Az 1857-es gazdasági válság az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló, első világméretű gazdasági válság volt. Mivel Samuel Morse 1844-ben feltalálta a távírót, a válság gyorsan elterjedt az Egyesült Államokban. Az 1850-es évekre a világgazdaság egyre jobban összekapcsolódott, így az 1857-es pánik volt az első világméretű gazdasági válság.See the "Preface" contained in the Collected Works of Karl Marx and Frederick Engels Volume 28 (International Publishers: New York, 1986) p. XIII. 1844-ben Nagy-Britanniában a Palmerston-kormány kijátszotta a Bank Charter Act 1844-es törvényének előírásait, amely arany- és ezüsttartalékokat követelt meg a forgalomban lévő pénzmennyiség fedezésére. Ennek a kijátszásnak a felszínre kerülő híre váltotta ki a pánikot Nagy-Britanniában.See note 238 contained in the Collected Works of Karl Marx and Frederick Engels Volume 12 (International Publishers: New York, 1979) p. 669-670.
Az 1857 szeptemberében kezdődő pénzügyi visszaesés nem tartott sokáig, de igazi fellendülés csak az amerikai polgárháború kitörésekor, 1861-ben következett be. 1857 szeptemberében az SS Central America elsüllyedése is hozzájárult a pánikhoz, mivel a New York-i bankok egy nagyon szükséges aranyszállítmányra vártak. Az Ohio Life Insurance and Trust Company csődje után a pénzügyi pánik gyorsan terjedt, mivel a vállalkozások csődbe mentek, a vasúti ipar pénzügyi visszaesést tapasztalt, és több százezer munkást bocsátottak el.
Mivel az 1857-es pánikot közvetlenül megelőző évek virágzóak voltak, sok bank, kereskedő és farmer élt a lehetőséggel, hogy kockázatot vállaljon befektetéseivel, és amint a piaci árak zuhanni kezdtek, gyorsan kezdték megtapasztalni a pénzügyi pánik hatásait. Az amerikai bankok csak a polgárháború után álltak talpra.
Háttér Az 1850-es évek elején az Egyesült Államokban nagy gazdasági fellendülés volt tapasztalható, amelyet a kaliforniai aranylázban bányászott nagy mennyiségű arany serkentett, ami jelentősen megnövelte a pénzkészletet. Az 1850-es évek közepére a bányászott arany mennyisége csökkenni kezdett, ami a nyugati bankárokat és befektetőket óvatosságra késztette. A keleti bankok óvatossá váltak az USA keleti részén nyújtott hiteleikkel, sőt egyesek még a nyugati bankok által kibocsátott papírpénzek elfogadását is megtagadták.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1857 márciusában döntött a Dred Scott kontra Sandford ügyben. Miután a rabszolga Dred Scott a szabadságáért perelt, Roger Taney főbíró úgy döntött, hogy Scott nem állampolgár, mert fekete volt, és így nem volt joga perelni a bíróságon. Taney a Missouri-kompromisszumot is alkotmányellenesnek nevezte, és kimondta, hogy a szövetségi kormány nem tilthatja meg a rabszolgaságot az amerikai területeken. A döntés jelentős hatással volt a nyugati területek fejlődésére. Nem sokkal a döntés után "politikai harc kezdődött a "szabad föld" és a rabszolgaság között a területeken".
A Missouri-kompromisszum vonalától északra fekvő nyugati területek mostantól nyitva álltak a rabszolgaság elterjedése előtt, aminek nyilvánvalóan drasztikus pénzügyi és politikai hatásai lettek volna: "A kansasi földvásárlási utalványok és a nyugati vasúti értékpapírok árai kissé csökkentek közvetlenül a március eleji Dred Scott-döntés után." A vasúti értékpapíroknak ez az ingadozása bizonyította, hogy "a jövőbeli területekkel kapcsolatos politikai hírek adták meg a hangot a föld- és vasúti értékpapírpiacokon".
1857 előtt a vasúti ipar fellendült a nyugatra, különösen Kansasba irányuló nagyarányú népvándorlásnak köszönhetően. A nagy emberáradat jövedelmező iparággá tette a vasutat, és a bankok nagy összegű kölcsönöket kezdtek nyújtani a vasúttársaságoknak. Sok társaság soha nem jutott túl a papíron létező vasúttársaságok szintjén, és soha nem rendelkeztek a valódi vasút működtetéséhez szükséges fizikai eszközökkel. A vasúti részvények árai összességében részvénybuborékot kezdtek kialakítani, és a vasúti részvényekbe egyre több spekulatív szereplő lépett be, ami tovább súlyosbította a buborékot. Eközben a Dred Scott-döntés bizonytalanságot okozott a vasutaknak általában véve.
A marxista válságelmélet szerint ez a válság a a tőkés társadalom periodikus túltermelési válságainak sorába tartozott.Jürgen Kuczynski: Zum Problem der zyklischen Überproduktionskrise. In: derselbe: Zum Briefwechsel zwischen Engels und Marx. Akademie Verlag, Berlin 1976, S. 11–84. (=Studien zu einer Geschichte der Gesellschaftswissenschaften. Band 3)Jörg Goldberg: Die Beobachtung der kapitalistischen Weltwirtschaftskrise von 1857/58 durch Marx und Engels und die Entwicklung der Krisentheorie. In: Jahrbuch des IMSF 12/1987. Frankfurt am Main 1987, S. 163–175, Digitalisat
Jegyzetek
Irodalom
Glasner, David, ed. Business Cycles and Depressions: An Encyclopedia 1997.
Klein, Philip Shriver. President James Buchanan (Pennsylvania State University Press, 1962).
Long, Kathryn Teresa. The Revival of 1857–58: Interpreting an American Religious Awakening Oxford University Press, 1998 online edition
Rezneck, Samuel. Business Depressions and Financial Panics (Greenwood 1968). Ross, Michael A. Justice of Shattered Dreams: Samuel Freeman Miller and the Supreme Court During the Civil War Era . Baton Rouge: Louisiana State University Press, 2003.
Van Vleck, George W. The Panic of 1857, an Analytical Study (New York: Columbia University Press, 1943)
Kortárs újságok "Commercial Affairs" New York Daily Times, August 28, 1857 "A New Tariff" New York Daily Times, February 4, 1857
További információk
Dickinson College. "House Divided." Accessed October 30, 2010 Visit to Dred Scott, 1857, Library of Congress
Kategória:Gazdasági válságok Kategória:1857 Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok történelmének eseményei Kategória:19. századi gazdaságtörténet