Gornji Baraći () falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 53, közúton 83 km-re, községközpontjától légvonalban 13, közúton 31 km-re délnyugatra, a Dinári-hegységben, a Mrkonjić Gradról Glamočra menő főúttól keletre, 778 méteres magasságban található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb31589Bosnyák00Horvát10Jugoszláv00Egyéb00Összesen31689
Története Az akkor még önállóan létező Barač község 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a községben 122 házat és 979 ortodox szerb lakost számláltak. A község Bogojević, Carevac, Grabež és Jakovljevići településeket foglalta magában.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 66. o. 1910-ben a községben 281 házat, 1768 ortodox szerb és 1 katolikus lakost számláltak. Ekkor Berići, Bogojevići, Carevac, Jakovljevići, Podgoje és Potkraj falvak tartoztak ide.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 306. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. 1921-ben 261 házat és 1636 lakost számláltak itt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 139. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek.
1963-ig Baraći önálló község volt, amelyet ekkor megszüntettek és Mrkonjić Grad községhez csatoltak. Baraći község 12 lakott helyből állt: Gerzovo, Gornja Pecka, Gornja Podgorja, Gornji Baraći, Donja Pecka, Donja Podgorja, Donji Baraći, Jasenovi Potoci, Medna, Mlinište, Trnovo és Ubovića Brdo. Ennek a községnek az 1961-es népszámlálás szerint 11 104 lakosa volt, ebből 11 048 (99,49%) szerb.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 316-an éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. Lakossága a horvát hadsereg közeledtére elmenekült. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került.
Nevezetességei Donji és Gornji Baraći között található Barač község Péter és Pál Szent Apostolok tiszteletére felszentelt ortodox temploma, mely egyhajós, keletelt épület, és amelynek harangtornya a nyugati homlokzat felett áll. A múlt század hatvanas éveiben újították fel először. Ezekben az években burkolták a hozzá vezető utat és díszítették a homlokzatát. Tőle keletre fekszik az ortodox temető. Minden év július 12-én liturgiát, ill. a Péter-Pál búcsut tartanak, amikor a környező városokból, falvakból összejönnek az innek elszármazott barátok, rokonok.
Jegyzetek
További információk Mrkonjić Grad község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései