Szerhij Viktorovics Zsadan ukrán író, zenész, műfordító és társadalmi aktivista.
2024 júniusának elején Zhadan a Facebook-oldalán közzétette, hogy csatlakozott az Ukrán Nemzeti Gárda 13. "Khartia" Dandárjához (хартія), amely aktív harcokban áll.
Élete és pályafutása Az ukrajnai Luhanszk területen, Sztarobilszkban született. Diplomáját a H.Sz. Szkovoroda Harkivi Nemzeti Pedagógiai Egyetemen 1996-ban Mihajlo Szemenko és az 1920-as évek ukrán futurista íróinak munkásságáról szóló szakdolgozatával szerezte. Ezt követően három évet töltött filológia végzős hallgatóként, 2000 és 2004 között ukrán és világirodalmat tanított. Azóta szabadúszó íróként dolgozik.
Pályáját 1990-ben kezdte, versei forradalmasították az ukrán költészetet: kevésbé voltak szentimentálisak, felelevenítve az 1920-as évek ukrán avantgárd íróinak stílusát, mint Szemenko vagy Johanssen. És megrajzolták szülőföldjét: Kelet-Ukrajna ipari tájait. A Vorosilovgrad (Luhanszk szovjet neve) egy Herman nevű fiatalember történetét meséli el, aki elhagyta szülővárosát, Sztarobilszket (a Luhanszki területen), de vissza kell térnie szülőföldjére, hogy megvédjen valamit, ami az övé. A könyv alapján Jaroszlav Lodigin rendezte a díjnyertes The Wild Fields (Vad mezők, Дике поле, 2018) című filmet.Dyke pole (film)
Zsadan nemzetközileg ismert ukrán író, 12 verseskötete és 7 regénye van, több mint egy tucat irodalmi díj nyertese. 2008 márciusában Anarchia az Egyesült Királyságban című regényének orosz fordítása bekerült a Nemzeti Bestseller-díj szűkített listájára. A 2008-as Moszkvai Nemzetközi Könyvkiállításon is esélyes volt az „Év Könyve” címre. 2009-ben elnyerte a Joseph Conrad-Korzeniowski irodalmi díjat. 2012-ben a Вогнепальні й ножов (Lőfegyverek és kések) elnyerte az „Év könyve” ukrán besorolást szépirodalomért. 2010-es Ворошиловград (Vorosilovgrád) című regénye elnyerte a svájci Jan Michalski irodalmi díjat, a BBC ukrán „Az évtized könyve” díját és a Brücke Berlin-díjat. Válogatott versei (Dinamo Harkiv címmel) elnyerte az ukrán "Az év könyve" díjat. (2014) Месопотамія (Mezopotámia) című könyvéért 2015-ben az Angelus irodalmi díjat kapta, majd 2016-ban Ukrajna elnökének „Az év ukrán könyve” díját.
2016 és 2019 között az ukrán Tarasz Sevcsenko Nemzeti Díj Bizottság tagja volt.
Zsadan fordított német, angol, fehérorosz és orosz nyelvről, olyan költőktől, mint Paul Celan és Charles Bukowski. Saját műveit német, angol, észt, francia, olasz, svéd, norvég, lengyel, szerb, horvát, litván, lett, fehérorosz, orosz,Тяжелые соты письма magyar, örmény és cseh nyelvekre fordították le.
Versei ezekben a periodikákban jelentek meg: Ambit, Asymptote, Blackbird, Gulf Coast, The Manchester Review, Modern Poetry in Translation, Poetry International, Poetry International Web folyóiratokban, Plume., The Threepenny Review, Tin House, és Virginia Quarterly Review.
2024 augusztusában Zhadan szerepelt egy ukrán McDonald's tévéreklámban. Írt és szavalt egy verset a reklámban.
Színházi és multimédiás projektek A Demokratikus Ifjúság himnusza (Гімн демократичної молоді) című regényét színpadra adaptálták, és a kijevi Ivan Franko Nemzeti Akadémiai Drámai Színházban mutatták be. 2004 óta a New York-i La MaMa Experimental Theatre Yara Arts Groupjával dolgozott, és közreműködött a következő előadásokban: „Koliada: Tizenkét étel” (2005), „Underground Dreams” (2013–2014), „Hitting Bedrock” (2015). ) és „1917–2017: Tychyna, Zhadan and the Dogs” (2017), amely két New York-i Innovatív Színházi Díjat kapott.
2004 óta Zsadan a New York-i La MaMa Experimental Theatre Yara Arts Groupjával dolgozott, és olyan előadásokhoz járult hozzá, mint a "Koliada: Twelve Dishes" (2005), az "Underground Dreams" (2013–2014), a "Hitting Bedrock" (2015) és a "Radio 477!" (2023). Zsadan és a Dogs a La MaMában szerepeltek a Yara "1917–2017: Tychyna, Zhadan and the Dogs" (2017) című darabjában, amelyet Virlana Tkacz rendezett, és amely két New York Innovative Theatre Awards díjat is elnyert, a legjobb zene és a legjobb musical kategóriákban.
„Kém”, „Káplán” és „Tű” című versei Tkacz és Phipps fordításában részei voltak a „Blind Spot”-nak, Mikola Ridnyi és Szehij Zsadan installációjának a Velencei Biennálé ukrán pavilonja számára 2015. május–júliusban.
Zene Zsadan együttműködött a harkivi székhelyű Luk-zenekarral. Luk legtöbb ukrán nyelvű dalának szövege Zsadan művei alapján készült (különösen az első Tourist zone album, amely Zsadan Merry Christmas, Jesus Christ című darabján alapul).
A Khor monholskykh militsioneriv (mongol rendőrkórus) tisztelgő album 2008-ban jelent meg. A dalok Zsadan szövegeit tartalmazzák, harkovi zenészek előadásában.
2007 óta Zsadan együttműködik egy másik harkovi zenekarral, a Собаки в космосі-val, jelenleg Жадан і собаки néven. Kiadták a Спортивний клуб армії (Katonai sportklub, 2008), a Зброя пролетаріату (A proletariátus fegyverei, 2012), a Бийся за неї (Harcolj érte, 2012), a Пси (Kutyák, 2016) és a Мадонна (Madonna, 2019) című albumukat.
2021-ben Zsadan felvett egy teljes albumot "Fokstroty" címmel Juriy Gurzi-vel, egy ukrán származású, berlini zenész, DJ és producerrel.
Politikai aktivizmus és katonai szolgálat
Zsadan aktív részvétele az ukrán politikában még diák korában kezdődött, és folytatódott a különböző ukrajnai politikai válságok során. 1992-ben a "The Red Thistle" nevű harkivi neofuturisztikus irodalmi csoport egyik szervezője volt. Részt vett a 2004-es narancsos forradalom korrupció és a választók megfélemlítése elleni tüntetésén az elnökválasztás második fordulójában, egy harkivi sátortábor parancsnoka volt. A tiltakozás eredményeként az ukrán legfelsőbb bíróság elrendelte a szavazás megismétlését. Többször is kifejezte rokonszenvét az anarchisták iránt, és sok munkájában „baloldali” indítékok jelennek meg.
2013-ban tagja volt az Euromajdan Harkiv koordinációs tanácsának, részese volt az országos tüntetéseknek és a rendőrséggel folytatott erőszakos összecsapásoknak. Az 5 napos Maidan forradalom utóhatásaként, amelynek eredményeként az oroszok által támogatott Janukovics elnök lemondott, Harkivban az közigazgatási épület előtt megtámadták.
2014 óta Zsadan számos látogatást tett a kelet-donbászi régió frontvonalaiban, amelyek fegyveres konfliktusban érintettek az orosz szakadárokkal. 2017 februárjában társalapítója volt a Szerhij Zsadan Jótékonysági Alapítványnak, hogy humanitárius segítséget nyújtson a frontvonalbeli városoknak.
Amikor megkérdezték, Zsadan a következőképpen jellemezte politikai kötelezettségvállalásait: Önt gyakran „baloldalinak” nevezik – ez igaz? Soha nem jellemeztem magam baloldalinak, de mindig azt mondják, hogy a baloldaliak közé tartozom! Ez mind nonszensz. Az emberek balra és jobbra osztása a modern Ukrajnában nem túl építő jellegű. Ukrajna állampolgára vagyok, aki szereti a hazáját és próbál segíteni.
Azt mondanád, hogy „nacionalista” vagy „hazafi” vagy? Nem vagyok nacionalista. Egy hazafi – igen. Hazafi vagyok, és szeretem a hazámat. De a „hazafi” kifejezés a modern Ukrajnában és a modern Európában különféle jelentésekkel bír. Európában és Amerikában találkozom ezzel, ahol a közvélemény egyes tagjai egyenlőségjelet tesznek a „hazafi” és a „nacionalista” közé, vagy a „hazafi”-t konzervatív jobboldalinak tekintik. De ez nagyon pontatlan. Ukrajnában a „hazafi” egy olyan személy szinonimája, aki katonáink oldalán áll a fronton – valaki, aki támogatja országunkat.
Miért nem nevezed magad nacionalistának? Mert a nyolcvanas évek óta ismerem Ukrajna nacionalista mozgalmát. Sok barátom van a nacionalista mozgalomban, de a nacionalizmus elképzelései nem felelnek meg az én Ukrajnáról alkotott elképzeléseimnek. Ukrajna sokkal bonyolultabb, és sokkal kevésbé egyértelmű.
Ukrajna 2022-es orosz inváziója után Zsadan szülővárosában, Harkovban maradt, és segített a humanitárius segélyek megszervezésében. 2024. június elején Zsadan a Facebook-oldalán közzétette, hogy csatlakozott az Ukrán Nemzeti Gárda 13. „Hartyija” dandárjához, Ez a zászlóalj részt vett az orosz invázió különböző csatáiban.
Kritikus fogadtatás
Rosztiszlav Melnyikov és Jurij Csaplin, a New Literary Review munkatársa 2007-ben ezt írta: Zsadan prózája olyan költői, szabadverse annyira prózai. Nehéz műfajt rendelni a művéhez: memoár, útleírás, időszerű vagy nem időszerű meditáció – vagy mindezek keveréke, amelynek középpontjában az én generációm és a mi korszakunk témája áll.
Kirill Ankudinov, aki 2008 júniusában a Vzglyad.ru-nak írt, ezt mondta: Nem lehet összefoglalni Szerhij Zsadan fűszeres, forró, édes, gonosz improvizációit – ez a verbális jazz. Amikor őt olvasod, félsz a kortárs orosz irodalomtól: azok közül, akik most orosz nyelven írnak, nincs közöttük senki, aki ennyire pokolian szabad lenne (és mindenekelőtt mentes lenne az „írói” prózától, a „benyomás keltésére” való hajlamtól").
2022. március 5-én a Lengyel Tudományos Akadémia jelölte az irodalmi Nobel-díjra.
2024 júliusában Zhadan tiszteletbeli filozófiaprofesszori címet kapott a müncheni Ukrán Szabadegyetemtől.
Művei
Versgyűjtemények Генерал Юда (Київ: Український письменник, 1995) Цитатник: Вірші для коханок і коханців (Київ: Смолоскип, 1995) Пепсі (Харків: Майдан, 1998) Балади про війну і відбудову: Нова книга віршів (Львів: Кальварія, 2001) Історія культури початку століття (Київ: Критика, 2003) Марадона: Нова книга віршів (Харків: Фоліо, 2007) – második részként Marcin Svetlitsky, Charles Bukovsky, Paul Cseljan, fordításait tartalmazza Ефіопія (Харків: Фоліо, 2009) – містить розділ «Коментарі» з п'ятьма оповіданнями Вогнепальні й ножові (Харків: Книжковий Клуб «Клуб Сімейного Дозвілля», 2012) Життя Марії: Книга віршів і перекладівЖиття Марії: Книга віршів і перекладів (Чернівці: Meridian Czernowitz; Книги – ХХІ, 2015) – a gyűjtemény Maria Rilke és Czeslaw Milosz Rainertől származó fordításait is tartalmazza Тамплієри: Нові вірші, 2015 – 2016 (Чернівці: Meridian Czernowitz; Книги – ХХІ, 2016) Антена (Чернівці: Meridian Czernowitz, 2018) Список кораблів: Нові вірші, 2018 – 2019 (Чернівці: Meridian Czernowitz, 2020) Псалом авіації (Чернівці: Meridian Czernowitz, 2021)
Próza
Regények Депеш Мод (Харків: Фоліо, 2004), Anarchy in the UKR (Харків: Фоліо, 2005), Ворошиловград (Харків: Фоліо, 2010), Месопотамія (Харків: Книжковий Клуб «Клуб Сімейного Дозвілля», 2014) – novellák és harminc verses regény. Інтернат (Чернівці: Meridian Czernowitz, 2017)
Történetek, esszék, regények Біґ Мак (Київ: Критика, 2003) – hat történet Гімн демократичної молоді (Харків: Фоліо, 2006) – hat történet Трициліндровий двигун любові (з Юрієм Андруховичем та Любко Дереш|Любком Дерешем; Харків: Фоліо, 2007) – Zsadan birtokolja a „NATO Bloc” szekciót, amely nyolc történetből áll. esszék Біг Мак та інші історії (Харків: Фоліо, 2011) – tizenöt történet Палата № 7 (з Ладою Лузіною; Харків: Фоліо, 2013) – Zsadan: „És anya a hajába rejtve” regény (2012) Біґ Мак. Перезавантаження (Харків: Книжковий Клуб «Клуб Сімейного Дозвілля», 2015) – húsz novella, Коли спаде спека (Івано-Франківськ: Лілея-НВ, 2015; книга-«перевертень», під однією обкладинкою зі збіркою Мірека Боднаря «Бриколаж») – könyv, ugyanazon a borító alatt, mint Mirek Bodnar "Bricolazh" gyűjteménye) – 2010-2013 hasábok, megjelent a "TSN.ua" weboldalon " ДНК (Харків: Книжковий Клуб «Клуб Сімейного Дозвілля», 2016) – az ötlet szerzője és a könyvben szereplő történetek egyike
Dráma Хлібне перемир'я (Чернівці: Meridian Czernowitz, 2020) Вишиваний. Король України (Чернівці: Meridian Czernowitz, 2020; valójában a könyv 2021-ben jelent meg)
Válogatott művek The very best poems, psychedelic stories of fighting and otherbullshit / Кращі поезії, психоделічні історії боротьби та інші інтимні колізії. Вибрані поезії 1992 – 2000 (Донецьк: Кальміюс, 2000) Цитатник (Харків: Фоліо, 2005) – збірки «Цитатник», «Пепсі», „Baladák a háborúról és az újjáépítésről”, gyűjteményen kívüli versek, betlehem „Karácsony Mária, Jézus Krisztus!”, új „U. R.S.R."