Heerlen (holland kiejtés: [ˈɦeːrlə(n)]; limburgi: Heële [ˈɦeə˦lə]) város Limburg tartomány délkeleti részén. A település a Parkstad Limburg városi régió része, amely nyolc községet foglal magában, és mintegy 250 000 lakosnak ad otthont. Heerlen a tartomány harmadik legnagyobb városa, Maastrichttól keletre, Aachentől észak-nyugatra található.
Történelem Heerlen története a római korig nyúlik vissza, amikor Coriovallum néven katonai települést alapítottak itt. A város központjában található római fürdőkomplexum,Rottluff F.: Neue Warmepumpenanlage im Besucherbergwerk Zinngrube Ehrenfriedersdorf. Geotermische Energie, No. 21, 8-11.o., Geeste, 1998 a Thermenmuseum, amelyet 1940-ben tártak fel,Malolepszy Z.: Low temperature, man-made geothermal reservoirs in abandoned workings of underground mines. Proceedings of 28 th Workshop on Geothermal reservoir Engineering, Stanford University, 259-265.o. 2003 jelentős régészeti lelet ebből az időszakból. A középkorban Heerlen a Land van Herle nevű terület központja volt, és a 19. század végéig főként agrárjellegű maradt. A 20. század elején a szénbányászat jelentős iparággá vált a térségben, ami gyors népességnövekedést eredményezett.Gemeente Heerlen, 29. Juli 2018 (holland)
https://www.heerlen.nl/buurten.html Az 1960-as évekre azonban a bányák bezártak, és a város gazdasági szerkezetváltáson ment keresztül.Richard Exaltus: Opgraving Heerlen-Schelsberg 1998. RAAP-rapport, Amsterdam 2000.
Gazdaság és infrastruktúra A bányászat megszűnése után Heerlen gazdasága diverzifikálódott. A városban található Európa legnagyobb bútoráruháza, valamint itt nyílt meg 2008-ban a világ első bányavíz-erőműve, amely 200 otthon és több kereskedelmi létesítmény fűtését és hűtését biztosította. Heerlen fontos közlekedési csomópont, három vasútállomása van: a Heerlen vasútállomás, a Heerlen Woonboulevard vasútállomás és a Heerlen de Kissel vasútállomás. Vasúti összeköttetéssel rendelkezik Eindhoven, Utrecht, Amszterdam, Maastricht és Aachen felé.
Kultúra és nevezetességek A város legismertebb építésze Frits Peutz, akinek legismertebb alkotása a Glaspaleis (Üvegpalota), amely a 20. század egyik legjelentősebb modernista épülete Hollandiában. Heerlenben található továbbá a Pancratius-templom, egy 12. századi román stílusú templom, valamint a Schelmentoren, egy középkori börtöntorony. A városban számos múzeum és kulturális intézmény működik, például a Thermenmuseum, amely a római kori leleteket mutatja be. Heerlen gazdag történelme és kulturális öröksége mellett modern létesítményeivel és intézményeivel is büszkélkedhet, fontos szerepet tölt be Limburg tartomány életében.
Az utcai művészet fővárosa 2007 óta Heerlen Hollandia utcaművészetének, streetartjának fővárosává fejlődött, elsősorban a Street Art Heerlen és a Heerlen Murals alapítványoknak, valamint számos elkötelezett polgárnak és vállalatnak köszönhetően. Eddig mintegy 70 graffitit vagy falfestményt készítettek helyi és nemzetközi művészek, és ez a szám folyamatosan növekszik. Rendszeresen tartanak vezetett túrákat a városban gyalogosan és kerékpárral. A mára megszűnt szénbányászatot is tematizálják néhány műalkotáson. A Streetartcities digitális platform lehetővé teszi, hogy a városba látogatók, akik az utcai művészet iránt érdeklődnek, szöveges fájlok segítségével éjjel-nappal maguk találják meg a képekkel ellátott helyeket, egyben magyarázatokat olvashatnak a művészekről és az alkotásokról. bélyegkép|263px|Szent Pankratius templom
Oktatás és egészségügy Heerlenben található a Zuyd Hogeschool, az alkalmazott tudományok egyeteme, valamint a Nyitott Egyetem (Open Universiteit), amely távoktatási programokat kínál. Az egészségügyi ellátást a Zuyderland Medisch Centrum biztosítja, amely a régió egyik legnagyobb kórháza.
A város híres szülöttei A város számos híres személyiség szülőhelye, többek között Jo Coenen építészé, Frans Timmermans politikusé és Simone Simonsé, az Epica együttes énekesnője,
továbbá Peter Baumanns (1935–2023) filozófus, professor emeritus Thomas Bernhard (1931–1989) osztrák író, Heerlenben született. Dennis Braunsdorf (1988 –) német-holland zeneszerző és zenei technológia kutató. Roel Brouwers (1981 –) labdarúgó. Robert Crumbach (1962 –) német munkaügyi bíró és politikus. Carine Crutzen (1961 –) színésznő. Paul Damjakob (1939 –) német orgonaművész. Johan Michiel Dautzenberg (1808–1869), költő. Jef Diederen (1920–2009) festő, grafikusművész. Hadassah Emmerich (1974 –) festőművész. Maximilian von Fürstenberg bíboros (1904–1988) vatikáni diplomata és kúriai bíboros. Agnes Giebel (1921–2017) német szoprán énekesnő. Pé Hawinkels (1942–1977) költő, mesemondó. Robert de la Haye (1965 –) színész. Leo Herberghs (1924–2019) tudós, költő, újságíró. Remy van Heugten (1976 –) filmrendező és forgatókönyvíró. Theo Jung (1981 –) történész Xavier Maassen (1980 –) autóversenyző. Fernando Ricksen (1976–2019), labdarúgó. Jo Ritzen (1945 –) politikus, közgazdász. Hendrikus Smeets (1960–2023) Roermond római katolikus püspöke. Ildefons Vanderheyden (1926–2020) római katolikus teológus és filozófus.
Képgaléria
Kapcsolódó szócikkek Heerlen vasútállomás Heerlen Woonboulevard vasútállomás Heerlen de Kissel vasútállomás Maastricht Limburg Limburg (Belgium) Limburgi Hercegség Limburgi nyelv Aachen Aacheni magyar kápolna
Jegyzetek
Források Heerlen város hivatalos honlapja Thermenmuseum Heerlen
Kategória:Limburg tartomány Kategória:Limburg (Hollandia) települései Kategória:Limburg (Hollandia) községei