Razboj Ljevčanski (), település Bosznia-Hercegovinában, Srbac községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 35, közúton 40 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re délnyugatra, az Orbász bal partján húzódó Lijevce polje síkságán, 95-98 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb876838Bosnyák00Horvát33Jugoszláv170Egyéb711Összesen903852
Története A térség 1535/36-ban került oszmán uralom alá, amikor Huszrev bég elfoglalta Kobaš és Levač várait, és átkelt Szlavóniába seregével. Ekkor ez a terület a Kobaši kádiluk, a Banja Luka-i vijalet és a Boszniai szandzsák része lett. Később a kadiluk székhelyét Kobašból Banja Lukába helyezték át, Kobaš pedig az alsóbb közigazgatási egységek (kapitányság, megye, járás) székhelye volt. Az osztrák-török háború (1716-18) a pozsareváci békeszerződéssel ért véget, amelyet 1718. június 21-én írtak alá Pozsarevácon. Ausztria megkapta Bijeljinát és a Szávától délre egy keskeny sávot (Brčko, Bosanski Brod, Kobaš, Dubica és Furjan). Abban az időben számos menekült és száműzött érkezett Szlavóniából, Macsóból (Szabács és Loznica) és a Birodalom más elveszett területeiről a kobaškai kapitányságba és Bosznia északi részébe. 1723-ban az osztrák betörések miatt a kapitányság székhelyét Kotorba (a mai Kotor-Varoš) helyezték át.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnajvori járáshoz tartozó településnek 35 háztartása és 264 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o. 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 104 háztartást, 601 ortodox, 8 görög katolikus és 3 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek (melybe Razbojon kívül Bajinci, Glamočani, Kladari és Lilić is beletartozott) 477 háztartása és 2850 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1943 októberében és novemberében súlyos harcok folytak itt a partizánok és a német csapatok által támogatott csetnikek között. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Srbac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás A razboji „Dositej Obradović” Általános Iskola, amelyhez egy kukuljei nyolcosztályos iskola, valamint Lilić, Bajinci, Prijebljezi és Razboj Lijevčanski négyosztályos iskolái tartoznak. Ezekbe az iskolákba összesen körülbelül 430 diák jár.
Kultúra KUD „Mladost” Stapari-Razboj Kulturális és Művészeti Egyesület „Lijevce” Razboj Népitáncegyüttes
Jegyzetek
Fordítás
További információk Srbac város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései