Románia földrajzilag Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget északi részén helyezkedik el. Meghatározó jellegű természetföldrajzi elemei a Kárpátok, a Duna és a Fekete-tenger. A Kárpátok teljes hosszának 2/3-a Románia területén húzódik, ez a hegység alkotja az ország domborzati vázát. A Duna hosszának ugyancsak mintegy 2/3-a érinti az ország területét és vízgyűjtőjéhez tartozik az ország területének túlnyomó része. Romániának több mint 190 km-es tengerpartja nyílik a Fekete-tengerre, ami gazdasági szempontból nagyon jelentős.
Általános adatok Románia területe km². Legmagasabb pontja a Moldoveanu-csúcs (2544 m), a legmélyebben a Fekete-tenger partja található (0 m).
Határok Északról Ukrajna, keletről Moldova, Ukrajna és a Fekete-tenger, északnyugatról Magyarország, délnyugatról Szerbia, délről Bulgária határolja.
Domborzata Az ország domborzata változatos, a felszíni domborzati formák szinte mindegyike jelen van, nagyjából hasonló arányban. A hegyek, azaz a 800 méternél magasabban fekvő területek Románia területének 28%-át teszik ki, 200 és 800 méter magasság közötti fennsíkokon és dombvidékeken fekszik az ország 42%-a, a maradék 30%-ot a 200 méter alatti magasságú síkságok adják.
A Kárpátok (román: Carpații) teljes hosszának kétharmada Románia területére esik, az ország természetföldrajzi gerincét képezi., legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik. A hegység két nagy területre különíti el az országot. E két nagy terület között húzódik félkörívben a Keleti-Kárpátok (Carpații Orientali) és a Déli-Kárpátok (Carpații Meridionali) hegységrendszere. A Déli-Kárpátok folytatásaként az Al-Dunáig tart a Bánsági-hegyvidék (Muntii Banatului).
A Kárpátok hegyláncai főleg Erdélyt uralják, melynek csúcsai még a 2500 métert is elérik. A legmagasabb a Moldoveanu-csúcs (2544 m). A Keleti- és a Déli-Kárpátok fogja közre keletről és délről az Erdélyi-medencét és az Erdélyi-középhegységet. Utóbbi a Nyugati-Kárpátok része.
A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok fekszenek, amelyek széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldekre néznek.
449x449px|bélyegkép|jobbra|Románia domborzata, hegységei, főbb városai Domborzati tájegységei Kárpátok Keleti-Kárpátok Déli-Kárpátok Nyugat-romániai-Kárpátok (Erdélyi-középhegység, a Ruszka-havas és a Bánsági-hegyvidék)
Előkárpátok (Szubkárpátok) Két fő része: Géta-Előkárpátok (A Déli-Kárpátok külső része) Moldvai-Előkárpátok (A Keleti-Kárpátok külső része) További részek: Kanyar-Előkárpátok Nyugati-Dombság
Hátságok Erdélyi-medence Géta-hátság (másképp Olténiai- vagy Géta-dombvidék - a Déli-Kárpátoktól délre) Moldvai-hátság (Moldva) Mehádiai-hátság (A Mehádiai-hegységtől Dél Keletre, Mehedinț) Dobrudzsai-hátság (Dobrudzsa)
Alföldek Román-alföld az ország déli részén az Alföld romániai része az ország nyugati szélén (a román földrajzban Nyugati-alföld a neve)
Egyéb tájegységek A Duna árterülete Duna-delta A Fekete-tenger kontinentális talapzata
Hegycsúcsok Románia tíz legmagasabb hegycsúcsa:
Hely Név Magasság Hegység1.Moldoveanu-csúcs2544 mFogarasi-havasok2.Negoj-csúcs2535 mFogarasi-havasok3.Nagy-Vist2527 mFogarasi-havasok4.Leszpez-csúcs2522 mFogarasi-havasok5.Nagy-Páring2519 mPáring-hegység6.Pelága-csúcs2509 mRetyezát-hegység7.Papusa2508 mRetyezát-hegység8.Omu-csúcs2507 mBucsecs-hegység9.Buteanu-csúcs2507 mFogarasi-havasok10.Dara-csúcs2500 mFogarasi-havasok
Domborzati térkép
Folyók bélyegkép|jobbra|350px|Románia fő folyói
Románia Szerbiával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét a Duna képezi. A Duna találkozik a Prut folyóval, amely Románia és Moldova között képez határt.
Leghosszabb folyóiː Név hossz (km) vízgyűjtő terület (km²) Duna (Dunărea) 1075 ? Maros (Mureș) 761 27 890 Prut 742 10 990 Olt 615 24 050 Szeret (Siret) 559 42 890 Ialomița 417 10 350 Szamos (Someș) 376 15 740 Argeș 350 12 550 Zsil (Jiu) 339 10 080 Bodza (Buzău) 302 5 264
Éghajlat
Románia éghajlata átmeneti mérsékelt kontinentális éghajlat, de módosító hatással van rá nyugaton az atlanti-óceáni, délen és keleten a mediterrán klíma is.
Közigazgatási beosztás
Az ország 41 megyére és az önálló közigazgatási egységet képező fővárosra, Bukarestre tagolódik.
Történelmi régiók
bélyegkép|jobbra|250px|Történelmi régiók Bánság keleti része Bukovina déli része Dobrudzsa középső és északi része Erdély Havasalföld, két része Munténia és Olténia Moldva Partium (a román földrajzban Máramaros és Körösvidék részekre osztják föl)
Jegyzetek
Források
További információk Románia földrajza
Kapcsolódó szócikkek Románia szigeteinek listája