Sonny Terry, amerikai blues- és folkzenész, énekes, szájharmonikás.
Pályafutása
Sonny Terry Saunders Terrell néven született Greensboróban, Georgia államban. 16 éves korában két különböző balesetben elveszítette látását. Apja megtanította szájharmonikázni. Úgy döntött, hogy bluesénekes és profi szájharmonikás lesz. A durhami utcasarkokon játszott. 1934-ben találkozott Blind Boy Fullerrel, a bluesgitárossal és énekessel. Fuller rávette, hogy költözzön Durhambe, ahol együtt léphetnek fel. A duó népszerű helyi látványosság lett.
1937-ben New Yorkban a Vocalion Records felvételeket készített velük. A következő évben Terryt meghívta John Hammond a Spirituals to Swing egy koncertjére, New Yorkba.
Miután visszatért Durhambe, továbbra is Fullerrel lépett fel. Találkozott leendő partnerével, Brownie McGhee gitáros énekessel. Terry és McGhee együtt lépett fel.
Fuller 1941-es halála később vált véglegessé a kapcsolat. New Yorkban ketten, külön-külön és együtt is felléptek. Összebarátkoztak olyan folklegendákkal, mint Leadbelly, Woody Guthrie és Pete Seeger.
1946-ban Terry a „Finian's Rainbow” című Broadway produkció szereplőgárdájának tagja lett. Az 1950-es évek közepén csatlakozott a "Cat On A Hot Tin Roof" szereplőgárdájához.
Terry és McGhee turnézni kezdett New Yorkon kívül is. A duó turnézásai és lemezfelvételei folk- és blues körökben ismertté váltak. A '60-as évek elején jelentős folk- és bluesfesztiválokon lépett fel világszerte.
Terry Harry Belafonteval is dolgozott. Turnéi voltak Európa, Ausztrália és Új-Zéland számos vidékén. Ezidőben feszültségek és személyes problémák megviselték Terry és McGhee együttműködését.
A gitáros Johnny Winter összehozott egy csapatot, amelyben Willie Dixon is benne volt.
Sonny Terry a blues óriása volt – az egyik legismertebb és legbefolyásosabb bluesharmonikás. Jellegzetesen éles hangú akusztikus játékát többszáz zenész utánozta. 50 éves pályafutása során olyan szájharmonika stílust határozott meg, amely máig a blues hagyomány része. Terry és McGhee az első blueszenészek között voltak, akik eljutottak a nemzetközi közönséghez.
1986-ban hunyt el, ugyanabban az évben, amikor bekerült a Blues Hall of Famebe.
Diszkográfia
Songs for Victory: Music for Political Action (1944) Sonny Terry's Washboard Band (1955) Folk Songs of Sonny Terry and Brownie McGhee (1958) Sonny Terry & Brownie McGhee (1958) Blues with Big Bill Broonzy, Sonny Terry and Brownie McGhee (1959) Down South Summit Meetin' (1960), Brownie McGhee, Lightnin' Hopkins és Big Joe Williams Down Home Blues (1960), és Brownie McGhee Blues in My Soul (album, Brownie McGhee és Sonny Terry (1960) Brownie's Blues (1960), és Brownie McGhee Sonny's Story (1960) Last Night Blues (1960, 1961), és Lightnin' Hopkins Sonny Is King (1960/62 (1963), és Lightnin' Hopkins et Big Joe Williams Blues Hoot (1961, 1963) Sonny Terry and His Mouth Harp (1963) Chain Gang Special (1965) Brownie McGhee, Sonny Terry at The Bunkhouse Sing & Play (1966) Sonny Terry's New Sound: The Jawharp in Blues and Folk Music, és Brownie McGhee & J. C. Burris (1968) A Long Way from Home (1969) I Couldn't Believe My Eyes (1969, 1973) Sonny & Brownie (1973) Robbin' the Grave (1974) Whoopin’, és Johnny Winter, Willie Dixon (1984) Brownie McGhee and Sonny Terry Sing (1990) Whoopin' the Blues: The Capitol Recordings, 1947–1950 (1995)
Díjak
1986: Blues Hall of Fame
Jegyzetek
Források https://www.britannica.com/biography/Sonny-Terry https://www.alligator.com/artists/Sonny-Terry/ https://www.allmusic.com/artist/sonny-terry-mn0000039661#biography
Kategória:Amerikai dzsesszzenészek Kategória:1911-ben született személyek Kategória:1986-ban elhunyt személyek Kategória:Amerikai énekesek Kategória:Szájharmonikások