Gottfried von Rotenstein (Rottenstein), eredetileg Gottfried Stegmüller (Bazin, 1750 körül – Pozsony, 1800 körül) pozsonyi patikus és útleíró.

Élete Apja, Stegmüller János György evangélikus molnár és városi polgár volt Bazinban. Anyját Krupa Judit Katalinnak hívták. Ő maga gyógyszerészetet tanult a a pozsonyi Mihály-kapu melletti Vörös Rákhoz címzett patikában, majd gyógyszerészsegéd volt Sopronban és Kassán.Windisch Károly levele Cornides Dánielnek, 1787. márc. 30. Vö. Briefwechsel des Karl Gottlieb Windisch, hg. von Andrea Seidler, Budapest 2008 (Magyarországi tudósok levelezése, 5), 167. Miután 1775. augusztus 3-án Sopronban feleségül vette Eitelhuber Jozefa Erzsébetet, egy soproni ügyvéd, Eitelhuber (vagy Huber) Károly József lányát,Soproni evangélikus egyházközség, Házasultak anyakönyve, 1738-1833, 1775, n° 52; . – Eitelhuber Jozefa Erzsébet akkoriban 18 éves volt, 1757. május 4-én született Pozsonyban (Archív Hlavného Mesta SR Bratislavy, Inv. č. 611: Bratislava, Evang., Nemecký, Part I, Krsty 1756-176, p. 58.; .) – Windisch Károly tévesen vélte, hogy Stegmüller apósa soproni plébános lett volna (Briefwechsel des Karl Gottlieb Windisch, hg. von Andrea Seidler, Budapest 2008 [Magyarországi tudósok levelezése, 5], 167). komolyabb vagyonra tett szert, így megvásárolhatta egykori pozsonyi mestere patikáját. A Vörös Rákhoz címzett patika a Mihály-kapuhoz kívülről vezető kis utcán található, ma gyógyszerészeti múzeumként működik. 1779-ben osztrák nemesi címet szerzett,Megerle, Johann Georg, Österreichisches Adels-Lexikon des 18. und 19. Jahrhunderts, Wien, 1822, 268. „Stegmüller, Apotheker zu Pressburg, im Jahre 1779, mit Edler von Rottenstein.” és attól fogva a „von Rottenstein” nevet használta.Ő maga és kortársai, mint Windisch és Korabinszky, nevét mindig kettőzött t-vel, tehát Rottensteinnek írták, de Johann Bernoulli, műveinek berlini kiadója az egy t-vel írt formát használta.” Vö. Szentesi Edit, Eszterháza 18. századi leírásai, in Kő kövön: Dávid Ferenc 73. születésnapjára / Stein auf Stein: Festschrift für Ferenc Dávid, II, Budapest, 2013, 216, 104. jegyz.

Mivel Stegmüllernek inas korában nem volt módja arra, hogy utazzon, az 1770-es évektől egy sor utazásra vállalkozott a német tartományokban és a Magyar Királyságban. Nemesként beengedték a főúri kastélyokba, amelyeket részletesen leírt. Ezek az útibeszámolók 1783-tól Berlinben, Johann III Bernoulli Sammlung kurzer Reisebeschreibungen című gyűjteményében jelentek meg. Később 1792 és 1793 között Lipcsében is közreadta utazásainak összefoglalását három kötetben. Műveiből is nyilvánvaló, hogy komolyan sznob volt, és kortársai gúnyolták azon tárgyak végtelenül pedáns és részletes leírásai miatt, amelyeket az általa fölkeresett épületekben látott. „Főbolond, akinek bizonyára nincsen párja a császári örökös tartományokban” – írta róla Windisch Károly. – „Nevetség tárgya az egész városban, csak az utazásokról álmodik, és nemességéről, és túl buta ahhoz, hogy észrevegye, hogy mindenki bolondnak tartja.” Windisch Károly levele Cornides Dánielnek, 1787. márc. 30. Vö. Briefwechsel des Karl Gottlieb Windisch, hg. von Andrea Seidler, Budapest 2008 (Magyarországi tudósok levelezése, 5), 167.

Háza Stegmüller pozsonyi háza a régi Szénpiacon (Kohlmarkt, később Nagy Lajos tér, Hurbanovo námestie), a Szent Mihály utca (Michalská) sarkán állt.Korabinsky Johann Mathias, Beschreibung der königl. Haupt- Frey- und Krönungssatdt Preßburg, Preßburg, , 51. Ő maga így írt róla:

Művei

Johann Bernoulli’s Sammlung kurzer Reisebeschreibungen und anderer zur Erweiterung der Länder- und Menschenkenntniß dienender Nachrichten, Bd. 1-17, Berlin, 1781–1787. – Eleinte „G. E. v. R.” rövidítéssel (1-7), később „Herr Gottfried Edler von Rotenstein” néven (8-9.) az alábbiak jelentek meg: Reisen durch einen Theil des Königreichs Ungarn im Jahr 1763 und folgenden Jahren. 1. Abschnitt, in Bd. 9 (1783), 235–298. – DDB – Tartalom: Nagyszombat, Nyitra, Selmecbánya, Besztercebánya, Érsekújvár, Vác, Kassa, Pest, Buda, Gödöllő, Győr, Eszterháza, Sopron, Kismarton, Féltorony, Köpcsény. Reisen durch einen Theil des Königreichs Ungarn im Jahr 1763 und folgenden Jahren. 2. Abschnitt: Beschreibung von Preßburg und einiger nahe gelegenen Lustörter. in Bd. 10 (1783), 185–226. – DDB – Tartalom: Pozsony, Bazin, Vöröskő, Magyarbél, Csejte, Ivánka. Lustreise von Preßburg nach Bruck an der Leitha und Trautmannsdorf, in Oesterreich. 1782. in Bd. 10 (1783), 227–254. – DDB Lustreise durch Oesterreich und Mähren nach Brünn im September 1782. in Bd. 12 (1783), 237–274. – DDB Reise von Wien nach Böhmen und Sachsen, im May 1783. in Bd. 12 (1783), 275–314. – DDB Reisen nach Wien und in der umliegenden Gegend in den Jahren 1781–1783. 1. Abschnitt. in Bd. 13 (1784), 1–94. – DDB Reisen nach Wien und in die umliegende Gegend in den Jahren 1781–1783. (Aus dem Handschrift.) Zweyter Abschnitt. in Bd. 14 (1784), 1–96. – DDB Beschreibung der Insel Schütt in Ungarn. 1784. in Bd. 15 (1784), 159–178. – DDB Bemerkungen über das Land der Schlavacken (1785). In: Johann Bernoulli's Archiv zur neuern Geschichte, Geographie, Natur- und Menschenkenntniß. Sechster Theil. Leipzig 1787, 23-38. Zweyer Reisenden Nachrichten aus dem Oesterreichischen. 1784. 1785. 1. Eine kleine Reise nach Baden. in Bd. 16 (1784), 223–2369). – DDB/SLUB

Lust-Reisen durch Bayern, Würtemberg, Pfalz, Sachsen, Brandenburg, Österreich, Mähren, Böhmen und Ungarn, in den Jahren 1784 bis 1791, 1-3. Theil, Leipzig, 1792–1793

Jegyzetek

Források Korabinsky Johann Mathias, Beschreibung der königl. Haupt- Frey- und Krönungssatdt Preßburg, Preßburg, , 51. – „Herr Gottf. Stegmüller sonst von Rottenstein” Korabinsky, Matthias, Geographisch-historisches und Produkten-Lexikon von Ungarn, Pressburg, 1786, 569. – „Außer dem sind noch verschiedene Sammlungen an raren Werken [in Pressburg] […] Herr von Rottenstein eine Sammlung von Reisebeschreibungen, Topographien und besonders eine niedliche Sammlung von Porcellän, worunter vorzüglich ein kostbarer und sehenswürdiger Bluhmenstock ausgezeichnet.” H. Balázs Éva, Ki volt Rotenstein? Egy forrás azonosítása, in Ars Hungarica, 15(1987), 133–138. – Tévesen Pálffy IX. János testőrkapitánnyal azonosította. Seidler, Andrea: Vom Nutzen des Quellenstudiums: Der Brief als literaturhistorischer Informationsträger. WEBFU (Wiener elektronische Beiträge des Instituts für Finno-Ugristik, 2003, Nr. 10. – URL: https://webfu.univie.ac.at/texte/windisch.pdf Seidler, Andrea: Ein Beitrag zur Klärung Der Frage: Wer war Gottfried von Rottenstein?, in Hungarian Studies 23(2009)1, 29–35. – DOI: https://doi.org/10.1556/hstud.23.2009.1.3 Szentesi Edit, Eszterháza 18. századi leírásai, in Kő kövön: Dávid Ferenc 73. születésnapjára / Stein auf Stein: Festschrift für Ferenc Dávid, II, Budapest, 2013, 165-229, 177-179.

Kategória:18. századi személyek Kategória:Baziniak Kategória:Pozsonyiak Kategória:Magyar tudományos írók