Dušan Maravić, cirill betűkkel Душан Маравић (Injoux-Génissiat, Franciaország, 1939. március 7. – 2025. január 6.) olimpiai bajnok jugoszláv válogatott szerb labdarúgó, középpályás, sportvezető, közgazdász.
Pályafutása A svájci határhoz közeli francia Injoux-Génissiat-ban született. Szülei (Manojlo és Danica) a likai Drežnica városából érkeztek Franciaországba. Apja kétkezi munkás volt erdőkben, bányákban, gátakon és vasutakon dolgozott, anyja pedig háziasszony volt. A második világháború után, 1945-ben 301 drežnicai család (1600 lakos) – köztük a Maravić család is – áttelepült a Vajdaságba, a Szabadka melletti Bajmokra.
Klubcsapatban A Radnički Bajmok korosztályos csapatában kezdte a labdarúgást. 1956 és 1958 között a Spartak Subotica, 1958 és 1964 között a Crvena zvezda labdarúgója volt. A belgrádi csapattal három jugoszláv bajnoki címet és két kupagyőzelmet ért el. 1964 és 1966 között a francia RC Paris, 1966–67-ben az Entente Fontainebleau, 1967–68-ban ismét az RC Paris játékosa volt. 1969 januárjában hazatért és az OFK Beograd játékosa lett. Hat hónappal később a csapat közép-amerikai turnéján a a venezuelai Deportivo Italia együtteséhez szerződött öt idényre. A csapattal egy venezuelai bajnoki címet szerzett.
A válogatottban 1960-ban hét alkalommal szerepelt a jugoszláv válogatottban. 1960. január 1-jén Casablancában debütált a jugoszláv csapatban egy Marokkó elleni barátságos mérkőzésen, ahol 5–0-s jugoszláv győzelem született. Maravić a 65. percben szerzett góljával járult hozzá a sikerhez. Tagja volt az 1960-as római olimpiai játékokon aranyérmet nyert csapatnak. Az olimpián, szeptember 1-jén a Bulgária elleni csoportmérkőzésen szerepelt utoljára a válogatottban, ahol 3–3-as döntetlen született.
Sportvezetőként A Belgrádi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát. Anyanyelvén kívül francia, angol, spanyol és olasz nyelvtudással is rendelkezik. A jugoszláv labdarúgó-szövetségben dolgozott sporttisztviselőként. 1986-tól az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), 1990-től a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) részére végzett konkrét feladatokat. Európai nemzetközi klubmérkőzéseken volt hivatalos UEFA-delegált, míg a világban kettős szerepe volt: FIFA-delegált a válogatott meccseken, továbbá a FIFA edző oktatói csapatának a vezetője volt és ebben a szerepében a világ 34 országában járt.
Családja Párizsi szerződése első évében ismerkedett meg későbbi feleségével, a belgrádi Jovanka Spasojeviććel, aki Párizsban tanult. A házasságból két fiú született Venezuelában Antoni és Alfredo.
Sikerei, díjai
Jugoszlávia Olimpiai játékok aranyérmes: 1960, Róma Crvena zvezda Jugoszláv bajnokság bajnok (3): 1958–59, 1959–60, 1963–64 Jugoszláv kupa győztes (2): 1959, 1964 Deportivo Italia Venezuelai bajnokság bajnok: 1972
Statisztika Mérkőzései a jugoszláv válogatottban
Jegyzetek
Források
Kategória:1939-ben született személyek Kategória:2025-ben elhunyt személyek Kategória:Jugoszláv labdarúgók Kategória:Szerb labdarúgók Kategória:Labdarúgó-középpályások Kategória:A Crvena zvezda labdarúgói Kategória:A Racing Paris labdarúgói Kategória:Az OFK Beograd labdarúgói Kategória:A Ligue 2 labdarúgói Kategória:Az 1960. évi nyári olimpiai játékok labdarúgói Kategória:Jugoszláv olimpiai bajnokok Kategória:Olimpiai bajnokok (1960) Kategória:Olimpiai bajnokok (labdarúgás) Kategória:Szerb sporttisztviselők Kategória:Közgazdászok Kategória:Poliglottok