Pietro da Cortona (magyarosan: Cortonai Péter), eredetileg Pietro Berrettini itáliai festő és építész, a barokk kiemelkedő képviselője. Ezen kívül anatómus is volt.
Munkássága leginkább dekoratív freskóiról és festményeiről ismert; az egyik fő munkája az Isteni Gondviselés diadala. A római érett barokk egyik legfontosabb képviselője.
VIII. Orbán pápasága idején – akiről portrét festett – Bernini és Borromini mellett az egyik fő építész volt Rómában.
Munkássága 1596-ban született egy toszkánai kisvárosban. Fiatal korában személyes művésztanárával, Andrea Commodival együtt Rómába költözött, amely nagy inspirációt jelentett számára. A fiatal Cortona különösen kedvelte a Rómában festőként dolgozó Annibale Carracci műveit.
Egyik legnagyobb műve a római Palazzo Barberini palota mennyezetének művészi megtervezése volt. A freskó, amely az "Isteni gondviselés és a Barberini-dicsőség allegóriája" címet viseli, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mély hatást gyakoroljon a kor művészeti életére. A kor emberének az a benyomása támadt, mintha mélyen a mennybe nézne.
Sikeres építész is volt. Bár a festészethez képest kevés időt fordított ezen területre, ötletei annál innovatívabbak voltak. Ő tervezte például a római "Santa Maria della Pace" templom egyedülálló homlokzatát.
Számos anatómiai rajzot is készített. Megfigyelőként részt vett a holttestek boncolásán, majd rajzokat készített, amelyeket más stílusok elemeivel kombinált. Például klasszikus antik oszlopok elé állított egy nőt, akinek a hasát felvágták. Az „écorché” (bőrétől megnyúzott) figuráinak szokatlan pozíciói megfelelnek más reneszánsz és barokk anatómiai művészek ábrázolási stílusának.Écorché // Dictionnaire de l’Académie françoise. — Nimes, 1787. — Band 1. — S. 409. Ma úgy tartják, hogy a Tabulae anatomicae művének rajzait 1618 körül kezdte el.
Művei bélyegkép| 1624–1626, freskó a Santa Bibianában, Rómában
freskók Freskók a Villa Arrigoniban (ma: Muti), Frascati, 1616 Freskók a Palazzo Mattei di Giove galériájában, Róma, 1622–1623 Freskók a római Santa Bibiana templomban, 1624–1626 Mennyezeti freskó a Chiesa Nuova (Santa Maria in Vallicella) templomban, Róma, 1633 Freskók a San Lorenzo in Damaso-ban, Rómában, kb. 1634–1635 Az isteni gondviselés diadala (vagy A Barberini dicsősége ) és más jelenetek, mennyezetfreskók a római Palazzo Barberiniben, 1632–1639 A négy korszak, Sala della Stufa, Palazzo Pitti, Firenze, 1637–1640 Mennyezeti freskók (Vénusz, Jupiter, Mars és Apollo; utóbbit Ciro Ferri készítette), Palazzo Pitti, Firenze, 1640–1647 Freskók a Chiesa Nuovában (Santa Maria in Vallicella), Róma, 1648–1651 (kupola), 1655–1659 (tribün), 1664–1665 (hajó) Jelenetek az Aeneisből, mennyezeti freskók a Palazzo Pamphilj galériájában, Róma, 1651–1654 Jelenetek Dávid életéből, Quirinal palota, Róma
olajfestmény bélyegkép| Marcello Sacchetti portréja, 1623 körül, Galleria Borghese, Róma
Polyxena feláldozása és Bacchus diadala , kb. 1620–1624, Pinacoteca Capitolina, Róma Giulio Sacchetti bíboros portréja , A szabin nők megerőszakolása , Sándor-csata , 1626 után Pinacoteca Capitolina, Róma Madonna a gyermekkel és a négy szent, kb. 1626–1628, a Cappella Passerini számára a Sant Agostino-templomban Cortonában, 1628. A Madonna megjelenik, 1628–1629, (eredetileg a Frascati-i kamalduliak számára) Toledói Múzeum (USA) Hágár visszatér Ábrahámhoz, kb. 1637, Kunsthistorisches Museum, Bécs Vénusz mint vadász megjelenik Aeneas előtt, párizsi Louvre Ecstasy of St. Alessio , 1640 körül, Galleria Corsini, Firenze (másolata a templomban, San Filippo Neri, Nápoly) Pihenés az Egyiptomból való menekülés közben, 1643 körül, Alte Pinakothek, München Krisztus születése, 1643, (eredetileg Chiesa Nuova, Perugia) Pinacoteca Nazionale, Perugia Cesar visszahelyezi Kleopátrát Egyiptom trónjára, 1643 körül, Musée des Beaux-Arts, Lyon Romolus és Rémus Faustulusnál talál menedéket, 1643 körül, Louvre, Párizs Augustus és a Szibilla, 1643 körül, Musée des Beaux-Arts, Nancy Marcello Borghese, Galleria Borghese, Róma A Madonna megjelenik Szt. Ferencnek, Pinacoteca Vaticana, Róma Senofonte áldozata Dianának, 1653, Szt. Laurentius mártíromsága. 1653, Santi Michele e Gaetano, Firenze Szt. Martina mártíromsága. 1656, San Francesco, Siena Őrangyal (VII. Sándornak), 1656, Galleria Nazionale d'Arte antica, Róma Szent István megkövezése, 1660, Ermitázs, Szentpétervár Maria Immaculata, 1660 körül, San Filippo Neri, Perugia Keresztre feszítés , 1661, San Tommaso di Villanova templom, Castel Gandolfo St. Ivo a szegények ügyvédjeként, 1661, Sant'Ivo della Sapienza templom, Róma (Giovanni Ventura Borghesi befejezte) A Szűz születése , 1662 előtt, Louvre, Párizs Daniel az oroszlánok barlangjában , 1663, San Daniele, Velence Angyali üdvözlet , 1665, San Francesco, Cortona Önarckép , 1665 (Toszkána nagyhercegének), Musée Fesch, Ajaccio (Korzika) Borromaeo Szent Károly szöget visz Krisztus keresztjéről a pestis ellen, 1667, San Carlo ai Catinari, Róma Krisztus megjelenik Szent Ignácnak, 1668, Sant'Ignazio templom, Pistoia Születés, San Salvatore in Lauro, Róma
épületek
Villa del Pignneto, 1626-1636 Santi Luca E Martina, Róma, 1634-1650 Santa Maria Della Pace, Róma, 1656-1657 A Santa Maria homlokzata a Via Lata-ban, Róma, 1658-1663 A Louvre tervei, 1664 (nem megvalósított) San Carlo Al Corso kupola (Santi Ambrogio e Carlo), Róma,
Jegyzetek
További információk Festményei magyar címekkel
Kategória:1669-ben elhunyt személyek Kategória:1596-ban született személyek Kategória:Olasz építészek Kategória:Olasz festők Kategória:Anatómusok Kategória:Barokk építészek Kategória:Barokk festők