Imre Zoltán erdélyi magyar kultúrantropológus, muzeológus, szobrász, fényképész, Tibet-kutató. 2014 és 2018 között a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum igazgatója, 2018-tól 2021-ig a Nagyváradi Múzeum és Kulturális Központ projektmenedzsere (igazgatóhelyettesi munkakörben).

Élete Fiatal korától kezdve érdeklődött a képzőművészetek iránt, és 2001-ben szobrász diplomát szerzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia nagyváradi fiókjában. Később Magyarországra költözött, és 2011-ighttps://kronikaonline.ro/szempont/aady-eletmuvet-bemutatni-nem-a-korabeli-pletykakata# Budapesten működött grafikusként és középiskolai tanárként.

Muzeológusként Partiumba való visszaköltözése után a Bihar Megyei Tanácsnál kapott munkalehetőséget. Versenyvizsgával került 2014-ben az Ady Emlékmúzeum élére. Az akkoriban meglehetősen lepusztult múzeumot nagy munkával korszerű és látogatott intézménnyé fejlesztette. Számos közös kiállítást hozott létre a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeummal. „Ady-szakértőként tartják számon Kárpát-medence-szerte”, ezt számos előadással is bizonyította. Többek között az ő nevéhez fűződik, egy Ady Endre özvegyétől, Boncza Bertától fennmaradt, bányászszobának minősített Tihanyi festmény valódi témájának, Ady szobájának megfejtése. Az Ady Múzeumban 2018-ig dolgozott intézményvezetőként, ahol 200-nál több emlékkel (könyvek, dokumentumok, egyéb tárgyak) gyarapította a múzeum gyűjteményét.

2018-tól a Nagyváradi Múzeum és Kulturális Központ projektmenedzseri tisztségét töltötte be. Ez a munkakör valójában főigazgató-helyettesi pozíciót jelentett, és Imre Zoltán keze alá került az Ady Múzeum mellett többek között a Szecessziós Múzeum, a nagyváradi vár, a helyi zsinagógaépületek, és a Szabadkőműves Múzeum is. 2020-ban művészeti osztályvezető munkakörbe kerül, valamint a város kortárs galériájának vezetője. Az első múzeumi vezető Nagyváradon, aki nemzetközi hírű képzőművészek kiállításait rendezte: Salvador Dali, Marc Chagall, Giorgio de Chirico.

2021-ben másodszor is elhagyta Erdélyt és Magyarországra jött. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Gyűjteményi Főosztálya vezetőjeként, majd kulturális menedzserként dolgozott. Itteni munkájaként 2022-ben kurátorként működött közre a Haáz Ferenc Rezső néprajztudós festményeiből készült kiállításon („Megörökített székelység”), amely a 20. század első felének erdélyi népi viseleteit, faluképeit mutatta be. A múzeumot számos tárggyal gyarapította (festmények, érmék, viseletek).

Múzeumi munkája mellett továbbra is tartott Nagyvárad kulturális életével kapcsolatos előadásokat.

Kultúrantropológusként

A 2000-es évek eleje óta foglalkozik Tibet buddhizmus előtti vallása, az úgynevezett „bön” történetével.

A témakörben való elmélyedése során vette fel a kapcsolatot, a Széchenyi-díjas Kelet-kutatóval, Hoppál Mihállyal. Hoppál javaslatára a Debreceni Egyetem Doktori Iskolájában később kulturális antropológia tanulmányokat végzett. Járt a Himalája vidékén (Nepál fővárosában, Katmanduban és a Mustang autonóm régióban, például Lubrában), de Erdélybe is hozott el buddhista szerzeteseket. Kapcsolatot ápol Yongzin Tenzin Namdak Rinpocséval, Khenpo Tenpa Yungdrung Rinpocséval és számos szerzetessel, bön lámákkal (tanítókkal).

Tibeti, dokumentumértékű fényképeiből tárlatokat rendez, fényképészeti munkásságát „művészi” minősítéssel említik. Foglalkozik tibeti tárgyak gyűjtésével.

Művészként Bár elsősorban kultúrantropológusként működik, képzőművészeti tevékenységét sem hagyta abba. Már képzőművészeti tanulmányai idején a szobrászat, azon belül a kinetikus és mobil szobrászat kezdte foglalkoztatni. 2001 óta számos video- és optikai installációt, valamint performanszt hozott létre és mutatott be. Kinetikus művészeti munkásságában a mozgás és a fény, valamint a tér és a néző jelenléte egyaránt fontos szerepet kap. Saját művészi koncepciója szerint a kinetikus műalkotás nem pusztán mechanikai vagy technológiai jelenség, hanem a létezés metaforája; a mű létrejöttében a természetes erők, így a szél, a fény, a hő, a víz és a mágnesesség is szerepet kaphatnak. A műalkotás teljességét a néző jelenlétéhez és a környezetével kialakuló kölcsönhatásához kapcsolja. Kinetikus, fény- és videoinstallációi közé tartozik a Traveling Toward the Light (Utazás a fény felé) című munkája, amelyet 2010-ben mutattak be, majd 2011-ben a temesvári Calina Galériában is szerepelt. A mű egy videoinstallációt és performatív elemeket kapcsolt össze: a látogatók egyenként egy kórházi ágyra feküdtek, miközben a művész az ágy mozgatásával és az általa készített szemüveg segítségével személyre szabott vizuális élményt hozott létre. A mű egyik sajátossága az volt, hogy a néző nem csupán szemlélője, hanem résztvevője lett a mű létrejöttének. Munkásságában a monumentális kinetikus szobrászat és a kinetikus installációk is hangsúlyosak. Hommage à Brancusi című, Brâncuși munkássága előtt tisztelgő kinetikus köztéri szobrát Belgiumban állították fel. Művészeti tevékenysége során egyéni és csoportos kiállításokon, valamint fény-, video- és kinetikus installációkkal is szerepelt.

Szeret gitározni, és zongorázni, alkalmi szerzeményeit olykor meg is örökíti. Játszik ütős hangszereken, szájharmonikán, dorombon és fuvolán. Tagja a nagyváradi Colombo’s Wife zenei együttesnek. Feleségével közösen is fel szokott lépni a Szent László Napok kulturális fesztivál keretében. Alkalmanként a zenetörténet és más területek kapcsolatáról is tart előadásokat.Pl. Zene füleimnek, avagy variációk egy témára – Vadászat a komolyzenében, zenetörténeti áttekintés a vadászat jegyében. Kutatók Éjszakája, 2021. Magyar Mezőgazdasági Múzeum,

Jelenlegi állás Jelenleg (2025) az Állatorvostudományi Egyetem, Marek József Oktatói Központ és Kollégium (1148 Budapest, Mogyoródi út 59-63.) igazgatója.Marek József Oktatási Központ és Kollégium (univet.hu)

Művei A tokodi kora vaskori agyag pintadera, Budapest, 2016 A tizenkét cselekedet Tönpa Senráb a bön vallás alapítójának rövid története, Budapest, 2016 Az én testamentumom / Tanulmányok Ady Endréről, Budapest, 2020 5 részes sorozat: Az igazi Léda (az ismeretlen Léda) 5 részes sorozat: A spanyolnátha árnyékában

Szerkesztésében jelent meg A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2020–2021 című tanulmánykötet. (főszerk. Estók János, társ.szerk. Albert Gábor, Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kiadása, Budapest, 2022)

Előadásai Zene füleimnek, avagy variációk egy témára – Vadászat a komolyzenében, zenetörténeti áttekintés a vadászat jegyében, illetve Múzsák árnyékában – A bajvívás és becsületsértési párbaj kultúrtörténete – Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2021. szeptember 14.Kutatók Éjszakája 2021 (mezogazdasagimuzeum.hu) (A Kutatók Éjszakája programsorozat keretében) Multikulturális gasztronómia Partiumban és Erdélyben – Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2021. november 15.Az agrárium útkeresése Közép-Európában a két világháború között (mta.hu, 2021. nov. 15.) (Magyar Tudományos Akadémia, Az agrárium útkeresése Közép-Európában a két világháború között konferencia keretében) Magyar fórum, a kávéház – A boldog békeidőkbeli agrárkereskedelem a nagyváradi iparosok kávéházaiban – Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2022. szeptember 30.„Agrármúltunk emlékezete – az értékőrzés mozaikdarabkái” – Kutatók Éjszakája (mezogazdasagimuzeum.hu) (A Kutatók Éjszakája programsorozat keretében) Tükörben – Dénes Zsófia, Zsuka, Ady életének krónikása – Ady Endre Emlékmúzeum, Budapest, 2023. október 27.Őszi megelevenedő nevek az Ady Emlékmúzeumban (pim.hu) (Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat keretében)

Jegyzetek

Források, egyéb külső hivatkozások

Alt Krisztián: Gyárak, utak, írástudók In: Irodalmi Magazin VI. évf., 2018/IV. szám (interjú Imre Zoltánnal)

Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Magyar antropológusok Kategória:Magyar muzeológusok Kategória:Magyar szobrászok Kategória:A Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársai Kategória:1976-ban született személyek Kategória:Élő személyek