1947-es magyarországi országgyűlési választás

A kékcédulás választás néven elhíresült 1947-es magyarországi országgyűlési választást augusztus 31-én rendezték.

Ez volt az első olyan országgyűlési választás, amelyen a legtöbb szavazatot egy kommunista párt (Magyar Kommunista Párt, MKP) kapta, de a választójogi törvény módosítása ellenére sem sikerült az abszolút többséget megszereznie. Sikeres volt azonban az a taktika, amellyel felszalámizták a korábban abszolút többséggel rendelkező Független Kisgazdapártot (FKgP).

A szovjet megszállók fegyvereinek oltalmában így a kommunisták ezen a választáson nagy lépést tettek az egyeduralom megszerzése felé vezető úton. A Dinnyés Lajos vezetésével 1947. szeptember 23-án alakult kormányban már ők kapták a legtöbb posztot.

A választásra 11 párt jelentkezett, de végül csak 10 indult. (Az új pártok többnyire a Baloldali Blokk által szétzúzott FKgP utódpártjai voltak abban az értelemben, hogy a kisgazda szavazatok nagy részét ők gyűjtötték be.)

Törvénymódosítás, visszaélések Törvénymódosítás

A választás előtt, 1947. július 23-án a kommunisták nyomására módosították a választójogi törvényt (1947. évi XXII. törvénycikk). Újrarendezték a választás szabályait, és megnevezték azokat a háború előtti jobboldali szervezeteket, amelyek volt tagjai nem voltak választhatóak. A törvény a „Lex Sulyok” gúnynevet kapta, mert a változások következtében többek közt az ellenzék egyik vezére, Sulyok Dezső is elvesztette választhatóságát. (Pártja, a Magyar Szabadság Párt emiatt feloszlatta magát.)

A törvénymódosítás 10%-kal csökkentette a választásra jogosultak számát.

Manipulációk a névjegyzékkel

A választói névjegyzékből a Rajk László vezette kommunista irányítású belügyminisztérium a tiltakozások ellenére kihagyott mintegy félmillió szavazót,Magyarország a XX. században I. kötet többnyire a polgári pártok és a szociáldemokraták támogatóit. Az általuk „reakciósnak” tartott polgároknak nem kézbesítették az ún. összeíró íveket, vagy ha igen, akkor teljesíthetetlen feltételekhez kötötték a választójogosultság megadását. (Példaként: a választónak kellett bizonyítania, hogy a két világháború között nem volt tagja szélsőjobboldalinak minősített szervezetnek.)

Kék cédulák bélyegkép|jobbra|250px|Egy 1947-es kék cédula A kék színű háttérnyomású ideiglenes választói névjegyzékkivonattal (a hírhedt "kék cédulával") az emberek a lakóhelyüktől távol is szavazhattak: a korabeli "voksturizmus" formájában az országot teherautókkal, vonattal (esetekben kerékpárral) járó kommunisták közül sokan 15–20 helyen is szavaztak ugyanazon a választáson. (A külön erre a célra tömegesen nyomtatott cédulákat a Magyar Kommunista Párt bocsátotta rendelkezésükre.) A kutatók máig nem tudták kideríteni, hogy pontosan hány ilyen szavazat kerülhetett az urnákba, a számukat 60–120 ezerre becsülik.Magyarország a XX. században / A hatalmi dualizmus időszaka (Az MKP összesen 1,113 millió szavazatot gyűjtött).

A csalásokat sok helyen észlelték, ugyanakkor legfeljebb csak leállítani tudták bizonyos körzetekben. A kiskunmajsai 5. szavazókör jegyzőkönyvéből: „A bizottság megállapította, hogy tömegesen érkeznek idegenek névjegyzéki kivonattal szavazásra, kik közül többeket igazolásra szólított fel. A rendőrségen megállapítást nyert, a szavazás beismerése és a nála lévő hamis névjegyzéki kivonat alapján, hogy Kiskunmajsán, már a negyedik helyen akart leszavazni. Ők is ugyanazzal az autóval érkeztek, melyik az idegeneket hozta szavazásra.”

A Demokrata Néppárt szereplése

Az 1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választással ellentétben a '47-es választáson már indult a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt (DNP) is. A referendumon 286 742 vokssal maradt le a kommunistáktól, ezzel a szavazatok szerint második lett, 60 mandátumával viszont csak a 4. legnagyobb frakciót hozhatta létre. Az akkori választási rendszer premizálta a négypárti kormánykoalíciót. A szavazatok 60 százalékának együttes elérése esetén az országos listás mandátumok 80 százalékát juttatta nekik. A DNP tehát hiába kapott több szavazatot, mégis kevesebb mandátumhoz jutott, mint a kisgazdák és a szociáldemokraták. Szavazótáborának jelentős bázisát adta a kisgazdapártból (annak baloldalra tolódása miatt) kiábránduló réteg, azonban számíthatott a két világháború között létrejött keresztény tömegmozgalmak tömegeire is (mint a KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom, EMSZO, Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete stb.).

A Magyar Függetlenségi Párt kizárása

A választás után a Magyar Függetlenségi Párt (670 ezer voks, 49 mandátum) petíciót nyújtott be a választást felügyelő Országos Nemzeti Bizottsághoz, amelyben kétségbe vonta a választás érvényességét és új választás kiírását követelte. A kommunisták viszont az MFP-t vádolták meg csalással. A döntés előtt Rákosi Mátyás villájába rendelte Major Ákost, az ONB kommunista elnökét, és azzal fenyegette meg, hogy ha a testület nem az MKP javára dönt, azzal polgárháborúba taszítja az országot.A magyar nép nevében – Lezárult-e a per? (Filmvilág folyóirat, 1985/3. szám 8-9. old.) A 13,4%-os eredményt elért Magyar Függetlenségi Párt szavazatait novemberben, a petíciós per után megsemmisítették arra hivatkozva, hogy az ajánló szelvényekkel csalást követtek el. Megsemmisítették a párt mandátumait is, jelentősen megváltoztatva a parlamenti erőviszonyokat.

Az induló pártok eredményei SzervezetSzavazatokMandátumokParlamentiszerepeszámaarányaszámaarányaMagyar Kommunista Párt (MKP)22,25%10024,33%kormánypártFüggetlen Kisgazdapárt (FKgP)15,34%6816,55%kormánypártSzociáldemokrata Párt (SZDP)14,86%6716,30%kormánypártDemokrata Néppárt (DNP)16,5%6014,60%ellenzékMagyar Függetlenségi Párt (MFP)13,43%4911,92%ellenzékNemzeti Parasztpárt (NPP)8,28%368,76%kormánypártFüggetlen Magyar Demokrata Párt (FMDP)5,25%184,38%ellenzékMagyar Radikális Párt (MRP)1,71%61,46%ellenzékKeresztény Női Tábor (KNT)1,39%40,97%ellenzékPolgári Demokrata Párt (PDP)1,00%30,73%ellenzékÖsszesen100%411100%—

Statisztikák

A két munkáspárt (MKP, SZDP) együtt 1,858 millió szavazatot, azaz 37,17%-ot szerzett (az 1945-ös választáson 34,4%-ot kaptak). Az FKgP-vel szemben létrehozott Baloldali Blokkban szövetségesük, a Nemzeti Parasztpárt 415 ezer szavazatot, 8,3%-ot kapott, így a blokk szavazatainak aránya, 45,5% még mindig nem volt elég a többséghez.

Az FKgP 770 ezer szavazatot, 15,4%-ot kapott. Mivel korábban együtt kormányzott a Baloldali Blokkba tömörülőkkel, a volt kormánykoalíció 60,9%-ot szerzett.

Utódpártjaival együtt az FKgP összesen 52%-ot kapott, azaz a csalások és az erőteljes baloldali kampány ellenére is alig veszített valamit 57%-os 1945-ös eredményéből. A Baloldali Blokkot többletmandátumokhoz juttatta az a törvénymódosításban lefektetett szabály, hogy ha a koalíció megszerzi a szavazatok 60%-át, akkor a listás helyek 75%-át oszthatják fel egymás közt. A 60%-os határt éppen csak, és éppen a kékcédulás szavazatokkal sikerült túllépni. A Baloldali Blokk ezekkel a többletmandátumokkal is csak 49,3%-hoz jutott az Országgyűlésben, így a kisgazdák nélkül továbbra sem volt többsége.

A hatalmi viszonyokat azonban ekkor már nem a választási eredmények döntötték el. A Magyar Függetlenségi Párt 49 mandátumának megsemmisítésével a Baloldali Blokk pártjai abszolút többséghez jutottak. A „felszalámizási” taktikának áldozatul esett kisgazdapárt ezek után már képtelen volt komoly ellenállásra az egyeduralomra törő kommunista párttal szemben.

Utóélete Karig Sára, a későbbi neves műfordító, még mint szociáldemokrata aktivista, a II. kerületi szavazókör elnöke felfedte a kommunista párt választási csalását. Másnap letartóztatták és a szovjet hatóságok elhurcolták.

Irodalom Földesi Margit–Szerencsés Károly: Halványkék választás. Magyarország 1947. Tanulmány és válogatott dokumentumok (Kairosz, 2001)

Jegyzetek

Források

Fű alatt kezdődött a kommunista uralom Magyarországon – Origo, 2014. február 2. Geocities.com/Államszocializmus Választástörténet – 1947 (Vokscentrum.hu) 1947. évi XXII. törvény A kékcédulás voksolás emlékei  áthallásokkal (Magyar Hírlap, 2007. augusztus 31.) Előkészületek a "kékcédulás" választásokra (Magyar Hírlap, 2007. szeptember 1.) 1947-es országgyűlési választások szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány

Kategória:Magyarországi országgyűlési választások Magyarországiországgyűlésiválasztás Kategória:Magyarország 1945–1956-os eseményei