Donja Pecka () falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 58, közúton 86 km-re, községközpontjától légvonalban 19, közúton 30 km-re délnyugatra, a Dinári-hegységben, Szana forrásvidéke felett, 570 méteres magasságban az M 15-ös Mrkonjić Grad és Glamoč közötti főúttól nyugatra fekszik. A Ćojderova glavica környékén számos kis település található, amelyek a mai Donja és Gornja Pecka településeket alkotják. A falvak az egyik oldalon a Čelinka, a Ravne greda és a Crvene stijene, a másik oldalon a Gradina, Babina és Čenić greda nevű hegyekkel határosak. A településen átfolyik a Korana folyó, amelybe Ćojderova glavicából mintegy ötven forrás vize ömlik. A három forrás mellett a Korana a második ág, amely a Szanát alkotja.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb10820Bosnyák00Horvát00Jugoszláv02Egyéb00Összesen10822
Története A 3. században itt, a Salona - Servitium (Bosanska Gradiška) út (melyet később Turmanski putnak neveztek) mentén volt egy Sarnade nevű római város. Sarnada létezése összefügg az 530-as szalonikai zsinat határozatával is, melyet a város plébánosa, azaz a sarnadai plébánia főpapja is aláírt. A plébánia ekkor a sziszeki egyházmegyéhez tartozott.Ivo Bojanovski, Akadenija nauka i umjetnosti Bosne i Hercegovine, 1988 - BOSNA I HERCEGOVINA U ANTIČKO DOBA A középkorban szász bányászok dolgoztak itt, amit az itt talált salakmaradványok és fémdarabok tanúsítanak.
A település Pecka nevéről számos legenda kering. Az egyik változat szerint valamikor itt téglát égettek, innen a Pecka név. Egy másik magyarázat szerint a szerbiai hasonló nevű faluból érkeztek ide telepesek, végül a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a falu nevéhez Szent Petka kultuszának tisztelete fűződik. Úgy tartják, hogy a mai templom egy középkori templom alapjaira épült, mert az 1517-ből származó török defter szerint Peckán volt egy kolostor, ahol szerzetesekről emlékeznek meg. A török feljegyzések szerint a 16. század közepén, a kolostor élén egy Max nevű szerzetes és egy Jovan nevű pap állt. A helyi folklórban és a költészetben is megtalálható a peckai középkori ortodox templom emléke.Ševo, Ljiljana (2002). Pravoslavne crkve i manastiri u Bosni i Hercegovini do 1878. godine. Banjaluka.
Peckát a török okiratok még Kozara néven említik. Az 1879-es osztrák-magyar népszámlálás szerint Pecka községnek összesen csaknem kétezer lakosa volt, külön Dolnja Pecka településnek pedig 53 háza és 374 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o. A Trbovo dol alatt található a Szana folyó három forrása. A hely természet adta védelem alatt állt, mert nincsenek bekötőutak, és a terep kialakítása olyan, hogy hosszú ideig nem történt urbanizáció. 1910-ben a településnek 67 háza és 441 ortodox szerb lakosa volt.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 308. o. 1921-ben az akkor egységes Peckában 424 házat és 2476 lakost számláltak.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 140. o. Az első általános iskola a múlt század harmincas éveiben nyílt meg egy magánházban.
A mini erőmű építése 2014 elején kezdődött meg. A folyó tisztaságának megőrzése érdekében Donji Vrbljaniban megalakult a Szana Védelméért Koalíció, amely 23 civil szervezetből áll Ribnik önkormányzata vezetésével, amelyen keresztül a későbbiekben átfolyik a Sana. Az említett Összefogás érvelése az, hogy a Mednai Erőmű Szana folyón való megépülése által végül realizálódó haszon közel sem éri el az okozott környezeti károkat.
Nevezetességei Szent Illés próféta tiszteletére szentelt 1858-ból származó templomát 2006-ban restaurálták. A templom egy 15. századi monostor helyére épült. A peckai Illés próféta templom egyhajós épület, ötszögű apszissal. A jelenlegi templomot Bodo Simić, a Bugojnótól nem messze fekvő Čipuljići falu kereskedője építtette. A templomkapu felett egy felirat olvasható, hogy a templom 1858-ban, a harangtorony pedig később épült. A templom falain nagyszámú, faragott rozettával és geometrikus díszítéssel díszített ablak látható. A templombelső a hajó és az oltár részében íves végű oszlopokkal, a padlózat kőlapokkal van megerősítve. Római település maradványai a Kruševljaka-patak bal partján emelkedő magaslaton, nagy területen szétszórt téglatöredékekkel. A lelőhelyen egy Jupiternek szentelt oltárt, kőből készített urnákat és feliratos sírköveket találtak. A peckai Velika Čelinka lelőhelyen 1952-ben véletlenül egy kora középkori fecskefark típusú nyílvesszőre bukkantak.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Mrkonjić Grad község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései