Gerevich Emil (névváltozat: Gerevics, Gerevits) (Kovászó, 1854. december 11. – Kassa, 1902. december 24.Gerevich Emil gyászjelentése) matematikus, tanár, főreáliskolai igazgató, miniszteri biztos. Az első magyar matematikus, aki behatóbban foglalkozott a felfelé menő lánctörtekkel.História - Tudósnaptár: Gerevich Emil
Gerevich Tibor művészettörténész és Gerevich Aladár miskolci vívómester apja, Gerevich Aladár hétszeres olimpiai aranyérmes kardvívó és Gerevich László Kossuth-díjas régész, művészettörténész nagyapja, Gerevich Pál világbajnok kardvívó, Gerevich György vívóedző és Gerevich József pszichiáter, neurológus dédnagyapja, Gerevich András költő üknagyapja.
Életútja Emil – a Gerevich család első országosan ismert tagja – 1854-ben született egy kicsiny Bereg vármegyei faluban, Kovászón. Édesapja, Gerevich (névváltozat: Gerevics) János itt volt görögkatolikus pap 1846 és 1864 között.Lehoczky Tivadar: A beregmegyei görögszertartásu katholikus lelkészséget története a XIX. század végéig. Munkács, 1904, 120. o.: „1846 Gerevich János 1864 Sztankaninecz” Az egyházi feljegyzések szerint apja 1863-ban helyettes plébános, a faluban 291 fő görögkatolikus volt, a környéken további 58 fő tartozott a gyülekezethez.Egyetemes magyar-s erdélyorszagi katholikus egyházi névtár (1863), 90. o. Mivel szülei korán meghaltak és nem rendelkeztek számottevő vagyonnal,Szinnyei József: Magyar írók élete és munkáiÉdesapja neve 1864 után eltűnik az egyházi feljegyzésekből, így valószínűsíthető, hogy Gerevich János ekkor halt meg. így Emil kénytelen volt nevelősködéssel fenntartani magát. Középiskolai tanulmányait Máramarosszigeten kezdte, Lőcsén a katolikus főgimnáziumban (1867) folytatta, majd Ungváron a katolikus gimnáziumban (1869–1871). A fővárosban matematikát és természettudományokat tanult a tudományegyetemen és a műegyetemen. 1876-ban kezd tanítani, előbb Lendván, majd 1877-től Máramarosszigeten, itt a felsőbb leányiskola rendes tanára. 1885-ben kinevezik a besztercebányai felsőbb leányiskola igazgatójává, majd 1891-től a kassai főreáliskola vezetőjévé. Számos tankönyvet írt, cikkei jelentek meg fővárosi és vidéki lapokban.Magyar írók élete és munkái: Gerevich Emil
A római katolikus felsőbb leányiskolák miniszteri biztosa volt, továbbá Kassa törvényhatósági bizottságának tagja, a Kassai Tanári Kör elnöke.
1902. december 24-én hunyt el, sírja a kassai köztemetőben (Verejný cintorín) található.Szlovákia virtuális temetői
Családja bélyegkép|bal|150px|A Gerevich család az 1890-es évek elejénBalról jobbra: szoknyában a kicsi Géza ül, Aladár, Gerevich Emil, felesége Ilniczky Ilona, Tibor, Aladár lábánál karba tett kézzel Zoltán ül. A görögkatolikus papi családban született, ám a tanári pályát választó Gerevich Emil az egyik tanítványát, Ilniczky Ilonát (Veléte, 1854. február 26. – Budapest, 1948. március 27.Özv. Gerevich Emilné gyászjelentése) jegyezte el,„Velejtén Ilniczky Ilona kisasszonyt Ilniczky Antal birtokos leányát e napokban jegyezte el Gerevits Emil jeles képzettségű tanár.” Fővárosi Lapok, 1877. január 6. majd vette feleségül 1877-ben. A házasságból négy fiúgyermek született: Aladár (1879) és Tibor (1882) Máramarosszigeten, majd Zoltán (1886) és Géza (1888) Besztercebányán.
Legidősebb fia előbb katonatisztként szolgál a hadseregben, utána évtizedeken keresztül vívómesterként dolgozott a fővárosban, számos vidéki városban, a leghosszabb ideig Miskolcon. Tibor a Horthy-korszak jeles művészettörténészeként vált ismertté Magyarországon és külföldön. Zoltán (1886–1932) közgazdász diplomát szerzett, tisztként harcolt az első világháborúban, majd a külügyminisztériumban dolgozott. A legkisebbik fiú, Géza (1888–1962) okleveles gépészmérnök lett, előbb ipari iskolában tanított, majd minisztériumi műszaki tanácsosként, osztálytanácsosként dolgozott az Iparügyi Minisztériumban.
Művei A lefelé menő láncztörtekről. Analytikai tanulmány. Máramarosziget, 1885 A lefelé menő láncztörtek analizise. Besztercebánya, 1889 Konstruktiv planimetria. A gymnasiumok III. és IV. osztályai számára. Budapest, 1898 Rajzoló mértan. Polgári és felsőbb leányiskolák számára. Budapest, 1905
Társszerzőként Számtan a középiskolák számára. Budapest, 1893 (Orbók Mórral) Fizika a kozmográfia elemeivel polgári fiú iskolák és tanítóképzők számára, Budapest, 1896 (Bóbita Endrével)
Cikkei Könyvismertető -- König Gyula: Analizis. (Ismerteti Dr. Gerevich Emil), Orvos-Természettudományi Ismertető, 1888, 75-84. o. A lutri története. Ország-Világ, 1889. augusztus 3., 1989. szeptember 20. A felsőbb leányiskolák reformja. (Visszhang Suppan Vilmos "A felsőbb leányiskai igazgatók memoranduma" czímű czikkére.), Nemzeti Nőnevelés, 1891
Jegyzetek
Források
További információk Kapcsolódó szócikkek Gerevich család
Kategória:Magyar matematikusok Kategória:Besztercebányaiak Kategória:Kassaiak Kategória:Máramarosszigetiek Kategória:1854-ben született személyek Kategória:1902-ben elhunyt személyek Kategória:Kárpátaljai magyar pedagógusok Kategória:Gerevich család