa-alkotohet-a-bme-ipar-tanszeken 1938: a Futura Szövetkezet bérpalotája, Budapest, Dorottya u. 2. 1935: a Magyar-Olasz Bank Nyugdíjpénztára hatemeletes bérháza, Budapest, Aranykéz u. 7. 1938: a Hangya Szövetkezet bérháza, Debrecen, Piac u. 40.https://www.kozterkep.hu/5348/hangya-berhaz-kapuja# 1938–1939: Helvétia-házak, Budapest, Király u. 1930-as évek: Péti Nitrogénművek több üzemi épülete, Pétfürdő 1942–1948: Zuglói evangélikus templom, Budapest, Lőcsei út 32.https://budapestcity.org/templomok/14/templom-Locsei-ut/index.html 1954: magyar közösség református temploma, Montreal (Kanada) ?: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Nyugdíjintézetének irodaháza, Budapest, Mérleg u. 6. ?: villa, Budapest, Napraforgó u. 10.

1945-ben részt vett a „Négysarkú város – Nagy-Budapest újjáépítése” című városfejlesztési tervpályázaton, ahol I. díjat nyert el. Terve végül nem valósult meg.

Források

Almer Zsuzsánna: Münnich Aladár Epítész- Várostervező - Belsőépítész https://nka.meszorg.hu/wp-content/uploads/2021/01/almer%20zsuzsanna%20Munnich_Aladar_-_epitesz_-_varostervezo_-_belsoepitesz_opt.pdf Hozzáférés: 2024.01.05

Képtár

Jegyzetek

Források

Gönczi Ambrus: A vasbeton szerkezetes építés úttörője – 130 éve született Münnich Aladár építész Asztalos István: A beton története XII. rész: Megvalósult ikonikus épületek és műtárgyak - Európa és Észak-Amerika Vincze Miklós: A Duna mellett bomlik csendben a főváros élelmiszerellátásának egykori központja Almer Zsuzsanna: Münnich Aladár. Építész – várostervező – belsőépítész archív felvételek épületeiről

Kategória:Magyar építészek Kategória:1890-ben született személyek Kategória:1975-ben elhunyt személyek Kategória:Iglóiak Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban