A Szentlélek-rend, , francia királyi alapítású egykori lovagrend (1578–1830), a kora újkori Európa egyik legtekintélyesebb és legelismertebb lovagrendje. Nagymestere a Francia Királyság mindenkori uralkodója volt. A rend kék vállszalagját (cordon bleu) a mellkason és jobb vállon átvetve hordták. Ennek nevét kölcsönözte az 1896-ban alapított párizsi Le Cordon Bleu nemzetközi gasztronómiai iskola.
bélyegkép|A rend lánca (heraldika) bélyegkép|A rend lánca (Collier de l’Ordre) bélyegkép|jobbra|A rend szalagsávja
Története A lovagrendet III. Henrik francia király alapította 1578 decemberében, hogy így fejezze ki háláját és köszönetét a Szentléleknek azokért az áldásos eseményekért, amelyek három korábbi év pünkösdi napján történtek, és amelyek meghatározták életét: 1551 pünkösd napján jött a világra, 1573 pünkösdjén a Lengyel–Litván Unió uralkodójává (Lengyelország királyává és Litvánia nagyfejedelmévé) választották, majd 1574 pünkösdkor megörökölte Franciaország királyi trónját.
A lovagrend a francia forradalomig működött. A Nemzeti Konvent feloszlatta, és Napóleon császár sem állította helyre. 1814-ben XVIII. Lajos király újjászervezte a rendet, de az 1830 júliusi forradalom után végleg megszűnt.
Jelképei A rend jelképe fehér zománccal borított négyágú arany kereszt, nyolc gombos csúccsal, az ágak közötti szögletekben négy Bourbon-liliommal. A zöld zománcozású középső körpajzs előoldalán ezüst galamb, a Szentlélek jelképe, hátoldalán Szent Mihály arkangyal képe látható.
A rend latin nyelvű jelszava „duce et auspice” vagy többes számban „ducibus et auspicibus”, azaz vezetve és irányítva. Az rend keresztjét a rend világoskék vállszalagján () viselték, ezt a jobb vállon vetették át. Ehhez tartozott még a mellkason viselt ezüst csillag, mely a rend keresztjének előlapját formázta. 1824-től ez az ezüst csillag zöld zománcdíszítést is kapott. Egyházi (papi) tisztséget viselő rendtagok a keresztet nyakszalagra függesztve viselték.
A kék vállszalag (cordon bleu) lett később az 1896-ban alapított párizsi Le Cordon Bleu nemzetközi mesterszakács-iskola nevének ihletője. A mai francia nyelvben a „cordon bleu” kifejezés mesterszakácsot, kiemelkedő gasztronómiai tudású személyt jelent.
Szervezete A rend nagymestere mindig maga az uralkodó (Franciaország királya) volt. Mellette a lovagrend három osztályra tagozódott:
nyolctagú parancsnoki osztály (). Kezdetben meg volt szabva, hogy ebből négy bíboros legyen, további négyen más főpapi személyek (érsekek, püspökök, prelátusok) lehettek, később „lazítottak” a szabályon, nyolc főpapi személy lehetett az osztály tagja, rangbéli korlát vagy megkülönböztetés nélkül. Rajtuk kívül a parancsnoki osztályhoz tartozott még Franciaország mindenkori főalamizsnása (), aki tisztségéből eredően kapta a tagságot.
négytagú vezető főtisztviselői osztály (Officiers Commandeurs), a kancellár és főpecsétőr (Chancelier és Garde des Sceaux), a ceremóniamester (Prévôt et Maître des Cérémonies), a főtárnokmester (főkincstárnok), (Grand Trésorier), és a titkár, jogász, jegyző (Greffier). A főtisztviselők alatt beosztott tisztviselők (officiers) szolgáltak: intendánsok, családfakutatók (genealógusok), végrehajtó tisztviselők, történetírók és hasonlók). a lovagi osztály mindenkor 100 lovagból (chevaliers) állhatott.
Születésük jogán a rend tagjaivá váltak: a francia trónörökös (Dauphin) és a király gyermekei (Enfants de France) a 12. életévük betöltésétől, a királyi család hercegi rangú (princes du sang) a 16. életévük betöltésétől, külföldi uralkodócsaládok hercegi rangú tagjai a 25. életévük betöltésétől kezdve. Minden más személy esetén a korhatár a 35. életév betöltés volt. Ezen felül a felvételre jelölt személynek római katolikus vallásúnak és legalább négy generáció óta nemesi ranggal kellett rendelkeznie. A legutóbbi feltétel nem vonatkozott a Francia Királyság Nagy Alamizsnására (Grand Aumônier de France), a főkincstárnokra (Grand Trésorier), és a titkárra (Greffier).
A Szentlélek-rend minden tagja egyben tagja volt a Szent Mihály Lovagrendnek (Ordre de Saint-Michel) is. A két rend tagjait megillette „A Szent Mihály Lovagja és a Szentlélek Lovagja” (Chevalier de Saint-Michel et Chevalier du Saint-Esprit) cím. A hosszú hivatalos elnevezés helyett azonban általánosan használták a rövidebb címet: „A Király Rendjeinek Lovagja” (Chevalier des Ordres du Roi).
bélyegkép|jobbra|XVI. Lajos a rend díszruhájában
A rend nagymesterei A rend szuverén nagymesterei (Souverain Grand Maître) 1578–1589: III. Henrik francia király, a rend alapítója 1589–1610: IV. Henrik francia király 1610–1643: XIII. Lajos francia király 1643–1715: XIV. Lajos francia király 1715–1774: XV. Lajos francia király 1774–1791: XVI. Lajos francia király 1814–1824: XVIII. Lajos francia király 1824–1830: X. Károly francia király, a nyolcadik, egyben utolsó nagymester.
Néhány nevezetes rendtag
Jegyzetek
Források
További információ
Kategória:1578 Kategória:Lovagrendek Kategória:Franciaország történelme