Dél-Korea lakosságának demográfiai jellemzői közé tartozik a népsűrűség, az etnikai hovatartozás, az iskolázottsági szint, a lakosság egészségi állapota, a gazdasági helyzet, a vallási hovatartozás és a lakosság egyéb szempontjai. A közös nyelvet és különösen a faji hovatartozást a dél-koreaiak az identitás szempontjából fontosabb elemnek tekintik, mint az állampolgárságot.
2012 júniusában Dél-Korea lakossága elérte az 50 millió főt, 2016 végére pedig Dél-Korea népessége elérte a csúcsot, mintegy 51 millió fővel. Az utóbbi években azonban Dél-Korea teljes termékenységi rátája (TFR) meredeken zuhant, ami egyes kutatók szerint, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, az ország lakossága a 21. század végére körülbelül 28 millió főre fog zsugorodni.World Population Prospects 2019 by the United Nations, DESA, Population Division. 2018-ban a dél-koreai termékenység nemzetközi viták témájává vált, miután októberben mindössze 26 500 baba született, az egész évben pedig a becslések szerint 325 000 baba, aminek következtében az ország a világ legalacsonyabb születési arányszámát érte el. Dél-Korea drámai termékenységcsökkenésének további jeleként 2020-ban az országban több halálozást regisztráltak, mint születést, ami a modernkori feljegyzések kezdete óta először eredményezett népességcsökkenést.
Elemzők Dél-Korea alacsony születésszámból eredő népességcsökkenését az ország nagyfokú gazdasági egyenlőtlenségének tulajdonítják; beleértve a magas megélhetési költségeket, az OECD-tagországhoz képest alacsony béreket, a munkalehetőségek hiányát, valamint a növekvő lakhatási költségeket. Sok dél-koreai emiatt "Pokoli Csoszonnak" nevezi országát, és az utóbbi két generáció "Szampónak", illetve "N-po"-nak" tartja magát.. Dél-Koreában a legmagasabb az öngyilkossági ráta az OECD és a tágabb fejlett világ körében.
Dél-Koreában az elmúlt évszázadokban számos különböző ázsiai népesség vándorolt a Koreai-félszigetre, azonban kevesen maradtak tartósan. Dél-Korea rendkívül homogén nemzet, de az elmúlt évtizedekben számos külföldi lakos (4,9%) lett az otthona, míg Észak-Koreában nem tapasztalható ez a tendencia. Sokan közülük azonban külföldi állampolgársággal rendelkező etnikai koreaiak. Sok Kínából, a posztszovjet államokból, az Egyesült Államokból és Japánból származó lakos valójában hazatelepült etnikai koreaiak (a "tengerentúli koreaiak" megjelöléssel), akik megfelelhetnek a dél-koreai állampolgárság gyorsított megszerzésének kritériumainak. Például a Kínából (KNK) származó bevándorlók 56,5%-át a külföldi állampolgároknak, de a Koreában élő kínai állampolgárok mintegy 70%-a csoszonjok (조선족), koreai etnikumú KNK-állampolgárok. Mind Észak-, mind Dél-Korea a nemzetiséget vagy állampolgárságot egyetlen, homogén etnikai csoporthoz való tartozással és a "faj" politizált fogalmával teszi egyenlővé. Korea teljes lakosságát 78 millióra becsülik, amelybe Észak-Korea lakossága is beletartozik.
Népességének változása
Termékenységi ráta Az elmúlt 20 évben Dél-Korea a világ egyik legalacsonyabb termékenységi és házasságkötési szintjét regisztrálta. 2020-tól kezdve a világ legalacsonyabb teljes termékenységi rátával rendelkező országa, ez 2022-ben mindössze 0,72 volt a szükséges 2,1 helyett. Szöulban ez még alacsonyabb, 0,64, ami valószínűleg a legalacsonyabb szint a világon.
+Teljes termékenységi ráta (2000–napjainkig) Év Termékenységi ráta 2000 1,480 2001 1,309 2002 1,178 2003 1,191 2004 1,164 2005 1,085 2006 1,132 2007 1,259 2008 1,192 2009 1,149 2010 1,226 2011 1,244 2012 1,297 2013 1,187 2014 1,205 2015 1,239 2016 1,172 2017 1,052 2018 0,977 2019 0,918 2020 0,837 2021 0,808 2022 0,778 2023 0,72 2024 0,75
Az alacsony születési arányszámok elriasztják a dél-koreai orvosokat attól, hogy gyermekgyógyászatra jelentkezzenek, attól való félelmükben, hogy a területnek nincs jövője. A dél-koreai egészségbiztosítási struktúra miatt a gyermekgyógyászat különösen a volumenre támaszkodik, hogy kompenzálja az alacsony térítési arányokat. A szöuli gyermekgyógyászati intézmények száma 2018 és 2022 között 12,5 százalékkal csökkent, szemben a pszichiátriai klinikák 76,8 százalékos és az aneszteziológiai központok 41,2 százalékos növekedésével. Az olyan körülmények, mint a túlzsúfolt várótermek és a kórházi ágyak hiánya legalább egy gyermek halálához vezettek. A gyermekorvosi ellátáshoz való hozzájutás nehézségei miatt sok dél-koreai pár átgondolja a gyermekvállalást.
Jegyzetek
Megjegyzés
További információk Korean Statistical Information System South Korea: Balancing Labor Demand with Strict Controls, Park Young-bum, Migration Information Source, December 2004. HelpAge International HelpAge Korea (in Korean)
Kategória:Dél-Korea Kategória:Demográfia országok szerint Kategória:Ázsia demográfiája