Čirkin Polje (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 43, közúton 52 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 1 km-re keletre, 160 – 170 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Lényegében összenőtt a várossal. Urije felé a határt a Bikarevića patak és a Kozarska utca jelenti, Svalétől a Milan Vrhovac utca, Orlovcitól pedig az Omladinski út határolja el.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb16232431Bosnyák2913Horvát9955Jugoszláv1724Egyéb7358Összesen19962561
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a római korban is laktak emberek. Az Urijéből – Čirkin Poljéra vezető út közelében római település maradványai találhatók. Ezen a helyen, melyek a helyiek Crkvinának neveztek, a középkorban monostort építettek, mely az 1683-1699-es osztrák-török háborúban pusztult el.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a községben 33 háztartást, 161 ortodox szerb, 46 katolikus és 2 görög katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 34 háztartása és 208 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1942 májusában Tito partizánjai behatoltak Prijedorba, és ezzel megkezdődött a gyilkosságok sorozata ebben a városban. Kevesebb mint egy hónap alatt a partizánok 229 prijedori polgárt, a városban és környékén pedig összesen több mint 400 civilt öltek meg oly módon, hogy letartóztatták, őrizetbe vették és a rendőrség börtönében tartották fogva őket. Ezután a foglyokat egyenként állították a partizán forradalmi bíróság elé, és sorra ítélték halálra. A partizánok a Prijedortól három kilométerre a Kozara-hegység felé eső Čirkin Poljéhez tartozó, Pašinac falucska közelében levő Glavica nevű helyen lőtték le az elítélteket és négy, azóta feltárt tömegsírba dobták őket.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A víz és csatornahálózat az 1970-es években épült ki. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Kereskedelem Prijedor Čirkin Polje felőli bejáratánál, az útkereszteződésben található a "Vilako" (VILA Co) nevű nagypiac.
Egészségügy A településen van egy egészségügyi központ, amelyben a „Dr. Mladen Stojanović” általános kórház is működik, amely egyben az egyetlen kórház Prijedorban.
Nevezetességei Čirkin Polje és Orlovača község határán található a Miloševac szerb ortodox monostor. A monostor még épülőfélben van, de középkori előzményei vannak, melyet a régészeti kutatások fedeztek fel.Manastiri u Republici Srpskoj i Bosni i Hercegovini A középkori kolostor az 1683-1699-es osztrák-török háború során pusztult el. A lerombolt kolostor helyén temető alakult ki. Banja Luka püspöke, Jefrem kezdeményezésére 2018 augusztusában kezdődött meg a kolostor újjáépítése. A bizánci stílusban épülő épület méretei 28x18 méter, így a Miloševac monostor jelenleg a legnagyobb kolostor a Banja Luka egyházmegyében, és elkészülte után az egyik legszebb és legnagyobb kolostor lesz a szerb ortodox egyházban. Crkvina – Az Urijéből – Čirkin Poljéra vezető út közelében római település maradványai találhatók. A római romokon később temető létesült.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Prijedor város hivatalos oldala Prijedor város információs portálja Prijedor24.com
Kategória:A Banja Luka-i régió települései