Ez a szócikk áttekintést ad időrendben a magyar közszolgálati médiát körülvevő vagy érintő kritikákról és botrányokról.
1957–1990 Mint a Kádár-rendszer egyik legfontosabb tömegtájékoztató médiuma, a Magyar Rádióból 1974-ben kiválva önállósult Magyar Televízió hírszerkesztési struktúráját is 1986-ig az MSZMP Központi Bizottságának Agitációs és Propaganda Osztálya (APO) által kijelölt direktívák határozták meg. A műsorok ellenőrzésére létrehozták az Állami Rádió és Televízió Bizottságot. A kulturális és művelődési műsorok irányvonalát pedig az Acél György nevéhez fűződő legendás Tűrt, Tiltott és Támogatott kultúrpolitika formálta.Takács Róbert: A sajtóirányítás szervezete a Kádár-korszakban (Médiakutató Alapítvány, 2009)Szabadbölcsészet / Médiatörténet / Cenzúra és manipuláció, ELTE BTK Művészetelmélet és Médiakutatási Intézet Nem a pártatlan, objektív tájékoztatás volt a fő szempont, hanem lényegében az állam vezetése által jóváhagyott műsorok, hírek közvetítése, akár hazugság vagy elhallgatás árán is. A rendszer legitimitását, ideológiai alapjait tilos volt megkérdőjelezni. (Például a szovjet megszállás valóságátÁtmenetinek indult hazánk szovjet megszállása, végül 47 évig tartott - 24.hu, 2024.06.20., a proletárdiktatúra szükségességét, a teljes foglalkoztatottság miatt a gyárkapun belüli rejtett munkanélküliség tényét, 1956 keményvonalas kádárista értékelését, Kádár János személyét, a kiterjedt szociális ellátórendszer következtében a nyolcvanas évekre ugyan mérséklődő, de megmaradó szegénység tovább élesét.) A rendszerkritikus, az állampártot és a kommunizmust bíráló, a kormány számára kényelmetlen tematikájú műsorok sem kerülhettek bemutatásra. A televízió az indulásától kezdve a államszocialista puha diktatúra propagandájának egyik meghatározó eszköze volt. Az 1986. évi II. törvény (sajtótörvény) a rádió- és a televízióműsorokra is vonatkozott.
1990–2010 A rendszerváltás után, az Antall-kormány és a Boross-kormány alatt a Magyar Televízió 1-es programját kormánypárti elfogultsággal vádolták, amely főleg a hírműsorok esetében volt érezhető, mint a Híradó és A Hét esetében. A Híradóban az ellenzéki politikai pártokat negatív színben tüntették fel. 1992 és 1994 között komoly rivalizálások folytak a Magyar Televízió és a Magyar Rádió ellenőrzéséért. Ez az éles belpolitikai csatározásoktól fűtött időszak Médiaháború néven került be a közbeszédbe és a korabeli sajtóba.Inotai Edit: A médiaháborúktól a szinte teljes hegemóniáig, 24.hu, 2020. június 13.Háborúban született, a hatalom szolgálatába állt (dokumentumfilm), 444.hu/Youtube, 2019. április 24. Több tanulmány megállapította, hogy az Antall- és Boross-kormány alatt a Híradó belföldi híradásainak 84 százalékos arányban a kormánypártokkal, 16 százalékban pedig az ellenzéki pártokkal foglalkozott.
A Horn-kormány alatt elfogadott első médiatörvény hatására javult kicsit az arány, azonban még így is számottevő mértéket mutatott a kormánytöbbség a napi hírekben 72 százalékkal és mindössze 28 százaléknyi anyag számolt be az ellenzék munkájáról. Ez a tendencia a későbbi kormányok esetében közel változatlan maradt.Bajomi-Lázár Péter, Monori Áron: Bajomi-Lázár Péter, Monori Áron - Esti főműsoridős híradók a magyarországi televíziókban, Médiakutató, 2007. ősz)
2010: Mong Attila egyperces csendje a második médiatörvény ellen 2010. december 21-én a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Mong Attila műsorvezető a szerkesztőjével, Bogár Zsolttal egyetértésben egyperces csenddel tüntetett az Országgyűlés által aznap elfogadott, sok vitát kiváltó második médiatörvény ellen.MR1 Kossuth Rádió Egy perc csend – YouTube-videó A Magyar Rádió ezután felfüggesztette őket állásukból és munkajogi eljárást indított ellenük. Egy héttel később ugyanebben a műsorban a vendégként meghívott Jászberényi Sándor újságíró szolidaritásból szintén egy perc csenddel kezdte az interjúját, de lekeverték az interjút, majd folytatódott a műsor Jászberényi nélkül. Később az eljárást megszüntették, de Mong távozott az MR-től.Mong Attila távozik a Magyar Rádiótól – Hvg.hu, 2011. május 11. Bogár Zsoltnak két hónappal később mondtak fel a közmédiás átalakítások idején.
A 2011-ben hatályba lépett 2010. évi CLXXXV. törvény (második médiatörvény) törölte az 1996. évi I. törvény (első médiatörvény) és az 1986. évi II. törvény (sajtótörvény) érvényességét.
2011–
A 2011 és 2026 között működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (röviden: MTVA) többször érték olyan kritikák, hogy hangsúlyosan és gyakran kizárólagosan az azt létrehozó Fidesz-kormányzat véleményeit és nézőpontját közvetíti.Urbán Ágnes: cenzúra helyett kemény eszközök?, Millennium Intézet, 2016. november 4. A médiumot megalakulása óta számos bírálat érte, miszerint a második Orbán-kormány azzal a céllal hozta létre, hogy azt öncélúan kisajátítva kormánypropagandát közvetítsen.Kétharmados Fidesz-uralom az MTV-ben, Index, 2010. december 10.Fazekas Pálma: Elviselhetetlenné vált a rasszizmus és a homofóbia - mondja egy volt MTVA-s, Szabad Európa, 2020. november 30.Kovács-Angel Marianna: Egyetlen EU-s vezető került fel a sajtószabadság ragadozóinak listájára: Orbán Viktor, 24.hu, 2021. július 5.Csatári Flóra Dóra, Fábián Tamás: Így darálta le a hatalom pár év alatt a szabad médiát Magyarországon, Telex.hu, 2021. július 23. Több esetben hírhamisítás is történt, amikor egy esemény eredeti információit, illetve körülményeit hamis látszatot keltve utólagosan manipulálták, vagy eleve valótlanságokat állítottak róluk.Fekete kampányok az Orbán-rendszerben (Magyar Jeti Film) (dokumentumfilm), 444.hu/Youtube, 2023.november 8.
2011–2019 2011: Hírmanipuláció a Híradóban 2011-ben Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti képviselőt magyarországi látogatásakor negatív színben tüntették fel a riportokban.Mi baja a Hírcentrumnak Cohn-Bendit-vel?, Index.hu, 2011. április 8. 2011: A „Lomnici–riport” a Híradóban A 2011. december 3-i Híradó egyik összeállításában az Emberi Méltóság Tanácsa sajtótájékoztatóján készült Tőkés László–interjú hátterében kiblőrözött részről az Index.hu megírta, hogy a rész Lomnici Zoltán emberjogi biztost, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét takarta el. Az Index.hu által idézett források azt állították, hogy Lomnici régóta tiltólistán volt a köztévében. Az összeállítást készítő állítása szerint a főnökei döntötték el, hogy a képet kinagyítják, hogy a Tőkés László mögött nem látszódjon Lomnici, de a vágónak nem adtak egyértelmű utasítást, így ment le végül a főbíró arcát kiblőrözve a riport (később a Híradó adásából utólag megvágott, retusálatlan változat került fel a televízió online médiatárába). 2011. december 15.-én Élő Gábort, a MTI Hírcentrum vezetőjét azonnal hatállyal elbocsájtották, Papp Dánielt, az MTVA hír- és hírháttérműsoraiért felelős főszerkesztőjét pedig felmentették a munkavégzés alól. A riportot készítőt később áthelyezték és nem hosszabbították meg a szerződését. (Papp Dániel később az MTVA vezetője lett 2018 és 2026 között, Élő Gábor pedig 2024–2026 közötti időszakban visszatért az MTVA-hoz) 2012: A Schmitt Pál–interjú 2012. március 30-án Schmitt Pál, a Fidesz által delegált akkori köztársasági elnök plágiumügye miatt adott interjút a közmédiának, ahol az interjút készítő Obersovszky Péter semlegesség helyett meglehetősen szervilisen, nyílt szimpátiát felvállalva viszonyult Schmitthez.Schmitt Pál: ez becsületes férfi munka volt - exkluzív interjú 2012. március 30., magyarbelpolitika/YouTube, 2012. március 30.A riporter Schmitt Pállal volt, Index.hu, 2012. március 30.Makulátlan a céda, mocskos a szűz, Beszédírók.blog.hu, 2012. március 31.Economist: Obersovszky mélyre hajolt Schmitt előtt, Népszabadság Online, 2012. április 1.Etikai Bizottság: a Schmitt-interjú sérti az újságírói etika szabályait, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, 2012. április 5. 2014: Az EJEB által ítélt kártérítés a közmédiás riporternek 2014 végén az Emberi Jogok Európai Bírósága kártérítést ítélt meg egy volt köztévés riporter, Matúz Gábor ügyében, aki korábban azt állította, hogy a televízió kulturális igazgatója cenzúrázta a munkáját, emiatt munkaszerződésének megszegése miatt bocsátották el az MTV-ből, mert a szerződés előírta, hogy nem hozhat nyilvánosságra olyan információt, amelyhez munkavégzés közben jut hozzá, és amellyel hátrányt okozhat munkáltatójának.Másfél milliós kártérítés a volt köztévésnek, Index.hu, 2014. november 21. 2016: Új Média Szolgáltató és Teletext Kft. körüli pénzügyi visszásságok 2016-ban az Új Média Szolgáltató és Teletext Kft., az MTVA egyik leányvállalata tartalomfejlesztésre hivatkozva egy korábban 4,3 millió Ft-ért elkészített, egymáshoz hasonlító weboldalakat és hozzájuk tartozó több mint száz domain-t vásárolt meg összesen 120 millió Ft-ért. A domének és a weboldalakat eladása mögött Várhegyi Attila korábbi FIDESZ-kabinetfőnök és családja volt köthető. A MTVA leányvállalatánál emellett az Állami Számvevőszék problémákat is talált, amely végül 2019-ben végelszámolással megszűnt. 2016: Az MTVA vezérigazgató-helyettese elleni lehallgatási botrány 2016 márciusának végén Vaszily Miklós, az MTVA egy évvel korábban kinevezett operatív vezérigazgató-helyettesének irodájában és a tárgyalóban – egy beázással kapcsolatos karbantartói munka során– lehallgatókészülékeket találtak. A képi rögztítőt a vezérigazgatói kabinetet vezénylő Enyedi Csaba irodájában találták meg, további képrögzítő készülékkel együtt. Ezenkívül Vas Imre üzemeltetési igazgató szobájában is találtak kép- és hangrögzítő berendezést. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda tiltott adatszerzés bűntett elkövetésének gyanúja miatt folytatott nyomozást ismeretlen tettes ellen. MTVA-s vezetőket gyanúsított meg a rendőrség a lehallgatási ügyben, ketten felmentésüket kérték a nyomozás végéig. Bár kamerás felvételek bizonyították ki, mikor és mivel érkezett a készülékek telepítésére, kilenc hónappal később megszüntették a nyomozást. Az ügyészség indoklása szerint "az MTVA irodái, illetve tárgyalói nem lehetnek a tiltott adatszerzés elkövetésének helyszínei”. 2018: Az MTVA székházban történt erőszakos fellépés