Németország éghajlata a hűvös mérsékelt éghajlati övhöz tartozik és a nyugat-európai óceáni éghajlat és a kelet-európai kontinentális éghajlat közötti átmenet jellemző.
Áttekintés Az éghajlatot nagymértékben meghatározza az ország elhelyezkedése a kontinens nyugati részén, a nyugati szélövezetben. Az uralkodó nyugati szelek gyakran nedves, és a meleg Golf-áramlatnak köszönhetően enyhe tengeri levegőt hoznak az Atlanti-óceán felől, így Németországban – különösen a téli hónapokban – magasabb a hőmérséklet, mint azt az északi szélességi fokon levő helyzete indokolná. Az Atlanti-óceán befolyása nyugatról kelet, délkelet felé csökken.
Csapadék bélyegkép|Az éves maximális csapadékmennyiség regionális különbségei. A legtöbb régióban júniusban esik a legnagyobb csapadék; Schleswig-Holsteinben azonban általában novemberben fordul elő. Az átlagos évi csapadékmennyiség 800 mm között alakult az 1981–2010 közötti években. Délen, az Alpok régiójában azonban a csapadék mennyisége jóval 1000 mm felett alakulhat, míg északon, a Harz-hegység esőárnyékában, Magdeburg környékén akár 500 mm alatt.
Az eddigi legszárazabb hónap a február volt. A legcsapadékosabb hónapok a nyári hónapok, amikor a csapadék gyakran viszonylag rövid időszak alatt és gyakran heves záporként hullik alá, nem pedig folyamatos esőzésként.
Általában a páratartalom nyugatról keletre csökken. Szembetűnő tendencia a tavaszi aszály, különösen az ország keleti részén, amely kedvez a kisebb erdőtüzeknek.
Hőmérséklet Az óceán közelében az évi hőmérséklet ingadozása kiegyensúlyozottabb, délebbre és keletebbre haladva az évszakok közötti hőmérsékleti különbségek olykor lényegesen nagyobbak. Júniustól a szeptember elejéig tartó időszak a legmelegebb. A legalacsonyabb hőmérsékletet általában januárban mérik, de a klímaváltozás okozhat meglepetéseket.
Németország legmelegebb területe a Franciaországgal határos Rajna völgye, a Schwarzwald-domboktól nyugatra, nagyjából az északon fekvő Mannheim és a délen fekvő svájci határ között.
Télen a leghidegebb terület (a hegyek kivételével) Kelet-Németország délkeleti részein találhatók, leginkább Drezda és Görlitz környékén, egészen Berlinig.
rekordok
Napsütés bélyegkép|331x331px|középre|200x200px Az évi átlagos napsütés időtartama
Egyes területeken, különösen a nyugati-északnyugati régiókban, ahol a nyugatról beáramló felhők felhalmozódnak – főleg Észak-Rajna-Vesztfália, Alsó-Szászország, Hessen és Rajna-vidék-Pfalz tartomány egyes részei – Európa legkevésbé napos régiói közé tartoznak, ahol évi 1400 óra napsütésnél is kevesebb lehet.
Németország legnaposabb részei az ország északi és déli szélén találhatók. A nyugat-pomerániai Rügen és Usedom szigetei a napsütés alapján az egyik legkedvezőbbek az országban. Évi kb. 1870 napsütéses órával a Rügen-i Arkona-fok a legnaposabb terület volt a német meteorológiai állomások között, az 1981–2010 közötti időszakban.
A fővárosi régió, Berlin környéke, Brandenburg, valamint az Érchegység lábánál a Chemnitz régió a többi átlag német területhez képest kicsit naposabb.
Délen a legnaposabb régiók a Felső-Rajna déli része Karlsruhe és Lörrach között, Stuttgart régiója és a Bajor-Alpok lába, beleértve Bajorország fővárosát, Münchent is. Itt átlagosan évi 1800 napsütéses óra jellemző, de egyes helyeken az évi 2000 órát is meghaladhatja.
A napsütés évi megoszlása nagyon eltérő: a Balti-tenger partján elsősorban a tavaszok és nyarak járulnak hozzá a magasabb évi összeghez, míg délen, különösen az Alpok lábánál a tél jóval naposabb a németországi átlagnál.
Éghajlattáblázatok Kelet
Észak
Nyugat és ÉNy
Baden-Württemberg
Bajorország
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Németország földrajza Kategória:Országok éghajlata