Nagy Ferenc (Köröstarcsa, 1939. szeptember 11. – Balatonföldvár, 2025. február 12.) tudománytörténész, tudományszervező, Bolyai-kutató.
Pályafutása Édesapja Nagy Ferenc magyar–történelemszakos tanár, aki Marosvásárhelyről származott, édesanyja Hőgye Piroska, aki Temesvárott nőtt fel; nagyszülei és dédszülei Erdélyben éltek. Testvérei Piroska, Győző, Pál, valamint S. Nagy István dalszövegíró.
Abban a gimnáziumban tanult, ahol édesapja tanított; innen az érettségi évében eltanácsolták, mert „tiszteletlenül beszélt egy tanárral” és „a kokárdát elfogadhatatlan alkalommal viselte”: 1956 emléknapján. Végül a Szent László gimnáziumban tette le az érettségit.
A tanulás mellett többféle munkát is végzett (például szenet lapátolt). Tagja volt egy zenekarnak, mellyel később több felkérést is kaptak előadásokra.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett jogászként, summa cum laude diplomával. Több helyen dolgozott jogtanácsosként, de végül a tudományokat választotta a jogi pálya helyett.
Leendő feleségével 15 évesen találkozott először, végül 1964-ben házasodtak össze. Egy gyermekük született (Réka). Feleségével 1994-ben váltak el, de kapcsolatuk továbbra is jó maradt.
Egy ideig a Bolyai János Alapítvány kuratóriumának ügyvezető alelnöke, illetve elnöke volt. Bolyai-díjas főszerkesztő, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettje.
Nevéhez fűződik az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) Tudomány- és Technikatörténeti Műhelyének létrejötte, illetve a MTA óvodája létrehozásának kezdeményezése (mely gyermekének óvodás korával esett egybe). Ő volt a Bay Zoltán Tudomány- és Technikatörténeti Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Bolyai János életművének kutatójaként sok publikációja, könyve jelent meg; 2001-ben tevékenységét Bolyai-díjjal jutalmazták.
Számos rendezvény főszervezője volt: „Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában” világkonferencia sorozat (MVA, MTA, BME, MTESZ; 1986); „A XXI. század sikeres Magyarországért” című tudós találkozók (2000); A „Nobel-díjas géniuszaink” kiadványához kapcsolódó első magyar Nobel kiállítás.
Baráti kapcsolatot tartott a külföldön élő Nobel díjas tudósokkal – Oláh György, Szent-Györgyi Albert, Békésy György, Harsányi János, Gábor Dénes, Hevesy György –, akikről több kiadványt írt és szerkesztett. Publikált Neumann Jánosról.
Sok évtizedes barátságban volt Kiss Csongorral, akivel számos rendezvényt és könyvet együtt alkottak meg; Nagy Ferenc sokszor úgy jellemezte kettőjük kapcsolatát, hogy „mi egy ember vagyunk”; míg Nagy volt a frontember, az energia, addig Kiss volt a biztos háttér, a nyugalom, kiegyensúlyozva a végeredményt. Kiss 2018-as halála komoly nyomott hagyott életén.
Díjai Pro Inventore díj, Magyar Feltalálók Egyesülete (MAFE), 1999 Bolyai-díj, 2001 Pro Universitas-díj, Óbudai Egyetem, 2012 Hevesi Gyula-emlékérem, Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, 1988 Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének [MTESZ] emlékplakettje ELTE Arany Oklevél „50 éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységének elismeréseként”, 2014 A Magyar Érdemrend lovagkeresztje, polgári tagozat, 2022
Könyvei
Szerkesztett kötetek
Tájékoztató füzetek és egyedi kiadványok
Jegyzetek
További információk
Kategória:1939-ben született személyek Kategória:2025-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar tudománytörténészek Kategória:A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettjei Kategória:Wikipédisták