bélyegkép|Sírja, 2008 körül Fridli Rezső (Farád, 1885. június 7. – Budapest, 1947. szeptember 2.) okleveles gyógyszerész, vegyész, bölcsészdoktor, egyetemi magántanár, az Országos Bírósági Vegyészeti Intézet igazgatója.
Élete Apja Fridli Lajos csizmadiamester, anyja Hermann Terézia.
Középiskolai tanulmányait a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte (1896–1903). A Budapesti Tudományegyetemen 1905-ben vegyészi oklevelet szerzett.
1907-től a Than Károly – s a professzor halála után (1908) a Winkler Lajos – által vezetett I. sz. Kémiai Intézet ösztöndíjas vegyésznövendéke volt. 1911-ben bölcsészdoktorrá avatták.
Az első világháborúban előbb frontszolgálatot teljesített, majd a Fémközponthoz került, ahol vegyi elemzéseket végzett. Leszerelése után visszatért az I. sz. Kémiai Intézethez, ahol 1925-ig dolgozott. Ez idő alatt a középiskolai tanári, valamint a gyógyszerészi oklevelet (1922) is elnyerte.
Elsők között lépett be az 1924-ben megalakult Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságba. 1925-tól az Országos Bírósági Vegyészeti Intézetet vezette. 1939-ben a Toxikus vegyületek meghatározása bűnügyi esetekben című tárgykörből egyetemi magántanárrá habilitálták.Gyógyszerészi Közlöny, 1939. április 22. (55. évfolyam, 16. szám) Ugyanebben az évben megkapta az országos bírósági fővegyészi címet.Igazságügyi Közlöny, 1939. július 31. (48. évfolyam, 7. szám) Tagja volt a Törvényszéki Orvosi Vizsgálóbizottságnak.
Széleskörű szakirodalmi működést fejtett ki, munkássága főleg a toxikológia körében mozgott. Többször részesült legfelsőbb dicsérő elismerésben. Számos tudományos társaság tagja volt.
Halálát hasüregi rák okozta. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben található.
Családja Felesége Marschall Vilma Friderika bárónő (1894. április 15. – ?), br. Marschall János és Krachet Ilona lánya volt, akivel 1912. február 3-án Rákospalotán kötött házasságot. Lánya Fridli Mária Angyalka (1921–1960).
Főbb művei A carbonylsulfid hődisszociációjáról. Bölcsészdoktori értekezés. Budapest, 1911 Thalliumacetát okozta halálos kimenetelű mérgezési eset ismertetése. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1928 A törvényszéki kémia fontosabb vizsgáló módszereinek rövid ismertetése. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1930. 283 Barnaszénkátrányolajok kreozottartalmának (savanyúolaj) meghatározásáról. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1934, 40) Barnaszénkátrányolajok savanyúolajtartalmának meghatározásáról. Raffay Bélával. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1935, 41) Az arzénről. Gyógyszerészeti Szemle, 1939. 531-587 Dr. Felletár Emil emlékezete. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1943. 229
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Magyar vegyészmérnökök Kategória:Magyar gyógyszerészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1885-ben született személyek Kategória:1947-ben elhunyt személyek Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Rákban elhunyt személyek