Gornja Slabinja (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kostajnica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 66, közúton 84 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 8 km-re délkeletre, 330 – 380 méteres tengerszint feletti magasságban, a Gornji-fennsík területén fekszik. Dombos terület, melyet kisebb vízfolyások, erdők, tisztások szabdalnak. Ez a dombos terület erdőkben gazdag (melyből kiemelkednek a gesztenyeerdők). Falusias, szétszórt típusú település.„Студија интегрисаног развоја руралних подручја општине Костајница”,Еда – Агенција за развој предузећа и радна група за израду студије општине Костајница, новембар, 2012.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb154105Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb10Összesen154106
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Slabinja község részeként a településnek 133 háztartása és 867 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o. 1910-ben a Kostajnicai járásba tartozó Slabinja községben 126 háztartást, 985 ortodox szerb, 2 muszlim és 2 katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 174. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Slabinja községnek 145 háztartása és 1090 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 108. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kostajnica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság A terület fő gazdasági tevékenysége a mezőgazdaság. A földművelés (kukorica és búza) és az állattenyésztés (tehén és juh) mellett a gyümölcstermesztés (alma és málna) a meghatározó.
Sport Gornja Slabinja minden évben húsvéti húsvéti teremfoci tornát rendez.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Kostajnica község hivatalos oldala A város információs portálja
Kategória:A Banja Luka-i régió települései