Az első Magyar Játékfilmszemlét (MJFSZ) 1965. november 10. és 14. között rendezte meg Pécsett és Baranyában a Magyar Filmművészek Szövetsége és a Baranya megyei Tanács VB. művelődési osztálya, a Moziüzemi Vállalat támogatásával. A rendezvény, és egyben a társadalmi zsűri elnöki tisztére Palkó Sándort, a Baranya megyei tanács vb. elnökét kérték fel, társelnöknek Darvas József írót. A rendezvény nagydíját a Húsz óra, külön fődíját a Nehéz emberek, fődíját pedig megosztva A tizedes meg a többiek és az Így jöttem kapta.

A filmszemle A kísérleti jelleggel, egy későbbi rendszeres fesztivállá válás reményében indított rendezvény elsődleges célját a szakmai seregszemlén és a magyar filmek népszerűsítésén túl a szakmai és művészi körök, valamint a nagyközönség egymáshoz történő közelítésében, a tömegek ízlésnevelésében és filmkultúrájának emelésében jelölték meg. Ennek érdekében lehetőséget adtak a nézőknek, hogy részt vegyenek a nyertes film kiválasztásában, a vetítéseket követően a közönségtalálkozókat szerveztek, kísérőrendezvényként Bíró Yvette és Zsugán István „Mit kíván a közönség?” címmel nyilvános interjút készítettek filmrendezőkkel, illetve „Vád és védelem” címmel nyilvános vitát tartottak a szemlefilmekről, amelyben felcserélődtek a szerepek, a vádló szerepét a filmrendezők, a védőét a filmkritikusok töltötték be. Elhatározták egy országos filmklub-hálózat létrehozását, melyhez első lépéseként megalakították a Filmklubok Országos Szervezőbizottságát. A szemle idején több „filmrendezvényt” tartottak, így filmszakkönyveket, illetve játékfilmek alapjául szolgáló irodalmi alkotásokat (Húsz óra, Iszony) árusítottak, melyeket a jelenlévő szerzők dedikáltak. A filmek társadalomformáló erejének tudatában a politika is fontosnak tartotta a jelenlétet. A rendezvényre elutazott és a főbb eseményeken, így a társadalmi zsűri alakuló megbeszélésén is részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese, a megye országgyűlési képviselője.

A szemle fő helyszíne a pécsi Petőfi mozi volt. Emellett a versenyfilmeket további hat baranyai városban mutatták be: Bólyban, Komlón, Sásdon, Siklóson, Szentlőrincen és Szigetvárott, ahol a nézők a vetítések után találkozhattak az alkotókkal és a filmek szereplőivel. Sor került zárt körű vetítésekre is a Kossuth moziban, ahol a szakma képviselői premier előtt tekinthették meg a Jancsó és Rényi éppen elkészült alkotásait, valamint egy válogatást a Balázs Béla Stúdió legfrissebb filmjeiből. Kovács András Nehéz emberek című dokumentumfilmje mellett kísérőfilmként vetítették az alkotás melléktermékeként készült Két arckép című kisfilmet, melyben Schaár Erzsébet szoborportrét készít Psota Irénről, s e munka alatt a filmrendező portrét rajzol mindkét művészről.

A szemle játékfilmjeit – hat, már filmszínházakban bemutatott alkotást, két ősbemutatót, és a zárt körű premier előtti vetítés két filmjét – a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöksége választotta ki titkos szavazással, az 1964 őszétől 1965 őszéig elkészült tizennyolc magyar film közül. A versenymezőnybe került alkotások között igyekeztek egyensúlyt teremteni; voltak vígjátékok és drámák, közönség- és szerzői filmek, adaptációk és saját forgatókönyv alapján készültek. A prímet azonban a szerzői film kategória vitte. A kultúrpolitika taktikáját mutatja, hogy két zsűri („társadalmi” és „szakmai”) dolgozott egymás mellett, és a díjak elosztásában erősen érvényesült a megosztó-kiemelő-egyensúlyozó logika.

A szemlét Hintsch Györgynek Németh László azonos című regényéből készített Iszony című drámájával nyitották meg, és Kardos Ferenc Gyerekbetegségek című vígjátékával zárták.

A társadalmi zsűri a nézők szavazatai alapján – figyelemmel a szakmai zsűri véleményére is – választotta ki a legjobbnak tartott filmeket. A filmrendezőkből, operatőrökből és hangmérnökből álló, úgynevezett szakmai zsűri az egyes alkotói kategóriákban (rendezés, forgatókönyvírás, fényképezés, színészet) nyújtott művészi teljesítményt értékelte. Újszerű volt a nézők közvetlen bevonása a legjobb film kiválasztásába. A bemutató előadásokon szavazólapokat osztottak ki. Ezek négy sarka kilyuggatott és letéphető volt, rajtuk: „kitűnő”, „jó”, „közepes”; illetve „rossz” felirattal. Amelyik minősítés a néző szerint leginkább illett a megtekintett filmre, azt tépte le és adta át a szavazatgyűjtőknek az előadás végén. Összesen mintegy négy és félezer szavazócédulát osztottak ki. A zsűri közzé tett listája szerint a közönség rangsorolása a következő volt: Húsz óra, A tizedes meg a többiek, Nehéz emberek, Mit csinált felséged 3-tól 5-ig, Így jöttem, és az Álmodozások kora. A Húsz órára leadott szavazatok -a „kitűnő”, -a „jó” osztályzatot tartalmazott. A társadalmi zsűri végül is nem egy fődíjat adott ki, hanem négyet: legfőbb díjként egy nagydíjat, mellette egy külön fődíjat (az egyetlen dokumentumfilmnek), és két fődíjat további két rendkívül népszerű alkotásnak.

A játékfilmszemle főbb díjait a Pécsi Porcelángyár művészei készítették: Martyn Ferenc Munkácsy Mihály-díjas szobrász, festőművész vázát, és tálakat; Nádor Judit és Fürtös György iparművészek pedig mázas pirogránit falképeket.

Zsűrik Társadalmi zsűri Palkó Sándor, a Baranya megyei tanács vb. elnöke, zsűrielnök; Darvas József író, a Magyar írók Szövetsége elnöke, a zsűri társelnöke; Eck Imre, a Pécsi Balett igazgatója; Major Máté egyetemi tanár, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke; Makrisz Agamemnon szobrászművész; Ortutay Gyula, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos elnöke; Pataki Mihály, a Mecseki Szénbányászati Tröszt nyugalmazott igazgatója; Szabó Mátyás, a bólyi termelőszövetkezet elnöke; Thiery Árpád író, a Dunántúli Napló főmunkatársa. Szakmai zsűri Gertler Viktor filmrendező, a szakmai zsűri elnöke; Bokor Péter filmrendező, Kollányi Ágoston filmrendező Pintér György hangmérnök. Ranódy László filmrendező; Sára Sándor operatőr; Szécsényi Ferenc operatőr;

Játékfilmek Versenyfilmek A tizedes meg a többiek, rendező: Keleti Márton Álmodozások kora, rendező: Szabó István Húsz óra, rendező: Fábri Zoltán Így jöttem, rendező: Jancsó Miklós Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, rendező: Makk Károly Nehéz emberek, rendező: Kovács András

Versenyen kívüli filmek Iszony, rendező: Hintsch György (nyitófilm) Gyerekbetegségek, rendező: Kardos Ferenc, Rózsa János (zárófilm) Szegénylegények, rendező: Jancsó Miklós (szakmai zártkörü vetítés) Tilos a szerelem, rendező: Rényi Tamás (szakmai zártkörü vetítés) Válogatás a Balázs Béla Stúdió új filmjeiből (szakmai zártkörü vetítés)

Díjazottak A díj megnevezéseA díjazott mű / alkotó A társadalmi zsűri díjai Nagydíj Húsz óra ( Fábri Zoltán) Külön fődíj Nehéz emberek (r.: Kovács András) Fődíj A tizedes meg a többiek (r.: Keleti Márton) Így jöttem (r.: Jancsó Miklós) A szakmai zsűri díjai Rendezői díj Fábri Zoltán (Húsz óra) Operatőri díj Illés György (Húsz óra) Színészi díj Sinkovits Imre (A tizedes meg a többiek) Különleges díj Kovács András (Nehéz emberek) Kiemelkedő művészi teljesítmény Jancsó Miklós (Így jöttem) Keleti Márton (A tizedes meg a többiek) Szabó István (Álmodozások kora)

A filmszemle vendégei A filmszemle vendégei elsősorban a bemutatott filmek magyar alkotói és színészei, valamint szakírók és filmkritikusok, továbbá a filmgyártás és -forgalmazás szakemberei közül kerültek ki, de a külügyminisztérium harminc külföldi újságírót is küldött Pécsre. A rendezvény iránti fokozott érdeklődést mutatja a vendégek viszonylag magas száma. A programfüzet és a helyszíni tudósítások szerint a következő hírességek fordultak meg a szemlén:

Jegyzetek

További információ

Kapcsolódó szócikkek Magyar filmművészet Magyar Mozgókép Fesztivál Magyar Mozgókép Díj

Kategória:Magyar Filmszemle