A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Győr városának könyvtára. Nevét Kovács Pál orvos, író, publicistáról kapta, aki az első győri magyar nyelvű folyóirat, a Hazánk szerkesztője volt.
Története Története A mai értelemben vett közkönyvtár a 19. század végéig nem működött Győrben. Az 1880-as évek végétől mozgalom indult egy nyilvános közkönyvtár létesítése érdekében, amely végül Sefcsik Ferenc főlevéltárosnak köszönhetően, 1898-ban jött létre a levéltári anyagok és a könyvek gyakorlati leválogatásával, szétválasztásával. Az akkor még a városháza alagsorában berendezett állomány 1901-től már helyi kötelespéldányokkal, adományokkal (özv. Méhkerti Milkovich Zsigmondné szül. Patkóstheszéri Zámory Mária családi könyvtára) és vásárolt gyűjteményekkel (a Zittrisch család könyvtára, Stronszky Ágost csornai premontrei kanonok gyűjteménye, Karácson Imre péri plébános árverésen megszerzett hagyatéka) is gyarapodott. Az intézmény 1908-tól Városi Közkönyvtár néven lett nyilvános – a tisztviselők használatán túl – a polgárok számára is. Az olvasóteremben 18 férőhely állt rendelkezésre, a használat és a kölcsönzés ingyenes volt. A könyvtár naponta 8-12-ig és délután 2-5-ig tartott nyitva, csak 18 éven felüliek látogathatták.
Az első világháború nem kedvezett az egyre gyarapodó gyűjteménynek és a felhasználóknak, a helyben használat és a könyvkölcsönzés is megszűnt, az olvasótermet csak 1924-ben nyitották ki újra. Dr. Bay Ferenc könyvtár-levéltár igazgatói regnálása alatt a városban lévő immár 14 könyvtár együttműködött, a Győri Városi Közkönyvtár 1936-ban közgyűjtemény lett, kiállításokat rendeztek, kialakítottak egy győri gyűjteményt, de a prosperálásnak közbeszólt a második világháború, melyet követően az újbóli működés csak 1946 tavaszán kezdődhetett el. 1940-ben a levéltár és a könyvtár szervezetileg is kettévált: dr. Bay Ferenc lett a könyvtár igazgatója, főlevéltárosnak pedig Lengyel Alfrédot nevezték ki. 1951-ben – a megyei könyvtárak létrehozásának országos folyama mentén – a budapesti Központi Technológiai Könyvtár győri fiókja beolvadt a városi könyvtárba, a rákövetkező évben pedig a Győri Körzeti Könyvtár is egyesült a városi intézménnyel. Az így egyesített könyvtárak 1952. december 21-én megyei könyvtárrá alakultak, az új intézmény igazgatója dr. Bay Ferenc lett.
A Megyei Könyvtár működését a régi városháza épületében (Rákóczi F. u. 1.) kezdte meg, raktárai azonban még jó ideig az új Városháza (Városház tér) alagsorában maradtak. Az intézmény 1956. június 3-án vette fel a Téten született Kisfaludy Károly nevét, és nagyjából ekkor ünnepelhette jogelődje megalapításának 60. évfordulóját. A könyvtár „főépülete” ugyanebben az évben már a Rába-szigeten álló KIOSZK-épület lett (1964 őszétől Pernesz Gyula vezetésével), amely egy bő évtizedig adott szűkös otthont az intézménynek. A megyei könyvtár új otthonában látványos fejlődésnek indult: 1957-ben kezdte meg működését a Könyvkötészet; 1958. július 21-én – az országban másodikként – bevezették a szabadpolcos kölcsönzést; 1959. március 21-én felavatták Győr-Szigetben az első könyvtári célokra épült kerületi fiókkönyvtárat – ez utóbbit 1960-ban Nádorvárosban, 1961-ben Szabadhegyen követte hasonló intézmény.
A községi letéti könyvtárak tanácsi kezelésbe adása 1959-ben kezdődött meg a megyében: 1961 végére 52 könyvtár és 125 könyvkölcsönző működött Győr-Sopron megyében a községi tanácsok intézményeként. Jelentős előrelépés történt a legkisebb települések könyvtári ellátása terén is: az első ún. művelődési autó 1959. április 23-án indult útjára, a fellépő igények következtében 1962-től pedig egy második művelődési autót is be kellett állítani. A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár műszaki részlegét 1961-ben szervezték meg, és a részleg létrehozásával kapcsolódott össze a tájékoztató munka kezdeteinek kiépítése is. A könyvtár helyismereti gyűjteményének létrehozása 1962-ben kezdődött meg. Az intézmény a legifjabb olvasók ellátására 1964. augusztus 4-én megnyitotta a „Mesekönyvtárát”.
1961-ben a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárból kiválva 4 fiókkönyvtár kezdte meg működését, létrejön az önálló Városi Könyvtár Finta Zoltánné igazgatásával, a jelentős anyagi támogatás eredményeként pedig 1973-ra a városi könyvtári központ már 13 fiókkönyvtár munkáját segítette, amelyek biztosították a peremkerületek teljes körű ellátását.
1969-ben a KIOSZK-épületet lebontásra ítélték, ezért a könyvtár újra költözött: a Katolikus Kör egykori, Bajcsy-Zsilinszky u. 36. szám alatti épületébe. Az eleve ideiglenesnek szánt megoldás hat évig tartott: 1972 és 1975 között felújították, és könyvtári célokra alakították át a Győrmegyei és Városi Takarékpénztár mai Baross Gábor út 4. sz. alatti épületét. Az intézmény ide költözhetett 1975 őszén, és ténylegesen 1976. január 2. óta itt fogadja a látogatókat. Megmaradt viszont az előző épület is, itt nyílhatott meg 1977-ben a Gyermekkönyvtár, 1978-ban a Hangtár; ide költözhetett a Könyvkötészet; és ide került a raktári állomány egy része is. Az 1970-es évek második felében az említett újabb részlegek beindulásával kialakult a megyei könyvtár hosszabb távra érvényes osztályszerkezete: ettől kezdve hat osztály – Olvasószolgálati; Helyismereti és Különgyűjteményi; Gyermekkönyvtári és Hangtári; Állománygyarapító és Feldolgozó; Hálózati és Módszertani; Gazdasági – fogta össze a munkatársakat.
1981 októberétől Pernesz Gyula nyugállományba vonult, tőle Sinay Jenő vette át az igazgatói tisztet. 1982 januárjában kezdődött a Győri járás területén lévő kistelepülések könyvtári ellátórendszerének megszervezése, 1984 januárjától pedig a megyei könyvtárnak az iskolai könyvtárak módszertani központjává válása. 1984-ben a Művelődésügyi Minisztérium III. oszt. tudományos könyvtárrá minősítette az intézményt. Az 1980-as évek végétől a megyei könyvtár fejlesztésében a számítógépesítés egyre jelentősebb szerepet kapott: az 1988 végén a minisztériumi pályázaton elnyert első IBM kompatibilis számítógép lehetővé tette a Közhasznú Információs Szolgálat kialakításának megkezdését, amely szolgáltatás 1990. január elsejével indulhatott útjára, hogy aztán 1992. szeptember elsején kezdetét vehesse a számítógépes kölcsönzési nyilvántartás felnőtt részlegbeni bevezetése.
A régi épület az 1990-es évek elejére életveszélyessé vált; a Gyermekkönyvtár és a Hangtár 1994-től négy évre „albérletbe” került, majd az előbbit – némi bizonytalankodás után – a fenntartó megyei önkormányzat felszámolta, az utóbbi pedig – a Kötészettel együtt – a Rákóczi Ferenc u. 46. sz. alatt nyert elhelyezést. 1992 októberétől fél évig dr. Szabó Imréné volt a könyvtár megbízott vezetője, 1993. március elsejétől Tuba László igazgatta az intézményt, utódjául 2003. március elsejétől dr. Horváth Józsefet nevezte ki a könyvtár fenntartója, Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése. A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár 1998 őszén rangos előadókat felvonultató tudományos konferencia szervezésével és jubileumi évkönyv megjelentetésével ünnepelte meg jogelődje, a Győri Városi Közkönyvtár alapításának centenáriumát. Az ezredfordulóra aztán végre kedvezőbben alakult a könyvtár raktári helyzete is: a volt Vadász-laktanya egyik épületében kialakított Közgyűjteményi Raktárban kapott kb. 500 négyzetméternyi helyet, így a Szigethy A. út 109. sz. alatti, valamint a Rákóczi F. u. 46. sz. alatti raktárak anyaga is ide kerülhetett. A 21. század fordulójának egyre intenzívebb informatikai fejlesztései lehetővé tették például a cédulakatalógus 1999. január elsejei „befagyasztását” csakúgy, mint az 1999 nyarán számítógéppel végzett állományellenőrzést. 2002 decembere óta a könyvtár honlapjáról is elérhető a katalógus, míg 2005-ben pályázati támogatással valósult meg a HunTéka nevű, HUNMARC outputtal rendelkező, MOKKA-kompatibilis integrált könyvtári rendszer használata.
Közben a városi könyvtár is fejlődött: 1981-ben – Mezei György igazgatása alatt – új könyvtár és kiállítóterem épült a Herman Ottó utcában, a Vásárcsarnok mellett, amely 1986-ra klubhelyiséggel, kiállítóteremmel és a Gyermekkönyvtárral bővült. A 2010-es évek legelejére a 2003-ban, dr. Horváth Sándor Domonkos igazgató indítványa alapján Galgóczi Erzsébet nevét felvett Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárával és a hozzá tartozó intézményegységekben (József Attila Művelődési Ház, Belvárosi fiókkönyvtár, Szentiváni fiókkönyvtár, Gyárvárosi fiókkönyvtár és közösségi ház, Szabadhegyi fiókkönyvtár, Szigeti fiókkönyvtár, Bácsai fiókkönyvtár) történő közművelődési tevékenységével, képzőművészeti kiállításaival, az általa szervezett és lebonyolított városi nagyrendezvényekkel (Győri Könyvszalon, Ünnepi Könyvhét), valamint online kulturális folyóiratával (Győri Szalon) meghatározó jelentőségű kulturális intézményként volt jelen Győrben.
2012. december 31-ével – a kulturális törvény változása kapcsán – a megyei könyvtárak a megyeszékhely városok fenntartásába kerültek, így a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár és Közösségi Tér megszűnt, összevonásra került a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárral. A két városi szinten azonos súlyú intézmény együttese 2013. január 2-től mindkét intézmény feladatait, főépületét (Központi Könyvtár és Kisfaludy Károly Könyvtár) és szolgáltatásait megtartva Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér néven funkcionált tovább. Az összevont intézmény igazgatójának dr. Horváth Sándor Domonkost nevezték ki. Az összevonás érintette a volt városi könyvtár fiókkönyvtári hálózatát is: megszűnt a Belvárosi Fiókkönyvtár, megnyílt a Marcalvárosi Fiókkönyvtár, valamint az intézmény része lett a Bezerédj-kastélyban működő Ménfőcsanaki Fiókkönyvtár. Két évvel később, 2015-ben pedig megszűnt a Bácsai Fiókkönyvtár.
Az összevonás után, 2013-ban a volt megyei könyvtár Hangtára a Rákóczi Ferenc utcából a Kisfaludy Károly Könyvtár harmadik emeletére költözött, és ugyanezen a szinten létrejött a Digitális Szolgáltatások Osztálya digitalizálási, internetes felületek, weboldalak kezelését, valamint a Győri Szalon online kulturális magazin szerkesztését végzendő feladatokkal. 2015-től kezdve további komoly fejlesztések és átalakítások kezdődtek a Kisfaludy Károly Könyvtár épületében. Az első emeleten új olvasótermet rendeztek be, a második emeleten kiállítások elhelyezésére, konferenciák megtartására is alkalmas, modern rendezvénytermet hoztak létre. (Az olvasóterem 2016-tól a második emeleten található.) 2016-ban a Herman Ottó utcai Központi Könyvtár épületének földszintjén korábban működő képzőművészeti galéria helyiségében megnyílt a Győr az olimpiákon című, állandó olimpiatörténeti kiállítás. 2017-ben a Kisfaludy Károly Könyvtár fogadószintje újult meg: egy emelettel lejjebb, a földszintre került a kölcsönzőtér, amelyet az egykori ruhatár helyén alakítottak ki. Ebben az évben megújult az intézmény weboldala.