Csont

A csont (latinul os, többes számban ossa) a gerincesekben megtalálható kemény szerv. A csontokat magasan mineralizált csontszövet alkotja. A csontváz a test alakját adja meg és védi azt a külső behatásokkal szemben. A csontrendszer (systema skeletale) az élő emberi test súlyának hozzávetőlegesen 10%-át kitevő része.

A csontváz Az emberi csontváz felépítésében a járulékos csontokat leszámítva mintegy 206 csont vesz részt. A csontokat a szervezetben az ízületeken keresztül szalagok és egyéb járulékos elemek egyesítik csontvázzá. A csontok kemény, szilárd és egyúttal rugalmas képletek. A csontok külső felszínét csonthártya (periosteum) borítja, a csontok belső üregét csontbelhártya (endosteum) béleli.

Alapvető funkciói meghatározza a test alakját és méreteit, annak belső szilárd vázát, az endoskeletont alkotja védelem – elhatárolja a különböző testüregeket (koponyaüreg, orrüreg, szájüreg, szemüreg, mellüreg, gerinccsatorna, kismedence), és a bennük lévő szerveket védi a külső hatásokkal szemben. Például a koponya csontjai védik az agyat vérképzés – a szivacsos csontvelőüregben található a vörös csontvelő, amely a vér sejtes elemeit képezi (a sárga csontvelő energiatároló zsírszövet) az emberi test mozgásának passzív szerve ásványi anyagok raktára – a csontban raktározódik a kalcium és a foszfor, ahonnan szükség esetén mobilizálódnak sav-bázis egyensúly – a csont képes különböző bázisok megkötésére vagy felszabadítására méregtelenítés – a nehézfémek gyors megkötésére képes, kivédve ezáltal káros hatásukat. Később kis, ártalmatlan mennyiségekben adja le.

A csontszövet összetétele A gerincesek csontjait a támasztószövetek csoportjába tartozó csontszövet építi fel. A csontok, illetve a csontszövet 40%-a víz, a száraz anyagban szervetlen (anorganikus) és a szerves (organikus) alkotórészek egyaránt szerepelnek: 35% a szerves rész: osteokollagén rostok (I-es típusú kollagén), osteocalcin (glikoprotein) és sialoprotein. 65% a szervetlen rész: ennek mintegy 85%-a hidroxilapatit (Ca10(PO4)6(OH)2) kalcium-karbonát, magnézium-karbonát, kova (szilícium-dioxid), alkáli sók stb.

A csont sejtes alkotórészei Csontképző sejtek (osteoblastok), a csont növekedésének és átépülésének a helyén fordulnak elő. Megfelelően szétágazó nyúlványrendszerük van, nagy mennyiségben állítják elő az ún. I-es típusú kollagént. Csontsejtek (osteocyták), tulajdonképpen a csontszövet belsejében rekedt osteoblastok. Tápanyagforgalmukat minden irányba kinyúló, nyúlványrendszerük biztosítja, ezek biztosítják a csontok ásványi anyagforgalmát is. Csontfaló sejtek (osteoclastok), a csontfelszívódás helyén fordulnak elő. Működésük következtében a csont felszínén (kimaródás) bemélyedés (Howship-féle lacuna) jön létre.

A csontok típusai Hosszú csöves csontok Lapos csontok Légtartalmú (pneumatikus) csontok Köbös vagy szabálytalan csontok

A csont alkalmazása bélyegkép|Régi csonteszközök

Ősidőktől fogva használ az ember csonteszközöket. Viszonylag könnyű megmunkálhatóságának köszönhetően gyakran díszíti is. Mára a műanyagnak köszönhetően sokat vesztett funkcionális jelentőségéből, de dísztárgyként napjainkban is kedvelik. Legértékesebbek az elefántcsontból készült tárgyak. Csontból készítenek enyvet is, ezt csontenyvnek nevezik.

Galéria

Kapcsolódó szócikkek Emberi test Az emberi csontok listája A csontok összeköttetései Csontváz

Források Tóth Mária, Dobosi Gábor, Bajnóczi Bernadett: Vértesszőlősi égett csontok analitikai vizsgálata Donáth Tibor: Anatómiai nevek: anatómiai, szövet- és fejlődéstani terminológia (Medicina Kiadó 2005) Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó 1967) Kiss Ferenc - Szentágothai János: Az ember anatómiájának atlasza (Medicina Kiadó 1959) Lenhossék Mihály: Az ember anatomiája (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest 1924) Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) .)

Kiegészítő irodalom

Külső hivatkozások

Csont

Źródło i licencja