Velika Rujiška (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 71, közúton 97 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 15 km-re délre, a Vojskova folyó felső folyásától keletre elterülő dombvidéken, 250 - 300 méteres tengerszint feletti magasságban található. Több, kis településből áll.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb168106Bosnyák20Horvát00Jugoszláv20Egyéb10Összesen173106
Története A Gradina, vagy másnéven Crkvina nevű régészeti lelőhely leleteinek tanúsága szerint itt már a vaskorban emberi település állt, melynek maradványaira a középkorban templomot építettek. A középkori település és temploma valószínűleg a 16. század első felében pusztult el, a térség ugyanis 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A 17. század végén Velika Rujiška a bosanski novi Cerić bégek birtoka volt, akik az oszmánok ottani kiűzése után érkeztek Szlavóniából ezekre a részekre. Velika Rujiškán felépítették a 19. század végéig fennálló tornyukat is. A 18. századtól a Cerićek a novszkai kapitányság kapitányaiként szolgáltak. Ennek a nemesi családnak 1361 jobbágytelepülése és 28 279 733 dunum földje volt Bosznia-Hercegovinában. 273-289. old.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként az akkor még egységes Rujiškán 137 házat és 887 ortodox szerb lakost számláltak.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei A Legszentebb Istenanya születése tiszteletére szentelt ortodox temploma. Gradina - őskori erődítmény és késő középkori templom maradványai. A szabálytalan platójú hegyen számos kerámiatöredék és vastárgy került elő, melyek korát a vaskorban határozták meg. A plató délkeleti részén egy épület csekély maradványait találták meg, melyet késő középkori templomként azonosítottak.
Jegyzetek
További információk Novi Grad község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései