Samuel Benjamin Harris amerikai filozófus, idegtudós, író és podcast műsorvezető. Munkái számos témát érintenek, többek között a racionalitást, a vallást, az etikát, a szabad akaratot, az idegtudományt, a meditációt, a pszichedelikus szereket, az elmefilozófiát, a politikát, a terrorizmust és a mesterséges intelligenciát. Harris a valláskritikájával vált ismertté, és az új ateizmusAz új ateizmus kifejezés a 20. és 21. századi ateista akadémikusok, írók, tudósok és filozófusok egy részének álláspontját írja le. „négy lovasának” egyikeként ismert Richard Dawkins, Christopher Hitchens és Daniel Dennett mellett.
Első könyve, The End of Faith (A hit vége; 2004) elnyerte a PEN/Martha Albrand Award for First Nonfiction díjat, és 33 hétig szerepelt a New York Times bestsellerlistáján. Azóta további hat könyvet írt: Letter to a Christian Nation (2006), The Moral Landscape: How Science Can Determine Human Values (2010), a Lying (2011) című hosszú esszé, a Free Will (2012), a Waking Up: A Guide to Spirituality Without Religion című könyv 2014-ben, valamint (Maajid Nawaz brit íróval közösen) az Islam and the Future of Tolerance: Dialogue (Az iszlám és a tolerancia jövője: Párbeszéd; 2015). Munkáit több mint 20 nyelvre fordították le. Egyes kritikusok szerint írásai iszlamofóbok."Sam Harris, the New Atheists, and anti-Muslim animus", The Guardian, April 3, 2013. Harris és támogatói azonban elutasítják ezt a jellemzést,Religion, Politics, Free Speech | Sam Harris | ACADEMIA | Rubin Report from the YouTube channel The Rubin Report, September 11, 2015. hozzátéve, hogy az ilyen címkézés a kritika elhallgattatására tett kísérlet."Atheists Richard Dawkins, Christopher Hitchens and Sam Harris face Islamophobia backlash", The Independent, April 13, 2013.
Számos neves személyiséggel vitázott Isten vagy vallás témájában, többek között William Lane Craiggel, Jordan Petersonnal, Rick Warrennel, Robert Wrighttal, Andrew Sullivannal, Cenk Uygurral, Reza Aslannal, David Wolpe-pal, Deepak Choprával, Ben Shapiróval és Peter Singerrel. Harris 2013 szeptembere óta vezeti a Making Sense podcastot (eredeti címe Waking Up), amelynek nagy hallgatósága van. 2018 körül úgy jellemezték, mint a marginalizált „renegát” értelmiségiek egyikét, bár Harris nem értett egyet ezzel a jellemzéssel. 2018 szeptemberében Harris kiadott egy meditációs alkalmazást, Waking Up: Guided Meditation címmel. A Mindfulness mozgalom egyik kiemelkedő alakjának is tartják, aki vallási meggyőződés nélkül népszerűsíti a meditációs gyakorlatokat.
Fiatalkora és iskolái Samuel Benjamin Harris 1967. április 9-én született a kaliforniai Los Angelesben.Current Biography, January 2012, Vol. 73, Issue 1, p. 37 A néhai Berkeley Harris színész, aki főleg westernfilmekben szerepelt, és Susan Harris (született Spivak) televíziós író és producer fia, aki többek között a Soap és The Golden Girls című sorozatokat készítette. Észak-Karolinában született apja kvéker származású, anyja zsidó, de nem vallásos.Samuels, David. May 29, 2012. Q&A: Sam Harris. Tablet. Retrieved: October 6, 2014. Szülei válása után, amikor kétéves volt, édesanyja nevelte fel. Harris azt állította, hogy neveltetése teljesen világi volt, és szülei ritkán beszéltek a vallásról, bár azt is kijelentette, hogy nem ateistaként nevelték.Sam Harris – Extended Interview; PBS: Religion & Ethics Newsweekly; January 5, 2007
Bár eredetileg angol szakos volt, Harris a Stanford Egyetemen egy MDMA-valA 3,4-metiléndioxi-N-metamfetamin (MDMA) pszichoaktív drog, amely az érzelmi közösség, az empátia vagy szimpátia élményét idézik elő. szerzett élménye után kezdett el érdeklődni a filozófiai kérdések iránt."Sam Harris." (2008). The Science Studio. Science Network. October 3, 2008. Transcript. Az élmény érdekelte őt, hogy talán drogok használata nélkül is képes lenne spirituális felismerésekre jutni. A Stanfordot a második évben, negyed évvel a pszichoaktív élménye után hagyta el, és Indiába és Nepálba látogatott, ahol a buddhista és hindu vallás tanítóitól,Segal, David (October 26, 2006). "Atheist Evangelist". The Washington Post. köztük Dilgo Khyentse-től meditációt tanult. Az 1990-es évek elején néhány hétig önkéntes őrként dolgozott a Dalai Láma biztonsági szolgálatában.
1997-ben, tizenegy tengerentúli év után Harris visszatért a Stanfordra, és 2000-ben filozófiából szerzett diplomát. Közvetlenül a szeptember 11-i támadások után kezdte el írni első könyvét, The End of Faith (A hit vége) címmel.
2009-ben szerzett doktori fokozatot kognitív idegtudományból a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen, funkcionális mágneses rezonanciás képalkotás (fMRI) segítségével kutatta a hit, a hitetlenség és a bizonytalanság idegi alapjait. Disszertációjának címe: The Moral Landscape: How Science Could Determine Human Values (Az erkölcsi táj: Hogyan határozhatja meg a tudomány az emberi értékeket?). Témavezetője Mark S. Cohen volt.
Munkássága Írás Harris írása filozófiával, idegtudományokkal és valláskritikával foglalkozik. A vallás (különösen az iszlám) bírálatai miatt vált ismertté, és az ateizmus négy lovasának („Four Horsemen of Atheism”) egyikeként írják le Richard Dawkins, Christopher Hitchens és Daniel Dennett mellett. Írt olyan kiadványoknak, mint a The New York Times, a Los Angeles Times, az Economist, a Times, a The Boston Globe és a The Atlantic. Harris öt könyve a New York Times bestsellerje volt, és írásait több mint 20 nyelvre fordították le. A The End of Faith (2004) 33 hétig maradt a The New York Times bestseller listáján.
Podcast 2013 szeptemberében Harris elkezdte kiadni a Waking Up podcastot (azóta a Making Sense nevet kapta). Az epizódok hossza változó, de gyakran több mint két órán át tartanak. A megjelenések nem a szokásos ütemterv szerint jelennek meg.
A podcast a tudománnyal és spiritualitással kapcsolatos témák széles skálájára összpontosít, beleértve a filozófiát, a vallást, az erkölcsöt, a szabad akaratot, az idegtudományt, a meditációt, a pszichedelikumokat és a mesterséges intelligenciát. Harris sokféle vendéggel készített interjút, köztük tudósokkal, filozófusokkal, spirituális tanítókkal és írókkal. Vendége volt többek között Jordan Peterson, Dan Dennett, Janna Levin, Peter Singer és David Chalmers.
Meditációs alkalmazás 2018 szeptemberében Harris kiadott egy meditációs tanfolyam alkalmazást, Waking Up with Sam Harris címmel. Az alkalmazás napi meditációkat; hosszú vezetett meditációkat; napi „pillanatokat” (rövid meditációkat és emlékeztetőket); beszélgetéseket a pszichológia, a meditáció, a filozófia, a pszichedelikus szerek és más tudományágak gondolkodóival; válogatott leckéket különböző témákról, például a Mind & Emotion, Free Will (Elme és érzelem, szabad akarat) és a Doing Good (Jót cselekedni); és még sok mást. Az alkalmazás felhasználói megismerkedhetnek a meditáció több fajtájával, mint például a mindfulness meditáció, a vipassanā-stílusú meditáció, a szeretet-kedvesség meditáció és a Dzogcsen.
2020 szeptemberében Harris bejelentette elkötelezettségét, hogy a Waking Up nyereségének legalább 10%-át kiemelkedően hatékony jótékonysági szervezeteknek adományozza, ezzel ő lett az első vállalat, amely aláírta a vállalatoknak szóló Giving What We Can (Adjuk, amit tudunk) ígéretet. Az ajánlat visszamenőleges hatályú volt, figyelembe véve az alkalmazás két évvel ezelőtti indulása óta elért nyereséget.
Társadalmi-vallási nézetei
Vallás Harris általában a vallás kritikusa, és az új ateista mozgalom vezető alakjának tartják. Harris különösen ellenzi az általa dogmatikus hitnek nevezett hitet, és azt mondja, hogy „Az, ha valaki úgy tesz, mintha olyan dolgokat tudna, amit nem tud, az a tudomány elárulása – és mégis ez a vallás éltető eleme.” Bár állítólag ellenzi a vallást. Harris úgy véli, hogy nem minden vallás egyenlőnek teremtetett. Harris gyakran hivatkozik a dzsainizmus erőszakmentes természetére, hogy szembeállítsa az iszlámmal,Don, Katherine (October 17, 2010). "'The Moral Landscape': Why science should shape morality." Salon. és azzal érvel, hogy a vallási doktrínák és a szentírások különbségei a vallás értékének fő mutatói.
2006 szeptemberében Harris vitatkozott Robert Wrighttal a vallási meggyőződés racionalitásáról.September 22, 2006 (a 90-minute debate). 2007-ben hosszas vitát folytatott Andrew Sullivan konzervatív kommentátorral a Beliefnet internetes fórumon.Harris, Sam; Sullivan, Andrew (January 16, 2007). "Is Religion 'Built Upon Lies'?" Beliefnet. 2007 áprilisában Harris Rick Warren evangélikus pásztorral vitázott a Newsweek magazinban.Harris, Sam; Warren, Rick (April 8, 2007). "Newsweek Poll: 90% Believe in God". Newsweek. Szintén 2007-ben vitázott David Wolpe rabbival. 2010-ben Harris csatlakozott Michael Shermerhez, hogy Deepak Choprával és Jean Houstonnal Isten jövőjéről vitázzon az ABC News Nightline által szervezett vitában. Harris 2011 áprilisában vitatkozott William Lane Craig keresztény filozófussal arról, hogy létezik-e objektív erkölcs Isten nélkül. 2018 júniusában és júliusában találkozott Jordan Peterson kanadai pszichológussal egy sor vitára a vallásról, különös tekintettel a vallási értékek és a tudományos tények kapcsolatára az igazság meghatározásában. Harris vitát folytatott Reza Aslan tudóssal.
2006-ban Harris úgy jellemezte az iszlámot, mint "csupa perem és semmi középpont", és a The End of Faith című könyvében azt írta, hogy "az iszlám doktrína [...] egyedülálló veszélyt jelent mindannyiunk számára", azzal érvelve, hogy a terrorizmus elleni küzdelem valójában az iszlám elleni háború. 2014-ben Harris kijelentette, hogy az iszlámot „különösen harciasnak és a civil diskurzus normáival szemben ellenségesnek” tartja, mivel szerinte „rossz eszmékről van szó, amelyeket rossz okokból tartanak, és amelyek rossz viselkedéshez vezetnek”. 2015-ben Harris és a világi iszlám aktivista Maajid Nawaz közösen írták meg Az iszlám és a tolerancia jövője (Islam and the Future of Tolerance) című könyvet. Ebben a könyvben Harris azzal érvel, hogy az iszlamofóbia szó egy „veszedelmes mém”, amely megakadályozza az iszlám fenyegetéséről szóló vitát. Harrist 2020-ban Jonathan Matusitz, a Közép-Floridai Egyetem docense "a dzsihádellenes baloldal bajnokának" minősítette.
Harris kritizálja az Egyesült Államok politikájában a keresztény jobboldalt is, és őket hibáztatja azért, mert a politikai figyelmet az „álproblémákra, például a melegházasságra” helyezik. Kritikus a liberális kereszténységgel szemben is – ahogyan azt például Paul Tillich teológiája képviseli –, amely szerinte a Bibliára alapozza hiedelmeit annak ellenére, hogy valójában a szekuláris modernitás befolyásolta. Kijelenti továbbá, hogy ezzel a liberális kereszténység retorikai fedezetet nyújt a fundamentalistáknak.
Hangsúlyozza, hogy nem minden vallás egyforma, és ha egy vallás a "béke vallásának" tekinthető, az nem az iszlám, hanem inkább a dzsainizmus, amely Indiában a buddhizmussal egy időben alakult ki, és a buddhizmus és az erőszakmentesség az alapvető doktrínája. Hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy valaki gyakorló dzsainista legyen, vegetáriánusnak és pacifistának kell lennie, a dzsain szerzetesek pedig még maszkot is viselnek, hogy ne lélegezzenek be semmilyen élőlényt. De rámutat, hogy még a dzsain vallásnak is megvannak a maga problémái, mivel a dzsainok bizonyos dolgokat elégtelen bizonyítékok alapján hisznek, ami bizonyos vallási dogmákhoz vezet.