A sestertius egy római érme volt, a római pénzrendszer alapvető és legfontosabb pénzegysége. A köztársaság idején kis méretű ezüstpénz (súly: előbb 2,5 gramm, hamarosan csak ~ 1 gramm), később (Augustus pénzreformja után 23-ban) nagyméretű bronzpénz (átmérő: 32–34 mm, palást: 4 mm, súly: 25-28 gramm) volt. A Kr. e. 3. századtól Kr. u. 293-ig használták. Egy sestertius 4 ast ért. A denariusnak a negyedét érte.
A nagyméretű bronz sestertius érméket a császárkorban intenzíven használták propagandacélokra, az egyes császárok győzelmeit, egyes provinciákban tett látogatásait, családi és vallási eseményeit örökítették meg rajtuk.
Gyakori rövidítése a HS (eredetileg IIS).
A sestertius szó (eredetileg semis-tertius) harmadfelet (2 ½) jelent, ami az assal szembeni eredeti értékaránya. A kifejezés a semis (’fél’) és a tertius (’harmadik’) összetételből származik, és együtt jelentése: a harmadik fél (az 1½ a második fél, vagyis másfél).
Galéria
Fordítás
Források An early (211/10 CE) Sestertius at the American Numismatic Society (numismatics.org:1975.134.7) An Augustan Sestertius from an Asian Mint (numismatics.org:2006.21.9) Sestertius issued by Caligula in memory of his mother Agrippina the Elder (numismatics.org:1952.81.2) How much is a sestertius? (roger-pearse.com)
Kategória:Római gazdaság Kategória:Történelmi pénzegységek