A rablóbáró egy lekicsinylő társadalomkritikai kifejezés, amelyet eredetileg bizonyos gazdag és befolyásos 19. századi amerikai üzletemberekre alkalmaztak. A kifejezés már a The Atlantic Monthly magazin 1870. augusztusi számában megjelent. A 19. század végére a kifejezést jellemzően olyan üzletemberekre alkalmazták, akik állítólag kizsákmányoló módszereket alkalmaztak vagyonuk felhalmozásához. Ezek a gyakorlatok magukban foglalták a természeti erőforrások feletti ellenőrzés gyakorlását, a kormányzat magas szintjeinek befolyásolását, a létminimumhoz szükséges bérek fizetését, a verseny elnyomását a versenytársak felvásárlásával, hogy monopóliumokat hozzanak létre és árakat emeljenek, valamint olyan terveket, amelyekkel részvényeket adtak el felhajtott áron a gyanútlan befektetőknek. A kifejezés egyesíti a bűnöző ("rabló") és a törvénytelen arisztokrácia (a báró törvénytelen szerepet tölt be a köztársaságban)Worth Robert Miller, Populist cartoons: an illustrated history of the third-party movement in the 1890s (2011) p. 13 értelmét.
A rablóbáróknak bélyegzett üzletemberek listája
Josephson Rablóbárók (1934) című könyvében azonosított személyek: John Jacob Astor (ingatlan, szőrme) – New York Andrew Carnegie (acél) – Pittsburgh és New York Jay Cooke (pénzügyek) – Philadelphia Charles Crocker (vasút) – Kalifornia Daniel Drew (pénzügyek) – New York James Buchanan Duke (dohány, villamos energia) – Durham, Észak-Karolina James Fisk (pénzügyek) – New York Henry Morrison Flagler (Standard Oil, vasút) – New York és FloridaDavid Leon Chandler, Henry Flagler: The Astonishing Life and Times of the Visionary Robber Baron Who Founded Florida (1986) Henry Clay Frick (acél) – Pittsburgh és New York John Warne Gates (szögesdrót, olaj) – Texas Jay Gould (vasút) – New YorkEdward Renehan, Dark Genius of Wall Street: The Misunderstood Life of Jay Gould, King of the Robber Barons (2005) E. H. Harriman (vasút) – New York James J. Hill (üzemanyag, szén, gőzhajók, vasút) – St Paul, Minnesota Collis Potter Huntington (vasút) – Kalifornia Andrew Mellon (pénzügyek, olaj) – Pittsburgh J. P. Morgan (pénzügyek, ipari konszolidáció) – New York John D. Rockefeller (Standard Oil) – Cleveland, Ohio Henry Huttleston Rogers (Standard Oil; réz), New York Thomas Fortune Ryan (tömegközlekedés, dohány) – New York Russell Sage (pénzügyek, vasút) – New York Charles M. Schwab (acél) – Pittsburgh és New York Leland Stanford (vasút) – Kalifornia Cornelius Vanderbilt (vízi közlekedés, vasút) – New YorkT. J. Stiles, The First Tycoon: The Epic Life of Cornelius Vanderbilt (2010) p 328 Peter Widener (tömegközlekedés) – Philadelphia, Pennsylvania Charles Tyson Yerkes (villamos) – ChicagoJohn Franch, Robber Baron: The Life of Charles Tyson Yerkes (2008)
Más források "rablóbáróként" azonosítják: William A. Clark (réz) – Butte, Montana James Dunsmuir (szén, fűrészáru) – Victoria, BC Canada Marshall Field (kiskereskedelem) – Chicago William Randolph Hearst (médiamágnás) – Kalifornia Charles T. Hinde (vasutak, vízi közlekedés, hajózás, szállodák) – Illinois, Missouri, Kentucky, Kalifornia Mark Hopkins Jr. (vasút) – Kalifornia Elon Musk (technológia, autóipar) - California"Tesla CEO Elon Musk quashes claim he is 'modern-day robber baron'" John C. Osgood (szénbányászat, vas) – Colorado"The Redstone Story re-lives the industrialization of the West" Redstone, Colorado website, history Henry B. Plant (vasút) – Florida A. S. W. Rosenbach (antikvárium) – Philadelphia Joseph Seligman (banki tevékenység) – New York John D. Spreckels (vízi közlekedés, vasút, cukor) – Kalifornia
Irodalom Beatty, Jack. (2008). Age of Betrayal: The Triumph of Money in America, 1865–1900 Vintage Books. Bridges, Hal. (1958) "The Robber Baron Concept in American History" Business History Review (1958) 32#1 pp. 1–13 in JSTOR Burlingame, D.F. Ed. (2004). Philanthropy in America: A comprehensive historical encyclopaedia (3 vol. ABC Clio). Cochran, Thomas C. (1949) "The Legend of the Robber Barons." Explorations in Economic History 1#5 (1949) online . Fraser, Steve. (2015). The Age of Acquiescence: The Life and Death of American Resistance to Organized Wealth and Power Little, Brown and Company. Harvey, Charles, et al. "Andrew Carnegie and the foundations of contemporary entrepreneurial philanthropy." Business History 53.3 (2011): 425–450. online Jones, Peter d'A. ed. (1968). The Robber Barons Revisited (1968) excerpts from primary and secondary sources. Marinetto, M. (1999). "The historical development of business philanthropy: Social responsibility in the new corporate economy" Business History 41#4, 1–20. Charles R. Morris: The Tycoons: How Andrew Carnegie, John D. Rockefeller, Jay Gould, and J. P. Morgan Invented the American Supereconomy. Times, New York 2005, Ostrower, F. (1995). Why the wealthy give: The culture of elite philanthropy (Princeton UP). Ostrower, F. (2002). Trustees of culture: Power, wealth and status on elite arts boards (U of Chicago: Press). Josephson, Matthew. (1934). The Robber Barons: The Great American Capitalists, 1861–1901
Wren, D.A. (1983) "American business philanthropy and higher education in the nineteenth century" Business History Review. 57#3 321–346. Zinn, Howard. (2005). "Chapter 11: Robber Barons and Rebels" from A People's History of the United States Harper Perennial.
További információk Full Show: The New Robber Barons. Moyers & Company. December 19, 2014. Interview with historian Steve Fraser Industrial Age in America: Robber Barons or Captains of Industry EDSITEment lesson from National Endowment for the Humanities Robber Barons, Oil, and Power from 1860 - Daniel Sheehan, University of California Santa Cruz, "The Trajectory of Justice in America 2019, Class #5" college-level lectures on Robber Barons
Jegyzetek
Kategória:Neologizmusok Kategória:Üzleti kifejezések