A szegedi Egyetemi Füvészkert (avagy SZTE Füvészkert) Szeged botanikus kertje, mely alapításától a Szegedi Tudományegyetem különleges (a kari szervezetbe nem tartozó) oktatási egységeként Újszegeden, a Lövölde utca 42. alatt működik. Elődje az 1872-ben, Kolozsvárott alapított botanikus kert,mely a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem tulajdonában volt. 1922 óta található jelenlegi helyén.
A kert 1989 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. Alapterülete 17,2 hektár, amelyen 5000 növényfajt és fajtát mutat be. A kert az oktatás, kutatás, ismeretterjesztés mellett pihenőhelyként is funkciónál. Látogatását megkönnyíti az is, hogy tömegközlekedéssel jól megközelíthető. A kert talán legfőbb nevezetessége az országban egyedül telelő indiai lótusz, de büszkeségei közé tartoznak az európai viszonylatban jelentős kaktuszgyűjteménye ,amelynek egyik példánya Kossuth Lajos torinói kertjéből származik.
Megközelítése A terület közlekedési eszközzel jól megközelíthető. A 70-es busszal a Lövölde utcán elhelyezkedő Újszeged, Füvészkert végállomástól 350 méterre található az intézmény bejárata.
Története
A kolozsvári botanikus kert
1872 és 1921 között az egyetemnek Kolozsvárott is volt botanikus kertje. Az alapítás Mikó Imre nevéhez köthető, aki nyári villájának parkját adta át az egyetem részére.
A két világháború között bélyegkép|Győrffy István, a szegedi botanikus kert első igazgatója (1922 - 1940) A kolozsvári egyetem 1921-es Szegedre történő átköltözéssel nagyarányú építkezésekre volt szükség. A debreceni egyetem mintája alapján eredetileg az Újszeged városrészen, a ligettől északra található körút és töltés közötti részre szerették volna a klinikákat, valamint az egyetemi városrészt elhelyezni. Ez költségvetési és katonai szempontok miatt végül nem teljesen valósult meg.
1922-ben a város 20 kataszteri hold szántóföldet ajánlott fel az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. Az intézet első igazgatója, Győrffy István 1925 és 1932 között számos fejlesztést hajtott végre: megkezdte a növények betelepítését, egy ártézi kút és növénynevelő üvegház létesítését, valamint egy mesterséges tavat is létrehozott. 1932-ben az óföldeáki Návay-kastély kertjéből hozatta el az első india lótusz töveket.
Greguss Pál lévén jött létre a rózsakert, sziklakert, arborétum létesítése, valamint a rendszertani alapú növénygyűjtemény felállítása. Az ő nevéhez köthető a szecsuáni (délkínai) ősfenyő betelepítése.
A második világháború után bélyegkép|Greguss Pál, az intézmény második igazgatója 1940 és 1965 között 1952 és 1958 között épült a trópusi haszon-növények bemutatását célzó üvegházak. Horváth Imre igazgatósága idején a füvészkertben berendezte a növénytársulásokat, valamint kutatási célokra létesített egy fitotron épületet. Ekkor a kert területe ekkor 10 hektárral növekedett. Az üvegházak bővítését három (télen) fóliával fedett házzal érte el. A füvészkertet további korszerűsítések követték (központi fűtés, szilárd burkolatú utak, térvilágítás, városi vezetések víz bevezetése). Simoncsics Pál, majd Gulyás Sándor alatt újították fel a rózsakertet, hozták létre az évelő növények gyűjteményét. 1992-ben, a füvészkert fennállásának 70. évfordulója alkalmából egy székelykapu került a bejárat elé.
Mihalik Erzsébet igazgatósága (1996-2013) alatt az intézet feladatellátási körei is bővültek. 2006-től kezdődően a szegedi fővészkert bekapcsolódott különböző szaporodásbiológiai kutatásokba, a környezeti nevelés révén pedig óvodás és iskolás csoportoknak szerveznek tematikus foglalkozásokat, táborokat. A látogatok részére a jeles napokon rendezvényeket szerveznek.
A botanikus kert területén korszerűsítették a növényszaporító ház, fitotron épületét, átalakították a fedett házakat üvegházzá. A terület pedig bővült tanyaudvarral, diorámával és gyógynövény-, fűszerkerttel. 2013-ban pedig lepkebarát kert és méhészeti bemutató is bővítette a látnivalókat.
Napjainkban Németh Anikó igazgató vezérletével újabb bővüléseken esett át a helység. 2014-ben átadták a trópusi üvegházat, valamint a kaktuszgyűjtemény is ekkortól vált látogathatóvá. 2015-ben japánkerttel, 2016-ban lepkeházzal bővült a látnivalók száma. A 2020-as években pedig orchideaház is épült.
Igazgatóinak listája
Győrffy István (1922 - 1940) Greguss Pál (1940 - 1965) Horváth Imre (1965 - 1979) Simoncsics Pál (1979 - 1982) Gulyás Sándor (1982 - 1996) Mihalik Erzsébet (1996 - 2013) Németh Anikó (2013 óta)
Gyűjteményei A Füvészkert kiemelt természetvédelmi feladata a veszélyeztetett, védett növények megőrzése és mesterséges szaporítása visszatelepítési kísérletekkel.
Bemutató helyek
A szabadtérben gondozott növények mellett sokat tartanak üvegházakban. A fontosabbak:
Park: élő kövületek bemutatóhelye, a Közép-Európában egyedüli indiai lótusz állomány, rózsakert és gyógynövénykert helye. Sok üvegház is található itt, ahol közel 800 egzotikus növényfaj kap helyet. Arborétum: fák és cserjék bemutatóhelyei Társulások: a hazai erdőtársulásainak és cserjéinek bemutató erdőfoltok, a haszonnövények és rendszertani gyűjtemény, valamint a tanyaudvar helye.
A Füvészkertben előforduló növények listája
Arborétum
tobozdió kaukázusi szárnyasdió pekándió keleti gyertyán dauriai nyír tatár loncok bordáskérgű loncok japán som judásfa lepényfa tatárjuhar háromerű juhar vörösjuhar gyöngyvesszők berkenyék almafélék szilvafélék galagonyák vadrózsák kínai szil borostyán
Egynyári gyűjtemény
Kleopátra tűje szárnyalt díszdohány torrénia törpe lobélia rézvirágok kúpvirágok kerti pillangóvirág büdöskék skarlátpiros zsálya kerti petúniák kerti begóniák nebáncsvirágok dáliák virágcsalánok
Élő kövületek
szecsuáni ősfenyő hegyi mamutfenyő tengerparti mamutfenyő páfrányfenyő chilei araukária wollemi fenyő
Évelő gyűjtemény
ajakosok cickafark kis-ázsiai macskahere zsályák nyuszifül gamandor gyíkfű indás infű fűzésre díszcsorba üstökös fáklyaliliom őszirózsák
Fűszer- és gyógynövénykert
macskagyökér komló orbáncfű bíbor kasvirág kínai kúszómagnólia körömvirág bojtorján árnika fekete nadálytő orvosi ziliz orvosi pemetefű martilapu lándzsás útifű ánizs édeskömény benedekfű erdei gyömbérgyökér máriatövis babér kapor rozmaring koriander piros gyűszűvirág májusi gyöngyvirág őszi kikerics foltos bürök nadragulya bolondító beléndek mandragóra homoktövis godzsi havasi eukaliptusz kínai tüskéssárgafa húsos som fekete bodza barátcserje francia és angol levendula
Japánkert
lótuszok jegenyefenyő mocsáriciprus tiszafa lilaakác ötlevelű akébia japán kúszóhortenzia japán kövérke gyöngyikés gyepliliom laposszárú kígyószakál hortenzia struccpáfrány ujjas juhar japán szellőrózsa japán kajszi japán díszcseresznyék japán dérbabér japán babérsom szentfa japán sarlófenyő japán erdeifenyő
Kaktusz- és pozsgásház
fügekaktuszok oszlopkaktuszok kutyatejfélék kavicsnövények aolék agavék muskátlik korallvirágok viaszvirágok dögvirágok kristályvirágok
Kultúrnövények gyűjteménye
manióka táró batáta valódi jamszgyökér Jób könnye egynyári teozinte opár gyöngye malabári spenót új-zélandi spenót zergeszarv okra articsóka cukornád olajpálma olajfa ricinus szezám földimogyoró len kender juta rostbanán szizál gyapot szivacstök szurokfű körömvirág aranyvessző csalán festő pipitér közönséges dohány fekete bodza indigó festőcsülleng
Lótuszos tó
indiai lótusz tőzegpáfrány óriási zsurló fehér tündérrózsa
Mediterrán és szubtrópusi ház
babér leander mirtusz kapri szentjánoskenyérfa datolyapálmák legyezőpálmák mandarin narancs citrom óriáscitrom cédra kaffir lime kumquat ezüst akácia zsurlóképű kazuárfa kefevirág araukáriák szarkofágfa japán naspolya murvafürt gránátalma selyemmirtusz kínai kenderpálma magnólia
Nyitvatermő gyűjtemény
borókák páfrányfenyő lucfenyők selyemfenyők cérdrusok közönséges ősfenyő havasi törpefenyő gyantástűjű szálkásfenyő
Orchideaház
vénuszpapucs vanília lepkeorchideák mozgóajkú orchideák bugakosborok vandák árvácska orchideák ékszerorchideák lepkekosborok ökörfej orchideák
Páfrányház
szobapáfrány vénuszfodorkák madárfészekpáfrány szarvasagancspáfrány elevenszülő fodorka édesgyökerű páfrányok csipkeharasztok
Rendszertani gyűjtemény
konkoly búzavirág pipacs bolondító beléndek herefélék csalán útifüvek
Növénytani kutatások A Füvészkertben 2000-es évek óta vannak természetvédelmi vonatkozású kutatások. 2006 és 2011 között a Kiskunsági Nemzeti Park LIFE-Nature projektjébe bekapcsolódva ex suit (élhelytől távoli) növényszaporítást hajtott végre tartós szegfű faj esetében. 2011 óta a Körös-Maros Nemzeti Parkkal is hasonló együttműködés zajlik. Emellett a botanikus kert szaporodásbiológiai vizsgálatokat folytat a tavaszi kankalin, szártalan kankalin, szibériai nőszirom, orvosi kálmos és báránypirosító növényfajokon.
Galéria
Jegyzetek
További információk A szegedi füvészkert honlapja
Kategória:Magyarország botanikus kertjei Kategória:Szeged 20. századi építményei Kategória:Szegedi Tudományegyetem Kategória:Magyarország természetvédelmi területei