Illés Gyula (Pest, 1852. február 4.Budapest-belvárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve 109/1852. – Budapest, 1919. június 4.)Budapest I. kerületi állami halotti anyakönyv 268/1919. magyar műépítész, törvényszéki építészeti szakértő.

Élete és munkássága

Számos budapesti bérház tervezőjeként jelent meg a neve a századfordulón. A főváros tervező műépítészeA kir. adóhivatal és pénzügyőrségúj elhelyezése. Szamos 40. évfolyam 75. szám, , 1908. szeptember 17. (adt.arcanum.com) volt. Jelentős műve volt a ceglédi nagy méretű városháza tervezése 1890-benVerseny-pályázati hirdetmény. Budapesti Hírlap 10. évfolyam 305. szám, 1890. november 6. (adt.arcanum.com) (ez utóbbi Márkus Ágostonnal közösenAz új városháza története. (Folytatása és vége.) Czegléd és Vidéke 1. évfolyam 2. szám, 1891 máj. 10. (adt.arcanum.com)) és építésében pedig 1891–1893Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek Cegléd, library.hungaricana.hu - 1977. között műszaki vezetőkéntMéltónak lenni Cegléd őseihez, Pest Megyei Hírlap 37. évfolyam 61. szám, library.hungaricana.hu - 1993. március 13. vett részt. 1895-ben az I. kerületi választmánynak, azon belül a járdafoglalási bizottság tagja is volt.Az I. kerületi választmány Nemzet 14. évfolyam 4455. szám, 1895. január 19. (adt.arcanum.com)

1896-ban nevezte ki az igazságügyminiszter királyi törvényszéki állandó szakértővé,Igazságügyi Közlöny 5. évfolyam 10. szám, 1896. októbar 16. (adt.arcanum.com) 1900-ban pedig, mint a budapesti királyi törvényszék V. kerületébe kinevezett építészeti szakértő dolgozott.Budapesti tolmácsok és szakértők. Ügyvédek lapja 17. évfolyam 8. szám, 1900. február 24. Ebben a minőségében 1913–1914 fordulóján részt vett a Magyar Villamossági részvénytársaság telepének a megbecslésénél, hogy a főváros milyen értékben váltsa azt meg.A Magyar Villamossági becslése. Világ 5. évfolyam 14. szám, 1914. január 16. (adt.arcanum.com)

Sírja a Farkasréti temetőben található (Hv4. (104.) parcella).Budapesti Negyed / A Farkasréti Temető 3. - Budapesti Negyed 42. (2003. tél). / A Farkasréti temető 2003-ban (az adattár folytatása) 584. old.

Családja

Illés Márton ügyvéd és Rehák Henrietta fiaként született.

Első felesége Csimola Ágnes. Második felesége Schmidt Irén volt – özvegy Rehák Antalnét, néhai Schmidt Márton, Coburg Fülöp herceg uradalmi intézőjének leányát 1909. június 3-án vezette oltárhoz a Krisztinavárosi plébániatemplomban (a polgári szertartás 1909. június 1-jén zajlott).Budapest II. kerületi állami házassági anyakönyv 335/1909.Házasság, Budapesti Hírlap 29. évfolyam 134. szám, 1909. június 8. (adt.arcanum.com)

Aladár nevű, akkor 20 éves fiát (szül. 1890. május 11.)Budapest-krisztinavárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve 122/1890. 1910-ben,Halálozás, Pesti Hírlap 32. évfolyam 242. szám, 1910. október 11. (adt.arcanum.com) Margit nevű lányát (Aistleitner Hugó, főhercegi uradalmi főerdész neje) pedig 1911-ben vesztette el.Halálozás, Pesti Hírlap 33. évfolyam 23. szám, 1911. január 27. (adt.arcanum.com)

Fia, Illés László kaposvári honvédszázados 1914. augusztus 30-án, a Rohatin mellett lefolyt harcban, hazája védelmében, életének 30. évében hősi halált halt. Illés Gyula mellett fia menyasszonya, Tevely Eszter, többi gyermekei: Illés Elemér, Illés Sándor, Hosszú Istvánné szül. Illés Gizella, Hosszú Lajosné szül. Illés Ilona és Rehák Tibor mint mostohagyermeke gyászolták.— Illés László halála. Somogyi Hirlap 11. évfolyam 230. szám, 1914. szeptember 27. (adt.arcanum.com)HU BFL - VII.157.a - 1912 - 0420, archives.hungaricana.hu

Ismert épületei 1889–1891: Reiner-bérház, Budapest, Teréz körút 40https://budapest100.hu/house/terez-korut-40/http://nagykorut.budapest.hu/terez-krt/40/ 1890: Szőke-ház, Budapest, Pauler utca. 8. 1891: Első Magyar Csavargyár Rt. (később: Csavaripari Vállalat), Budapest, Váci út 168.Bencze Géza: Váci út, a magyar gépipar főutcája, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2006, , 72. o. 1891–1892: bérház, Budapest, Báthory u. 20.https://www.kozterkep.hu/7063/fresko-es-noi-felatlasz-szobor 1891–1892: Svadló-bérház, Budapest, József körút 29. (1914-ben Harminc M. Mihály tervei alapján átalakították.)https://budapest100.hu/house/jozsef-korut-29/ 1891–1893: városháza, Cegléd, Kossuth tér (Márkus Ágostonnal közös munka)https://www.cegled.hu/index.php?t=turizmus/varoshaza 1892: Illés-ház, Budapest, Pauler utca. 20. 1892: Ormay-ház, Budapest, Pauler utca. 22. 1893: Kovács-bérház, Budapest, Dísz tér 16. (Tóth Árpád sétány felüli saroktelken)Fecske Gábor László: Budapest elveszett tetődíszei XXVI., Vasárnap.hu - 2021. május 1. Egykorú cím: Budapest, I. Dísz tér 17. 1893: Tafler-bérház, Budapest, Rákóczi út 17.Déry, i. m., 371-372. o. 1893–1894: Löwy-bérház, Budapest, Teréz körút 33https://budapest100.hu/house/terez-korut-33/ 1894-1895: Budapest, Várfok utca 10 1895-96: Budapest, Mészáros utca 62. - Aladár utca 26. 1896: Budapest, Pauler utca 7. - Roham utca 4. 1897: Budapest, Aladár utca 24. 1897: Budapest, Attila út 12. - Roham utca 1. 1898: Popper-ház, Budapest, Hunyadi tér 3. 1898: Budapest, Attila út 8. 1898–1899: Wellisch-bérház, Budapest, Baross u. 47.Déry, i. m., 30. o. 1911: Budapest, Mészáros utca 64. 1912: Budapest, Zsolt utca 1-3. - Piroska utca 15. (korábban Budapest, I. Zsolt utca 15.)

Tervben maradt épületei 1890: Ceglédi városháza Márkus Ágostonnal 1908: Szatmári adóhivatal és pénzügyőrségi palota Illés Gyula, Nagykároly és Vidéke 26. évfolyam 1. szám, 1909. jan. 7. (adt.arcanum.com) 1909: Nagykárolyi tisztviselő telep 1909: Szatmári adóhivatal a Szerdahelyi-féle telkenAz uj adóhivatal építési tervei., Szamos 41. évfolyam 169. szám, 1909. július 28. (adt.arcanum.com)

Képtár

Jegyzetek

Források Déry Attila: Pest építészeti topográfiája IV. VIII. kerület, Józsefváros. Budapest, 2007.

További információk A vár emelkedése. Buda és vidéke 3. évfolyam 28. szám, library.hungaricana.hu - 1894. július 15.

Kategória:Magyar építészek Kategória:1852-ben született személyek Kategória:1919-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek