A Belvárosi vásárcsarnok, olykor VII. számú vásárcsarnok,https://adt.arcanum.com/hu/view/FrissUjsag_1926_03/?query=%22+Belv%C3%A1rosi+fedett+v%C3%A1s%C3%A1r%22&pg=47&layout=shttps://adt.arcanum.com/hu/view/FovarosiKozlony_1930_1/?query=%22+Belv%C3%A1rosi+fedett+v%C3%A1s%C3%A1r%22&pg=320&layout=s hivatalos nevén Belvárosi fedett vásár egy rövid ideig fennálló kereskedelmi létesítmény volt Budapest V. kerületében.
Története Az első nagy budapesti vásárcsarnok-építési hullám idején, az 1890-es években 6 nagyobb vásárcsarnok épült Budapest különböző részei. Ezek a Központi Vásárcsarnok, a Rákóczi téri vásárcsarnok, a Klauzál téri vásárcsarnok, a Hunyadi téri vásárcsarnok, a Hold utcai vásárcsarnok, és a Batthyány téri vásárcsarnok voltak. Már építésük idején felmerült újabb vásárcsarnokok létesítésének gondolata egyéb helyszíneken.
Ezekből végül nem lett semmi, az 1920-as évekig nem épültek újabb vásárcsarnokok Budapesten. Egyetlen kivétel ismert, ez pedig a mára már elfelejtett Belvárosi vásárcsarnok volt. Létrehívását az 1897. április 7-i interpelláció indította el, amely rámutatott, hogy Budapest Belvárosában nem épült vásárcsarnok.Nagy Gergely, i. m. A 7., eredetileg IV. számúnak ajánlott,https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap_1900_09/?query=%22+Belv%C3%A1rosi+fedett+v%C3%A1s%C3%A1r%22&pg=74&layout=s vásárcsarnok a többivel ellentétben más módon került kialakítására: az 1898. október 14-én született döntés értelmébenhttps://adt.arcanum.com/hu/view/OrszagVilag_1903_1/?query=%22+Belv%C3%A1rosi+fedett+v%C3%A1s%C3%A1r%22&pg=6&layout=s a Budapesti városháza (korábban Károly kaszárnya) udvarán, az ottani lovarda átépítésével,https://adt.arcanum.com/hu/view/CimtarakTelefonkonyvek_BudapestKozigazgatasa_1906-1907/?query=%22+Belv%C3%A1rosi+fedett+v%C3%A1s%C3%A1r%22&pg=357&layout=s és a szomszédos épületek földszinti helyiségeiben alakították ki, megnyitására 1899. augusztus 1-jén került sor. Az új létesítmény a Belvárosi Fedett Vásár nevet kapta.
Építési költsége 54.000 Korona volt, amely jóval alatta maradt a többi vásárcsarnok 700.000-1.000.000 Koronás áraihoz képest.https://adt.arcanum.com/hu/view/CimtarakTelefonkonyvek_BudapestKozigazgatasa_1902/?query=%22+Belv%C3%A1rosi+fedett+v%C3%A1s%C3%A1r%22&pg=430&layout=s
A csarnok alapterülete 1355 m2 volt. A 20. század elején 103 állandó árusítóhely volt, és a következő – sorsolásos módon kiválasztott – állandó árusok bérelték az épületet:
A csarnoknak nyitott belső udvart is készítettek, ahol napi bérért igénybe vehető áruhelyekkel működtettek hagyományos piacot.
A csarnok elbontására egyes források szerint még az első világháború előtt sor került, ez azonban nem igaz: még 1945-ös jegyzékekben is szerepel.https://adt.arcanum.com/hu/view/RendorsegiKonyvek_1944_RendorsegiZsebkonyv/?query=%22+Belv%C3%A1rosi+fedett+v%C3%A1s%C3%A1r%22&pg=201&layout=s Megszűnésére ezt követően kerülhetett sor.
Jegyzetek
Források Nagy Gergely: Budapesti vásárcsarnokok a századfordulótól napjainkig; fotó Szelényi Károly; F. Szelényi Ház, Veszprém, 2002, , 95-96. o.
Kapcsolódó szócikkek Budapest elpusztult nevezetes V. kerületi épületeinek listája Magyarországi vásárcsarnokok listája
Kategória:Budapesti vásárcsarnokok Kategória:Budapest elpusztult építményei