Ez a cikk felsorolja az összes hercegi címet – fennálló, kihalt, szünetelő, vitatott vagy elkobzott – az angol, skót, brit, ír és az Egyesült Királyság nemesi rendjeiben.

A hercegi cím rövid története Angol Királyság, Nagy Britannia és Egyesült Királyság III. Eduárd angol király hozta létre Anglia első három hercegi címét (Cornwall, Lancaster és Clarence). Legidősebb fiát, Eduárdot, a Fekete Herceget, 1337-ben Cornwall hercegévé tette, így ő lett az első angol herceg. Két héttel Edward halála után a hercegi címet újból létrehozták kilencéves fia, Bordeaux-i Richárd számára, aki később nagyapja örökébe lépett néven. A Cornwall hercege címet viselők hivatalos megnevezésében nem szerepel sorszámozás.

A második hercegi címet eredetileg Henry of Grosmont, Lancaster első hercege kapta, de halála után újra létrehozták harmadik fia, Genti János számára, aki így Lancaster első hercege lett. Ugyanezen a napon hercegi címet adományozott második fiának, Lionel of Antwerp-nek, aki Clarence első hercege lett. Amikor II. Richárd nagykorúvá vált, egy napon emelte hercegi rangra utolsó két nagybátyját is: Langley-i Edmundot, aki York első hercege lett, valamint Thomas of Woodstock-ot, aki Gloucester első hercege lett.

Eredetileg a hercegi címeket azok számára hozták létre, akik királyi vérrel rendelkeztek, akár leszármazás, akár házasság révén (lásd alább a vezetéknevek listáját). A középkor végére, amelyet hagyományosan az Bosworthi csata zár le, összesen jött létre ( címmel), ám ezek közül csak Cornwall, Lancaster és Suffolk maradt fenn. Cornwall hercegsége véglegesen a trónörököshöz kötődött, míg Lancaster hercegsége a Korona birtokába került.

Norfolk első hercege 1485-ben elesett a bosworthi csatában. Három évtizeddel később visszaállította a Norfolk hercegi címet az elhunyt herceg fiának. Így amikor hatalomra került, az egyetlen élő angol herceg Thomas Howard, Norfolk volt. Erzsébet nem hozott létre új hercegi címeket, Thomast korában kivégeztette, mert összeesküvést szőtt a skót Mária királynővel való házasság és Erzsébet trónfosztása érdekében. 1572-re ez a nemesi osztály kihalt, és Erzsébet uralkodásának utolsó harminc évében nem voltak hercegek. Az angol nemesség fennmaradt hercegi címei mind a Stuart-korban jöttek létre (vagy lettek visszaállítva, mint Norfolk és Somerset esetében), kezdve 1623-as döntésével, amikor Buckingham hercegségét újra létrehozta George Villiers számára.

Cornwall és Lancaster hercegségének kivételével (amelyek jelentős területekkel járnak) Angliában minden hercegi címet királyi adománylevél vagy oklevél hozott létre és tartott fenn, nem pedig birtokjog. Ennek következtében a hercegi cím öröklésének szabályai általában kifejezetten meghatározottak az adománylevélben, és nem feltétlenül egységesek, illetve nem mindig egyeznek meg a szokásos öröklési törvényekkel. Például egy örökös nem feltétlenül az előző címviselő utódjaként örökli a hercegi címet, hanem az első címadományos leszármazottjaként. Így egy herceg törvényes leánya elé helyezhető egy féltestvéri kapcsolatban álló férfi rokon, amennyiben igazolni tudja közvetlen leszármazását az első címviselőtől.

Skót Királyság A hercegi címet, amely a főnemesség első és legmagasabb rangja, Skóciában először III. Róbert király hozott létre amikor legidősebb fiát, Dávidot Rothesay hercegévé tette. A címet – az angliai Cornwall hercege címhez hasonlóan – a trónörökös címének szánta. Csak egy 1469. november 27-i parlamenti törvény rendelkezett arról, hogy a Bute uradalom, valamint Rothesay vára és más birtokok hivatalosan is a skót királyok elsőszülött fiának birtokába kerüljenek. Ennek megfelelően azóta minden ilyen fiú, születésétől vagy apja trónra lépésétől kezdve, Rothesay hercege, Carrick grófja és Renfrew bárója, valamint Skócia hercege, valamint a Szigetek ura címet viselte.

A második skót hercegség szintén 1398. április 28-án jött létre, amikor Robert Stewartot, Fife grófját, Rothesay hercegének nagybátyját, Albany hercegévé tették. Az Albany név azokra a skót területekre utalt, amelyek a Clyde és a Forth folyótorkolatoktól északra helyezkedtek el.

Ahogyan Angliában, úgy Skóciában is a hercegi címeket kezdetben kizárólag a király közeli rokonai kapták, akár vérségi, akár házassági kapcsolat révén. Az első nem királyi családból származó személy, aki hercegi rangot kapott, David Lindsay, Crawford volt, akit 1488-ban Montrose hercegévé tettek – igaz, a cím nem volt örökölhető. A skót hercegi címek közül az utolsót, a Roxburghe hercegséget, 1707-ben hozták létre John Ker, Roxburghe számára.

Írek Összesen csak öt ír hercegség létezett. Az elsőt, Ormonde hercegségét, 1661-ben hozták létre, a legutolsót, Abercorn hercegségét, 1868-ban.

Megszólítás és viselet 260px|bélyegkép|George Henry Fitzroy (1760–1844), Grafton 4. hercege Egy nem királyi herceget és megszólítás illeti meg. A Korona (Uralkodó) hivatalosan (angolul: Our Right Trusty and Right Entirely Beloved Cousin) formában szólítja meg. Ez a megszólítás uralkodása alatt vált szokássá, mivel az uralkodó közvetlen családja révén minden gróffal rokoni vagy szövetségi kapcsolatban állt az országban.

Ha egy herceg vagy bármely más főrend a Titkos tanács (Privy Council) tagja, akkor a neve elé a "Tanácsos" (Counsellor) megjelölést illesztik. Bizonyos alkalmakkor a herceg a Leghatalmasabb, Nagyságos és Nemes Herceg (Most High, Potent and Noble Prince) cím használatára is jogosult.

A többi főnemeshez hasonlóan a hercegek is jogosultak koronázási és parlamenti palástra. A koronázási palást, amelyet nevéből adódóan kizárólag az uralkodó koronázásán viselnek, bíborbársonyból készül, fehér szőrmével szegélyezett, és a fehér szőrme galléron négy hermelinsoros díszítés található. A hercegnék hasonló koronázási palástot viselhetnek, amelyet öt hüvelyk széles fehér szőrmecsík szegélyez, és amelynek uszálya két yard hosszúságban terül el a földön.

A hercegek parlamenti palástja, amelyet a Parlament ünnepélyes megnyitóján, illetve egy új főrend bevezetési ceremóniáján viselnek, finom skarlátvörös posztóból készül, taftbéléssel. Négy hermelin- és aranycsíkozás díszíti, és a bal vállnál fehér szalaggal kötik meg.

Korona – Egy arany karika, amelyen nyolc arany eperlevél található; bíborbársony sapkával, amely hermelinszegéllyel van visszahajtva, és arany bojttal díszített.

Hercegi címek listája

A második oszlopban a zászló jelzi, melyik peerage-ben, főrendben hozták létre a címet. A felsorolás a rendezési sorrendet is mutatja: Angol Királyság 1337–1707 Skót Királyság 1398–1707 Nagy-Britannia Királysága 1707–1801 22px|keret Ír főrend 1661–1868 Egyesült Királyság 1801-től A cím viselő rendezésekor – értelemszerűen – a vezetéknév szerinti rendezés történik. A korai középkorban a családnevek használata nem volt megszokott. Az uralkodóházak tagjai sem feltétlenül használnak vezetéknevet. Ezekben az esetekben az uralkodóház nevekből képeztünk családnevet.

Prince: Szándékosan szerepel több személy neve előtt a prince szó, amely királyi herceget jelent. A nem királyi herceg megnevezésre az angol nyelvben külön szót használnak: duke. Erről bővebben Prince és duke: angol hercegi címek szócikkben olvashatsz.

Állapot jelölések: ⇒ cím visszaszállt a koronára ⇘ a címet alacsonyabb címre cserélte † a cím megszűnt, kihalt ★ a cím létezik × a címet elkobozták ¿¿¿ a cím sorsa ismeretlen § cím felfüggesztve

Az M-mel jelölt oszlopban a címmel vagy első viselőjével kapcsolatos megjegyzések találhatók.

Uralkodó A zászló jelzi, hogy melyik Peeage-ben, azaz nemesi főrendben hozták létre a címet. Angol Királyság főrendje 1337–1707 Skót Királyság főrendje 1398–1707 Nagy-Britannia Királysága 1707–1801 22px|keret Ír főrend 1661–1868