bélyegkép|190px|A métropole-ok térképe

A francia métropole (metropolisz, nagyváros) a 2010-es években létrehozott településközi társulási forma Franciaországban. „A nagyváros [métropole] egy sajátos közjogi jogi személyiséggel rendelkező települési önkormányzati társulás, közintézeti jogállásban (EPCI).”Balázs István: A francia helyi önkormányzati rendszer átalakulása napjainkban (Állam - és Jogtudomány, 24. o. 2016. február, jog.tk.hu. Hozzáférés: 2023-11-14)]

2020-ig huszonegy ilyen métropole (metropolisz) létesült, melyek mindegyike egy-egy nagy franciaországi város és vonzáskörzete községeinek társulásával és együttműködésének céljával alakult.

Ismertetése A francia önkormányzati társulási rendszerben a „településközi együttműködési közintézetek”,Balázs István: A francia helyi önkormányzati rendszer átalakulása napjainkban (Állam - és Jogtudomány, 22–23. o. 2016. február, jog.tk.hu. Hozzáférés: 2023-11-14)] [más fordításban „településtársulások közcélú szervezetei”]Egyed Ildikó: A francia területfejlesztés változó paradigmái (doktori értekezés, 139. o. Pécs, 2016. Hozzáférés: 2023-11-13)] (établissement public de coopération intercommunale, rövidítve EPCI-k) négy olyan típusa jött létre, amelyek önálló költségvetéssel és bevétellel rendelkeznek (EPCI à fiscalité propre). Ezek: a községközösség, communauté de communes a városközösség, communauté urbaine az agglomerációs közösség, communauté d’agglomeration a metropolisz (nagyváros), métropole. A metropolisz mint intézmény a másik háromnál később jött létre. Ez a legnagyobb, a leginkább integrált településközi társulási forma.

2019 júliusáig huszonegy metropolisz létesült, köztük két különleges státuszú, Párizs és Marseille központtal.BANATIC , Périmètre des EPCI à fiscalité propre. Accessed 2023-11-26. A lyoni metropolisz státusza – a többiétől eltérően – nem intercommunité, hanem „területi közösség” (collectivité territoriale).

Története Az első városközösségeket (communautés urbaines) egy 1966 végén elfogadott törvény alapján hozták létre. A decentralizációs reformok során más településközi társulási formák is kialakultak, ennek fontos állomása volt egy 1999. évi törvény. 2009-ben a kormány reformtervezete új, különleges társulások, métropole-ok (metropoliszok) létrehozását irányozta elő, amelyek többek között a megyék összes hatáskörének gyakorlását is átvették volna. Akkor kb. tíz ilyen métropole alakításával számoltak.

A 2010. december 16-án elfogadott törvény a területi közösségekről (collectivités territoriales) végül nem ezt az elképzelést tartalmazta, de „új intézményként hozta létre a nagyvárost, mely[n]ek alkotói – a fővárosi agglomeráció, az Île-de-France kivételével – főszabályként önkéntesen azok a városok voltak, melyek lakossága [az agglomerációval együtt] a létrehozáskor elérte az 500 000 főt, valamint az 1966. évi törvény alapján létrejött néhány városközösség.Balázs István: A francia helyi önkormányzati rendszer átalakulása napjainkban (Állam - és Jogtudomány, 29. o. 2016. február, jog.tk.hu. Hozzáférés: 2023-11-14)] E törvény alapján csak egyetlen metropolisz létesült: Nice Côte d’Azur városközösségnek (Nizza) és Alpes-Maritimes három községközösségének társulásával (2012. január 1-től).

A 2014. január 27-i törvény jelentős változásokat tartalmazott, bizonyos esetekben kötelezően előírta metropolisz létrehozását. Minden legalább 400 000 lakosú „településközi együttműködési közintézmény” (EPCI), amely legalább 650 000 lakosú városi területen (aire urbaine) belül helyezkedett el, 2015. január 1-jén automatikusan metropolisszá alakult. Ezek: Bordeaux, Brest, Grenoble, Lille, Montpellier, Nantes, Rennes, Rouen, Strasbourg és Toulouse. Nizza már 2011-ben megkapta ezt a státuszt. A törvény megkülönböztetetten kezelt három nagyvárost. Lyon és körzete 2015. január 1-jén városközösségből (communauté urbaine) lett metropolisz, de nem mint EPCI, hanem maradt területi közösség (collectivité territoriale) 2016. január 1-jén lett metropolisz Aix-Marseille-Provence, számos Bouches-du-Rhône megyei község társulásával 2016. január 1-jén lett metropolisz Grand Paris is, Párizs és az ún. „kis korona” községek társulásával.

Egy 2017. február 28-i törvény kiterjesztette a metropolisszá alakulás lehetőségét más EPCI-k számára is, amelyek a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelnek, pl. ha népességük meghaladja a 400 000 főt.

Feladat- és hatáskörök A 2015 január 1-jével hatályba lépett törvény „az újonnan intézményesített metropoliszokból, azaz a korábbi 400 ezer fő feletti nagyvárosokból álló új területi adminisztratív szintet kreált… A Maptam-törvény a metropoliszok kompetenciáit a gazdaságfejlesztés, az innováció, a megújuló energiákra való áttérés és a várospolitikával kapcsolatos feladatok ellátásában határozta meg.”

A metropolisz a települési, a megyei és regionális önkormányzatok tekintetében és helyett egyaránt gyakorolhat – részben vagy egészben – feladat- és hatásköröket. Továbbá a központi államtól átruházott hatáskörben is elláthat egyes nagy közszolgáltatásokat. „Más társulásokkal ellentétben a nagyvárosok [métropole-ok] csak a tagjaik által kötelezően átruházott és a törvényben felsorolt feladat- és hatásköröket gyakorolhatják, azaz nem hozhatók létre általános hatáskörű szervként. Az átruházott hatáskörök gyakorlásába az átruházó önkormányzatok nem avatkozhatnak be.”Balázs István: Franciaország térszerkezetének átalakítása és a városi térségek kezelésének eszközrendszere a várospolitika keretei között (real.mtak.hu, 2014, 3. és 17. o. Hozzáférés: 2023-11-23)

A franciaországi metropoliszok listája Név Székhely Alakulás éve Községek száma Népesség (2019)Bordeaux metropolisz Bordeaux 2015 28 814 049Brest metropolisz Brest 2015 8 211 156Clermont Auvergne metropolisz Clermont-Ferrand 2018 21 296 180Dijon metropolisz Dijon 2017 24 255 127Grenoble-Alpes metropolisz Grenoble 2015 49 446 612Lille európai metropolisz Lille 2015 90 1 179 050Metz eurometropolisz Metz 2018 44 224 863Montpellier Méditerranée metropolisz Montpellier 2015 31 491 417Grand Nancy metropolisz Nancy 2016 20 257 915Nantes metropolisz Nantes 2015 24 665 204Nice Côte d’Azur metropolisz Nizza 2011 49 550 498Orléans metropolisz Orléans 2017 22 288 229Rennes metropolisz Rennes 2015 43 457 416Rouen Normandie metropolisz Rouen 2015 71 494 299Saint-Étienne metropolisz Saint-Étienne 2018 53 405 479Strasbourg eurometropolisz Strasbourg 2015 33 505 272Toulon-Provence-Méditerranée metropolisz Toulon 2018 12 443 229Toulouse metropolisz Toulouse 2015 37 796 203Tours metropolisz Val de Loire Tours 2017 22 296 074 Különleges státusszalAix-Marseille-Provence metropolisz Marseille 2016 92 1 898 561Nagy-Párizs metropolisz Párizs 2016 131 7 094 649

A metropoliszok régiónkénti megoszlása Hat régióban egynél több metropolisz van: Auvergne-Rhône-Alpes – Clermont-Ferrand, Grenoble, Saint-Étienne metropolisza és Lyon, habár az utóbbi metropoliszának különleges státusza van (collectivité territoriale à statut particulier) Bretagne – Brest és Rennes metropolisza Centre-Val de Loire – Orléans és Tours metropolisza Grand Est – Metz, Nancy és Strasbourg metropolisza Okcitánia – Montpellier és Toulouse metropolisza Provence-Alpes-Côte d’Azur – Marseille, Nizza és Toulon metropolisza.

További hat régióban egy-egy metropolisz van: Burgundia-Franche-Comté – Dijon metropolisza Hauts-de-France – Lille metropolisza Île-de-France – Nagy-Párizs metropolisza Loire mente – Nantes metropolisza Normandia – Rouen metropolisza Új-Aquitania – Bordeaux metropolisza

Nincs metropolisz Korzikán, valamint a tengerentúli megyékben és régiókban.

Megjegyzések

Jegyzetek

Fordítás

Források

Direction générale des collectivités locales : nombreuses informations sur les collectivités territoriales en France

Les élections dans les métropoles : note juridique , és ressources pédagogiques , 2019. december.

Kapcsolódó szócikkek Metropolisz