A Fővárosi Vízművek Zrt. a Fővárosi Önkormányzat többségi tulajdonában budapesti ivóvíz-szolgáltató.
Története 1868–1950
A népesség növekedése és a fertőzött vizek problémája vetette fel a központi ivóvíz-rendszer kiépítésének kérdéskörét a 19. század folyamán. Az 1866-os kolerajárványt követően, a Duna bal partján a Flotillenplatz-on 1868-ben adták át az első pesti ideiglenes vízművet. (A helyére 1885-1904 között épült fel a Kossuth Lajos téri Országház.) 1873-ban Wein János vezetése alatt vízvezetéki igazgatóságot szerveztek, és elkezdődött a második, nagy kapacitású vízmű kiépítésének tervezése. Ez volt a Budaújlaki vízmű, amely 1881-re épült fel, teljesítménye napi 70.000 m3 ivóvíz volt.Budapest lexikon, i. h.
Ezt követően, 1883-ban kapcsolták be Óbudát, és a budai hegyvidéket a rendszerbe. Ugyancsak 1883-ban a Margit hídon át összekapcsolták a pesti és a budai vízvezetékrendszert. 1884–1886-ban az első pesti vízművet – az Országház építési munkálatai miatt – a Margit-híd mellé telepítették át. Az 1892-es újabb kolerajárvány felgyorsította a fejlesztéseket, 1893 és 1904 között részben ennek hatására épült fel a Káposztásmegyeri vízműtelep. Ez utóbbinak kútjai 13 km hosszan helyezkedtek el a Duna északi partján és a környező szigeteken (napi kapacitása 240.000 m3 ivóvíz volt).
Nem sokkal később épült meg a Gellérthegyi víztároló és a Kőbányai vízműtelep víztoronnyal. Külön vízmű épült Újpesten (Ister Magyar Vízmű Rt.), Csepelen, Budafokon, és Kispesten is. A hálózat a következőképpen fejlődött:
Év Hosszúság Termelt víz mennyisége évente 1874 104,5 km2,2 millió m31890385 km48 millió m31925885 km88 millió m319381268 kmnapi 300.000 m3
Megjegyzendő 1928-tól körülbelül 10 éven át tartó rekonstrukciós munkálatok zajlottak, ennek eredménye volt az 1938-as állapot. A második világháború során jelentős sérülések érték a hálózatot, az 1944-es állapotokat csak 1947-re sikerült helyreállítani. Ennek keretében a peremvárosokat is elkezdték bekapcsolni a rendszerbe.
1950-től Nagy-Budapest létrejötte (1950) idején a következő állapotok jellemezték a vízműhálózatot a peremkerületek fejletlensége miatt:
Év A háztartások hálózatba bekapcsolt része 1950 előtt (a szűkebb értelemben vett Budapest) 94%1950 (Nagy-Budapest) 35%
A további fejlesztések eredményeként a vízfogyasztás az 1950-es évi 103 millió m3-ről 1970-re évi 243 millió m3-re nőtt. 1970-re már 840 kutat üzemeltetett a Vízművek Budapest és környéke szerte. 1962-ben készült el a Káposztásmegyeri vízmű (az első felszíni vízmű Budapesten), teljesítőképessége napi 150.000 m3 lett. 1982-re épült ki a Szentendrei-sziget, úgynevezett parti szűrésű víztermelési övezete 549 kúttal. Az ezek által kinyert vizet alagutakon és csővezetéken keresztül juttatták el a Békásmegyeri és a Káposztásmegyeri vízművekhez.
A vízszennyeződés fokozódása miatt azonban a fentiekkel ellentétes folyamatok is lezajlottak, amelyek keretében több kutat be kellett zárni (pl. a Palota-szigeten, Budafokon, Nagytétényen, Mátyásföldön). A vízminőséget 1981-től speciálisan erre a célra létrehozott Vízminőségi Bizottság vizsgálta. Az 1970-es évektől több vízmű gépházát újították fel, majd ezt követően nagy méretű vezetékek épültek más vízművek és peremkerületek felé. 1979-ben a Fővárosi Vízművek új üzemvételi központja (XIII. kerület, Váci út 23-27.), mellette 1981-ben 1000 fős munkásszálló és Közműinformációs Iroda, 1982-ben Pestszentlőrincen, 1983-ban a csepeli lakótelepen új víztorony épült.
Fejlesztések keretében új átemelő gépházakat is építettek ebben az időszakban (1973: Rákosszentmihály, 1983: Pestszentlőrinc). A víztároló-medencék építzése is zajlott:
Év Helyszín 1976 Rákosszentmihály 1978Gellért-hegy1979Békásmegyer1980Őrmező1981Pestszentlőrinc
A fejlesztések jelentős eredménye volt, hogy 1986-ra megszűntek a korábban egyes felhasználási helyekre jellemző nyári vízkorlátozások. 1991-től a Fővárosi Vízművek a Budapest Főpolgármesteri Hivatal Közmű Ügyosztályának irányítása és szakfelügyelete alá tartozó, kiemelt kategóriába sorolt állami vállalatként működött tovább.
2010-as évektől A Csepel-sziget északi részén, Csepel-Szigetcsúcson adták át 2010-ben a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep, az „ÉlőDuna projekt” legnagyobb volumenű beruházásátFinisben a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep kivitelezése – Helyszínbejárás a Víz Világnapja alkalmából, épülettár.hu, 2009. április 10.Bardóczi Sándor - Hatszázezer köbméter (Építészfórum, 2010.03.11.)Égető Imre János - Csepeli Központi Szennyvíztisztító telep (vgfszaklap.hu, 2011/09) a Csepeli HÉV vonala és a Duna főága között elterülő 29 hektáros területen, mintegy -en. A Fővárosi Vízművek által üzemeltetett komplex biológiai műtárgy lehetővé teszi, hogy a Budapesten keletkező szennyvizek mintegy 95%-ban biológiailag tisztítva kerüljenek vissza a Dunába.
A jelenben mintegy 2 millió fő kapacitásúra kiépített hálózattal 847 ezer fogyasztási helyen szolgáltat, a fővároson kívül 11 agglomerációs települést is ellátva, további 12 település számára ad át ivóvizet. A Szentendrei-szigeten, a Csepel-szigeten és a Margit-szigeten sorakozó parti szűrésű kutakból évente 172 millió köbmétert termel a társaság, amit 6 ezer km hosszú víziközmű-rendszeren keresztül juttat el a fogyasztókhoz.Fehér János - Budai kerületekben ötszörösére nőtt a vízfogyasztás a hőhullám alatt, míg a lakótelepeken alig változott (Telex.hu, 2026.07.24.)
Képtár
Jegyzetek
Forrás
Egyéb irodalom Nagy Lajos: A 100 éves Fővárosi Vízművek, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1968 Zarubay Attila: A Fővárosi Vízművek tájékoztatója, Fővárosi Vízművek kiadása, Budapest, 1979 Zsengellér Zsolt: 60 éves a Fővárosi Vízművek Sportköre, Fővárosi Vízművek kiadása, Budapest, 1984 Fővárosi Vízművek, Fővárosi Vízművek kiadása, Budapest, 1984 Csepeli Vízkezelőmű 1994–1996, Fővárosi Vízművek Rt. kiadása, Budapest, 1996 Winkler Csaba: Vizes séták Pesten és Budán. 130 éves a Fővárosi Vízművek Részvénytársaság, Fővárosi Vízművek Rt. kiadása, Budapest, 1998 Rajtad is múlik! Vizeink tisztasága, Fővárosi Vízművek kiadása, Budapest, 2008 Fővárosi Vízművek Részvénytársaság, Fővárosi Vízművek Rt. kiadása, Budapest, é. n. [1990-es évek?]
Egyéb internetes hivatkozások Százötven éves a budapesti Vízművek (pestbuda.hu, 2018. márc. 9.) Wein János, a „parti szűrés atyja” (hegyvidekujsag.hu, 2022. máj. 3.)
Kategória:A Fővárosi Önkormányzat cégei Kategória:Vízellátás Kategória:1868-ban alapított cégek