A Glass Onion az angol rockegyüttes, a The Beatles dala az 1968-as azonos címet (vagy ismertebb nevén Fehér Album) viselő dupla albumról. A dalt John Lennon írta, és Lennon–McCartney szerzeményként hivatkoznak rá.
A dal szövege Lennon azért írta a dalt, hogy megzavarja az embereket, akik túl sokat gondoltak a Beatles-dalok szövegeinek mélyebb jelentésében, ami bosszantotta őt. Sok sor hivatkozik korábbi Beatles-dalokra, köztük említésre kerül a Strawberry Fields Forever, az I Am the Walrus, a Lady Madonna, a The Fool on the Hill és a Fixing a Hole. A dal utal a Cast Iron Shore helyre is, amely Liverpool déli partvidéke és a helyiek csak The Cazzy néven ismernek. Lennon később tagadta, hogy a titokzatos dalszöveg mélyebb értelmezését tartalmazna:
"Bedobtam a sort – „The Warlus was Paul” –, csak hogy még jobban összezavarjak mindenkit. Lehetett volna az is, hogy a foxterrier Paul volt. Úgy értem, ez csak egy kis költészet. Nevettem, mert annyi bikkfanyelvvolt a Sgt. Pepperr albummon – játsszuk visszafelé, és fejre állsz, meg minden."
A Glass Onion nevet Lennon-nak javasolta az Iveys együttes, amely 1968-ban szerződött az Apple céghez és később Badfinger néven váltak ismertté.
Rögzítés A dal egyike volt azoknak, amelyeket demóként vettek fel George Harrison esher-i otthonában 1968-ban,még a stúdiómunka előtt. Az Esher demó először az 1996-os Anthology 3 válogatásalbumon jelent meg, majd később a The Beatles album 2018-as deluxe kiadásán is jelent meg. Az Anthology 3 tartalmazott egy alternatív verziót is, amely a vonós hangszerelés helyett különféle csörömpölést lehetett hallani.
Ez az első olyan szám az albumon, amelyen Ringo Starr dobolt. Starr rövid időre elhagyta az együttest az album felvételei során, és Back in the U.S.S.R., valamint a Dear Prudence esetében is Paul McCartney játszott a dobok mögött.
A dal öröksége A megjelenés 50. évfordulójával egy időben Jacob Stolworthy, a The Independent munkatársa a 10. helyre sorolta a dalt a The Beatles 30 számának rangsorában. A dalról így írt: "Lennon a szemtelen oldalát a Glass Onion-nal ölelte át, egy önmagára utaló számmal, amely szimbolikusnak tűnik. Ehelyett azt a célt szolgálta, hogy rávegye a rajongókat arra, hogy azt higgyék, dalaik többet jelentenek, mint amennyit valójában." Az album 50. évfordulója alkalmával Alasdair Brotherston és Jock Mooney egy videoklipet készített a dalhoz.
A dal névadóként szolgált a 2022-es Tőrbe ejtve – Az üveghagyma című filmnek, és a dal hallható a film stáblistája alatt.
Közreműködött Ian MacDonald szerint:
John Lennon – duplázott ének, akusztikus gitár Paul McCartney – basszusgitár, zongora, furulya George Harrison – szólógitár Ringo Starr – dob, csörgődob Chris Thomas – hangmérnök (?) George Martin – vonós hangszerelés, beleértve: Henry Datyner – hegedű Eric Bowie – hegedű Norman Lederman – hegedű Ronald Thomas – hegedű John Underwood – brácsa Keith Cummings – brácsa Eldon Fox – gordonka Reginald Kilby – gordonka
Fordítás
Jegyzetek
Források
Bánosi György – Tihanyi Ernő: Beatles zenei kalauz. Az együttzenélés és a szólóévek. 1958–1999. Budapest: Anno Kiadó, 1999. Corinne Ullrich: John Lennon; ford. Deréky Géza; Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. Ian MacDonald: A fejek forradalma. A Beatles és a hatvanas évek. (ford. Révbíró Tibor) Budapest: Helikon Kiadó, 2015. Molnár Imre–Molnár Gábor: Halhatatlan Beatles. Lírai monográfia; magánkiadás, Budapest, 2001. (újrakiadás)
Külső hivatkozás Allan W. Pollack megjegyzései a Glass Onion dalhoz
Kategória:The Beatles-dalok