Az 1877-es nagy vasutassztrájk, amelyet néha Nagy felfordulásnak is neveznek, július 14-én kezdődött a nyugat-virginiai Martinsburgban, miután a Baltimore and Ohio Railroad (B&O) egy éven belül harmadszor is csökkentette a béreket. Az 1877-es nagy vasutassztrájk volt az első olyan sztrájk, amely az Amerikai Egyesült Államok több különböző államára is kiterjedt. 52 nappal később ez a sztrájk végül véget ért, miután nem hivatalos milíciák, a Nemzeti Gárda és szövetségi csapatok leverték. A gazdasági problémák és a vasutak által a bérekre gyakorolt nyomás miatt számos más városban, New Yorkban, Pennsylvaniában és Marylandben, Illinois és Missouri államban is sztrájkba léptek a munkások. Becslések szerint 100 ember halt meg az országszerte kitört zavargásokban. Martinsburgban, Pittsburghben, Philadelphiában és más városokban a munkások felgyújtották és elpusztították mind a fizikai létesítményeket, mind a vasút gördülőállományát - mozdonyokat és vasúti kocsikat. Egyes helyi lakosok attól tartottak, hogy a munkások az 1871-es párizsi kommünhöz hasonló forradalomra készülnek, míg mások csatlakoztak a vasutak elleni erőfeszítéseikhez.
Abban az időben a munkásokat nem képviselték szakszervezetek. A városi és állami kormányokat nem hivatalos milíciák, a Nemzeti Gárda, szövetségi csapatok és a vasutak által szervezett magánmilíciák segítették, akik mind a munkások ellen harcoltak. A zavargások széles körben elterjedtek, és a sztrájkok csúcspontján mintegy 100 000 munkás támogatta a sztrájkokat. A szövetségi csapatok több helyen történő beavatkozásával a sztrájkok nagy részét augusztus elejére leverték. A munkások továbbra is azon dolgoztak, hogy szakszervezetekbe szerveződve jobb bérekért és feltételekért dolgozzanak. A társadalmi zavaroktól tartva sok városban fegyvertárakat építettek a helyi nemzetőrség egységeinek támogatására; ezek a védelmi célú épületek ma is jelképei az ebben az időszakban a munkásfelkelések elfojtására tett erőfeszítéseknek.
Mivel a közvélemény figyelmét a munkások bére és körülményei felkeltették, a B&O 1880-ban megalapította az Alkalmazottak Segélyegyletét, hogy haláleseti juttatásokat és némi egészségügyi ellátást biztosítson. A vállalat 1884-ben nyugdíjalapot hozott létre. Később további fejlesztéseket hajtottak végre.
Az 1873-as pánik és a hosszú depresszió
Az Egyesült Államokban az 1873-as pénzügyi pánikkal kezdődő és 65 hónapig tartó hosszú depresszió az amerikai történelem leghosszabb gazdasági visszaesése lett, beleértve a későbbi, sokkal híresebb, 45 hónapos Nagy gazdasági világválságot az 1930-as években. A New York-i Jay Cooke bank csődjét gyorsan követte Henry Clews bankcsődje, és ez bankcsődök láncreakcióját indította el, átmenetileg lezárva a New York-i tőzsdét.
A munkanélküliség drámaian megnőtt, 1876-ra elérte a 14 százalékot, még többen voltak súlyosan alulfoglalkoztatottak, és a bérek összességében a korábbi szint 45 százalékára estek vissza.(Saved version of article available at ) Amerikai vállalkozások ezrei mentek tönkre, több mint egymilliárd amerikai dollárnyi adósságot nem visszafizetve. 1873-1874 telén New Yorkban minden negyedik munkás munkanélküli volt. Az új vasútvonalak országos építése az 1872-es 7500 mérföldről 1875-re mindössze 1600 mérföldre esett vissza,Paul Kleppner, "The Greenback and Prohibition Parties," in Arthur M. Schlesinger (ed.), History of U.S. Political Parties: Volume II, 1860–1910, The Gilded Age of Politics. New York: Chelsea House/R.R. Bowker Co., 1973; pg. 1556. és csak a vas- és acéltermelés 45%-kal esett vissza.
A sztrájk véget ér Az 1877-es nagy vasutassztrájk kezdte elveszíteni lendületét, amikor Hayes elnök szövetségi csapatokat küldött városról városra. A sztrájkoló városokba a korábban a polgárháború utáni újjáépítés során alkalmazott déli szövetségi csapatokat is küldtek, hogy szétoszlassák a tömegeket. Ezek a délről érkező csapatok néhány héttel korábban éppen a louisianai államparlamentet őrizték. Azért küldték őket, hogy megállítsák mind a vasúti munkások, mind a sztrájkoló városok lakosainak lázadásait. A New York-i Buffalo, Syracuse és Albany városok lakói közül sokan csatlakoztak a vasúti munkások sztrájkjához, mert elegük volt abból, hogy városi utcáikat a vasúttársaságok használják. Az ezeken a városokon áthaladó vasutak gyakran nagyon veszélyesek voltak, és rengeteg problémát okoztak a városi vállalkozásoknak és a városlakóknak egyaránt. Még a vasutassztrájkolók és a feldúlt polgárok együttes erőfeszítései ellenére is a csapatok helytálltak a sztrájkolókkal szemben, és engedelmeskedtek a parancsnokaiktól kapott parancsoknak. Ez, valamint a sztrájkolók szórványos és szervezetlen lázadásai végül az 1877-es nagy vasutassztrájk bukásához vezettek. Ezek a csapatok sztrájkot sztrájk után törtek meg, mígnem körülbelül 45 nappal a kezdete után véget ért az 1877-es nagy vasutassztrájk. Egy politikai vezető vagy a felkelést támogató párt támogatásának hiánya okozta valójában a sztrájk erejének szétfoszlását is.
Jegyzetek
Irodalom
online DeMichele, Matthew. "Policing protest events: The Great Strike of 1877 and WTO protests of 1999." American Journal of Criminal Justice 33.1 (2008): 1-18. Jentz, John B., and Richard Schneirov. “Combat in the Streets: The Railroad Strike of 1877 and Its Consequences.” in Chicago in the Age of Capital: Class, Politics, and Democracy during the Civil War and Reconstruction (University of Illinois Press, 2012), pp. 194–219. online Lesh, Bruce. "Using Primary Sources to Teach the Rail Strike of 1877" OAH Magazine of History (1999) 13#w pp 38–47. DOI: 10.2307/25163309 online Lloyd, John P. "The strike wave of 1877" in The Encyclopedia of Strikes in American History (2009) pp 177–190. online Piper, Jessica. "The great railroad strike of 1877: A catalyst for the American labor movement." History Teacher 47.1 (2013): 93-110. online Roediger, David. " '‘Not Only the Ruling Classes to Overcome, but Also the So-Called Mob': Class, Skill and Community in the St. Louis General Strike of 1877." Journal of Social History 19#2 (1985), pp. 213–39. online Rondinole, Troy. "Drifting toward Industrial War: The Great Strike of 1877 and the Coming of a New Era." in The Great Industrial War: Framing Class Conflict in the Media, 1865-1950 (Rutgers University Press, 2010), pp. 38–57. online Salvatore, Nick. "Railroad Workers and the Great Strike of 1877," Labor History (1980) 21#4 pp 522–45 online Smith, Shannon M. “‘They Met Force with Force’: African American Protests and Social Status in Louisville’s 1877 Strike.” Register of the Kentucky Historical Society 115#1 (2017), pp. 1–37. online Stowell, David O. Streets, Railroads, and the Great Strike of 1877, University of Chicago Press, 1999 Stowell, David O., editor. The Great Strikes of 1877, University of Illinois Press, 2008 Stowell, David O. “Albany’s Great Strike of 1877.” New York History 76#1 , 1995, pp. 31–55. online Walker, Samuel C. “Railroad Strike of 1877 in Altoona.” Railway and Locomotive Historical Society Bulletin, no. 117, 1967, pp. 18–25. in Altoona, Pennsylvania online White, Richard. Railroaded: The Transcontinentals and the Making of modern America (W.W. Norton, 2011). online Yearley, Clifton K., Jr. "The Baltimore and Ohio Railroad Strike of 1877," Maryland Historical Magazine (1956) 51#3 pp. 118–211.
Elsődleges források "The Great Strike", Harper's Weekly, August 11, 1877. (Catskill Archive) "The B&O Railroad Strike of 1877." The Statesman (Martinsburg, WV), July 24, 1877. (West Virginia Division of Culture and History) online
Népszerű történelem "Catholics and Labor Unionization", American Catholic History Classroom, The Catholic University of America; Overview, archives and primary documents “Great Railroad Strike of 1877” Britannica Illinois Museum of History
További információk
"The Strike of 1877." Teaching Resources—Maryland State Archives
Kategória:Aranyozott kor Kategória:1877 a vasúti közlekedésben Kategória:Sztrájkok